Szükséges új dimenziók a talaj- és növénytáplálásban

Kategória: Növénytermesztés, Növényvédelem | Szerző: (X), 2022/04/16

– Milyen helyzetekben érződik napjainkban a fenntarthatóság hiánya a növénytermesztésben?  

– Ahhoz, hogy a 21. században fenntartható mezőgazdaságot alakítsunk ki, tovább kell lépnünk az utóbbi évtizedek irányzataiból és technológiáiból. Azokat a lehetőségeket kell előtérbe helyeznünk, amelyek fokozzák a talajéletet, így építik a talajt. Hiszen számos gazdaságban találkozunk azzal a problémával, hogy a talaj egyre jobban savanyodik, szikesedik, nincs benne elég tápanyag és a talajélet elszegényedett.
A jelenség kezelésére egy új és innovatív technológia áll a gazdák rendelkezésére, amely segítségével biztosíthatják a megfelelő talajélet kialakulását, és tápanyag-utánpótlási rendszerük fokozása révén többlet hozamot érhetnek el. Ez a Rokolan folyékony szerves trágya, ami 18 féle komplex aminosavat, továbbá szerves nitrogént, foszfort és káliumot tartalmaz. Ezzel a technológiával fokozatosan meg tudjuk gyógyítani a talajt és lépésről lépésre el tudunk szakadni az egyoldalú műtrágyázási gyakorlattól. Azáltal, hogy jó minőségű tápanyagokat, aminosavakat biztosítunk növényeinknek, már az első évben növelni tudjuk a minőség és a hozam mutatóit, mindezt kiszámítható és szerves előállítással. Az aminosavak alkalmazása elmozdíthatja a gazdálkodási gyakorlatot az egyoldalú kemikália használatról, ami megoldást adhat a Green Deal 2030 által megfogalmazott ökológiai gazdálkodási arány betartására is.

– Az idei télre a szárazság volt jellemző, mi ennek a következménye?

– Sajnos a tavaly őszi időjárást a szélsőségek jellemezték. A nyár végi száraz időszakot hosszan tartó esőzések követték, majd ismét szárazabb időszak következett. A probléma: a gabonák és a repcék zömét késve és az optimálisnál nedvesebb talajba lehetett csak elvetni. Ezért ez a hideg és levegőtlen talaj csak csökkent anyagcserét és lassú kezdeti fejlődést tett lehetővé.
A jelentős mennyiségű korai csapadék elkényeztette a növényeket, ezért nem fejlesztettek kellően mély és dús gyökérzetet.

– Hogyan lehet segíteni a növényeken?

– Sokan nem használnak ilyenkor lombtrágyát, pedig fontos lenne… Általános lombtrágya használati (tév)hit, hogy a használatukhoz nagy lombfelület kell, hogy minél kevesebb jusson a talajra. Ha így teszünk akkor a legkorábbi időszakban magára hagyjuk a növényeinket. Pedig ebben az időszakban kiemelten sok stressz éri a kultúrákat: tavaszi vetéseknél és ültetvényeknél kései fagyok; hűvös idő; barkó-, levéltetű- és négylábú kártétel; herbicides kezelés, míg őszi kultúráknál őszi és téli aszály vagy túlzott talajnedvesség; korai fagyok és a hideg tél teszik próbára növényeink ellenálló képességét. Ezért javasoljuk az általunk sokat tesztelt Rokohumin (https://organic-life.hu/technologiai-javaslatok/) folyékony lombtrágya kora tavaszi használatát, ami a Rