2023. 02. 03., péntek
Balázs
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Bajban vagyunk-e a talajállapotok alapján?

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás, Gépesítés, Növénytermesztés | Szerző: hajtun, 2022/04/15

Mit tudunk a talajokról? Milyen szerepet tölt be az egészséges talaj az életünkben? Erről beszélgettünk Biró Borbála professzorral, az EU Horizon 2020 „Egészséges Talaj és Élelmiszer” misszió hazai beválasztott szakértőjével, „talaj- nagykövetével”.

Biró Borbála
professzor

Az „egészséges talaj – egészséges növény – egészséges ember” összefüggés ismert mindannyiunk számára. Ebben a körfolyamatban nagyon bonyolult, finomra hangolt folyamatok játszódnak le, miközben ökológi értelemben folyamatos egyensúlyra törekednek. Az ilyen „teremtett egyensúlyt” vezénylik azok a mikroorganizmusok, elsősorban a mikroszkópikus gombák és baktériumok, amelyek a talajélet kialakításában fontos szerepet töltenek be. A talajoknak van egy önállóan létrejövő kapacitásuk arra, hogy a talajegészséget, termőképességet, tápanyag szolgáltató képességet biztosíthassa. A talajainkat ugyanakkor rendre érik azok a környezeti stressz-tényezők, amelyeket az ember a beavatkozásaival elkövet, s nem okszerűen használja a műtrágyát, a vegyszereket, végső soron nem helyesen „műveli meg” a talajt. Ezek végső hatásként negatív befolyással lehetnek a talajéletre. Ha a stresszhatások egy bizonyos határt túllépnek, akkor a talajban elindulhat egy visszafordíthatatlan folyamat, azaz megkezdődhet a termőképesség elvesztése is.

Biró Borbála részt vett az Európai Unió Horizon 2020 „Egészséges Talaj és Élelmiszer” misszió hazai szakértőjeként az EU talajállap-értékelésében, aminek eredményeként ajánlásokat riportot fogalmaztak meg, a jövőt illető javaslatokkal együtt. A talajállapotok alapján nem csak az Európai Unió, hanem a bolygónk is bajban van, szögezte le a professzor. Földünk 11 százaléknyi művelhető talajának 40 százalékában nincs elég szerves anyag; 10 százalékuk toxikusan szennyezett; 60 százalékuk erózió és defláció (víz és szél) romboló hatásának kitett; és 90 százalékuk gyenge biológiai aktivitású.

Leszűkítve a felméréseket, az Európai Unióban 28 millió(!) szennyezett helyszín van. A mezőgazdasági talajok 65-75 százaléka intenzív műtrágyázásnak kitett, és csak így tudja biztosítani az elvárt termékenységet. A városoknak csak a 13 százaléka épült olyan talajra, ami nem az élelmiszer-termeléstől veszi el a helyet. A talajpusztulás költségei évente 50 billió(!) Eurót tesznek ki az EU-ban. Nem csoda, hogy a társadalmak érzékennyé válnak, mivel extrém időjárási szélsőségek alakulnak ki, az élelmiszer termelés költségei és kockázatai nőnek, s a műtrágya-árak is növekednek. Éppen ezért, a biológiai, ökológiai ismeretek fontossága erősen felértékelődik, mondta a professzor.

Az Európai Unió „Egészséges Talaj, és Élelmiszer” missziójával kapcsolatban Biró Borbála elmondta, hogy az egészséges talaj létfontosságú szerepet tölt be a jelenlegi, és a jövő generációinak az életében. A talaj a Föld külső burka („bőre”), ami a bolygónk valamennyi létfenntartó folyamata számára szükséges, és nem elhanyagolható tényező. Az Európai Unió kutatás-fejlesztési és innovációs missziókat hozott létre 5 kiemelt fontosságú tématerületen. Ezek egyike az „Egészséges talaj és élelmiszer” misszió (küldetés). Az 5 kiemelt misszió célja – részben az Apollo 11 Holdra szállási kísérletétől ösztönözve –, hogy megoldást találjanak a világunkat foglalkoztató legnagyobb és aktuális kihívásokra. Az egy-egy témacsoport köré szerveződő szakmai missziók szerves részét képezik a Horizont Európának, az Európai Unió következő kutatási és innovációs programjának a 2021-2027 közötti időszakban, hangsúlyozta a professzor.

Az „Egészséges talaj és élelmiszer” területén megfogalmazott misszió az emberiség és a bolygó egészségének alapját jelentő talaj-helyreállítási tevékenységekre mozgósít erőforrásokat, emellett célja mobilizálni az embereket is, a társadalom minden területéről. A misszió számít a kutatók, a gazdálkodók, a hatóságok, a vállalkozások és valamennyi állampolgár aktív részvételére, összefogására, és a felelősségvállalásra.

Bíró Borbála kitért arra, hogy a talaj átlagosan 5 százalék szerves anyagból, 25 százalék levegőből, 25 százalék vízből és 45 százalék ásványi anyagból tevődik össze. A szerves anyagokhoz hozzá tartoznak a talajban található élőlények (organizmusok) is, illetve azok elpusztult, élettelen részei.

Talajélőlények nélkül nem beszélhetünk talajról, csak ásványi közegről. A talaj, különösen a „termő” talaj (csak a magyar nyelv fejezi ki ilyen jól a talaj legfontosabb funkcióját), élőlények nélkül nem értelmezhető. A talajok élőlényei, a talajbióta közreműködik minden talajfolyamatban, és hozzájárul a talajok úgynevezett ökoszisztéma szolgáltatásaihoz is. A talaj egy élő rendszer, élőlényeket tartalmazó „szuperorganizmus”; a bomlás folyamatát a talajban található élő szervezetek, méret szerint a mikro-, mezo- és makro-organizmusok végzik. Egy maréknyi talajban több élőlény, organizmus (például baktériumok, gombák, rovarok, pókok, földigiliszta, stb.) található, mint ahány ember él a Földön. A biodiverzitás, a talaj biológiai sokféleségének a megőrzéséhez elengedhetetlen a talaj egészségének védelme és helyreállítása.

Az egészséges talajok a legnagyobb széntározók a Földön, hangsúlyozta a professzor. Fenntartható gazdálkodás mellett a talaj nagy szerepet játszhat a klímaváltozás enyhítésében azáltal, hogy megköti a széndioxidot, és csökkenti az üvegház hatású gázok légkörbe bocsátását. Nem megfelelő talajgazdálkodás mellett a kötött szén széndioxidként (CO2) a légkörbe kerülhet, ezzel hozzájárul a klímaváltozáshoz. Az egészséges talajok képesek megkötni a szén-dioxidot, ezáltal csökkentik az üvegház hatású gázok légkörbe kerülését. Az élelmiszer több mint 95 százalékát a talajból nyerjük. A biztonságos és tápláló élelmiszerekhez egészséges, és termékeny, szerves anyagokban gazdag talaj szükséges. A fenntartható talajgazdálkodás, a talajegészséget figyelembe vevő módszerek megnövelhetik a mezőgazdasági terméshozamot, ezen keresztül az emberi jólétet is. Ide tartoznak a csökkentett, a sávosan művelt, vagy a forgatás nélküli művelés (no-till), amelynek lényeges eleme, hogy takarónövények fedjék a területet, a főnövények közötti időszakokban is. Fontos továbbá a termény-diverzitás, a vetésforgó, illetve a növényvédő-szerek, és a műtrágyák csökkentett használatának vagy elhagyásának az elvein alapuló gazdálkodási gyakorlatok kialakítása, fogalmazott Biró Borbála.

Évszázadoktól évezredekig is eltarthat 1 cm termékeny talaj létrejötte természeti körülmények között. A talaj típusától, a domborzati és éghajlati viszonyoktól, a növényzettől stb. függően, akár 1000 évig is eltarthat 1 cm talaj létrejötte. A talajromlási, degradációs folyamatok (többek között a víz és szél általi erózió vagy a főleg emberi tevékenység által létrejött szennyezések) miatt elvesztett talaj ismételten termővé tételéhez több száz vagy akár ezer évre is szükség lehet. Emberi léptékkel a talaj nem megújuló, illetve csak feltételesen megújuló erőforrás. Éppen ezért nagyon fontos, hogy megóvjuk a talajainkat, illetve biztosítsuk a feltételeket ahhoz, hogy e szűkös és értékes erőforrás rendre megújuljon, és ne pusztuljon, mutatott rá a professzor.

A leromlott állapotú, élelmiszertermelésre már alkalmatlanná vált talajok részaránya megközelítőleg 33 százalék, azaz a talajok 1/3-a már nem alkalmas élelmiszertermelésre. Az erózió, a szikesedés, a talajtömörödés, a talaj savasodása, a talajok szennyezése, vagy a tápanyagok kimosódása miatt bolygó-szerte megromlott a talajok minősége. A talajpusztulás pedig élelmiszerhiányhoz, az élelmiszerek és az egyéb nyersanyagok árának növekedéséhez, valamint az ökoszisztémák pusztulásához vezethet. Az európai talajromlás leggyakoribb formája a víz okozta talajerózió, talajvesztés, talajelhordás. Európa teljes területének (az Orosz Föderáció területét figyelmen kívül hagyva) kb. 16 százalékát érinti ez a jelenség. Különösen a Földközi-tenger térségét sújtja a víz okozta talajerózió, mivel a sérülékeny talajjal rendelkező meredek hegyoldalakon a száraz időszakokat heves esőzések követik. Észak-Európában ez a jelenség kevésbé jellemző, mivel az eső okozta erózió kevésbé intenzív, és a növénytakaró is sűrűbb.

A talaj természeti kincs, amit az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) is felismert, ezért 2013. december 20-án az ENSZ Közgyűlésének 68. ülésszakán 2014. december 5-ét a talaj világnapjának, 2015-öt pedig a talajok nemzetközi évének nyilvánították. Ezen a napon különösen hangsúlyozott, hogy akár helyi szinten – az iskolákban, kertekben, városi és vidéki közösségekben – is tegyünk a környezetünkért. Minden emberre szükség van ahhoz, hogy a talajok pusztulását megakadályozzuk és óvjuk egészségét, mert ettől a természetes erőforrástól függ a saját egészségünk is, mondta végezetül Biró Borbála.

Magyar találmány

A TERRASYST talajművelő gép bemutatása alkalmából rendezett szakmai tanácskozáson Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a manapság szinte minden területen elvárt újítással kapcsolatban úgy fogalmazott: az innováció gyakran szó szerint, annak legnemesebb értelmében földhözragadt megoldásokat jelent. Mi jó gyakorlatokat, sokak által használható jó megoldásokat keresünk és támogatunk. Az agrárinnováció jelenti egyrészről mindazt, amiről mostanában oly sokat beszélünk: a digitális technológiát, vagy a precíziós gazdálkodást, másrészt létezik egy másik ága: a józan paraszti ész és a technológia ötvözete, mint amilyen a most bemutatott talajművelő eszköz is, mondta Feldman Zsolt. A TERRASYST talajművelő gép prototípusát feltalálója, Enying Tibor mutatta be.

Ez is érdekelhetiZöld keresztet minden magyar szántóra!Amit a dióburok-fúrólégyről érdemes tudniA zöldség-gyümölcs ágazat 2021. éve

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Ingatlan kisajátítása? Csak ezekben az esetekben lehetséges
A kisajátítás egy speciális jogi lehetőség: ilyenkor egy közérdekű cél érdekében a tulajdonjog egyoldalú elvonására kerül sor. Mivel ez egy rendkívüli eszköz, ezért a törvény csak meghatározott esetekben teszi ezt lehetővé, sőt magát a kisajátítási eljárást is szigorú garanciákhoz köti. Ezekről lesz szó a mostani írásomban.
Szalámi és szárazkolbászfélék kisüzemi készítése
A szárazáru aprított nyershúsból és szalonnából, konyhasó és salétromos só, cukor fűszerek és más segéd, illetve alapanyagok felhasználásával készült termék. A szárazáruk két nagy csoportra oszthatók fel, a szalámifélékre és a szárazkolbászokra. A termék eltarthatóságát a fermentációs folyamat (pH-csökkenés) és a szárítás biztosítja.
Terítéken az őszi adócsomag
Ha visszaemlékszünk eszünkbe jut, hogy nyáron a 2023-ra vonatkozó költségvetési törvény benyújtásakor a klasszikus értelembe vett adócsomag elmaradt, helyette a költségvetést megalapozó salátatörvényben jelent meg néhány adózással összefüggő módosítás. Éppen ezért talán nagyobb várakozás övezhette az őszi adócsomagot, melyet már november közepén el is fogadott a Parlament. 
AKG-ÖKO adminisztráció - Web-GN, Nitrát, Gazdálkodási napló vezetése – az ARASZ a megoldás!
Az adminisztrációs terhek most fognak igazán jelentkezni mindenkinél. Gazdálkodási napló vezetésére szinte mindenki kötelezett, a WEB-GN és Nitrát adatszolgáltatás is nagyon sok gazdálkodót érint. Miért dolgozna ugyanazokkal az adatokkal háromszor négyszer? Miért ne használna egy profi több ezer gazdálkodási napló esetében már bizonyított rendszert? Az adatok gyors egyszerű rögzítésére, kezelésére az ARASZ a megoldás!
A fűtésienergia-szükséglet csökkentése az állattartásban
Az állattartó épületek energiafelhasználásában legnagyobb szerepet az istállóklíma játssza. Az istállóklíma alakításában a hazai éghajlati viszonyaink között legjelentősebb tényező az épületek fűtése.
Korszerű baromfiistállók létesítése és üzemeltetése
A tartástechnológia a „baromfisok” esetében összetett fogalom, magában foglalja a felnevelést szolgáló gépi, technológiai berendezéseket, azok szakszerű üzemeltetését és karbantartását.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2021 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza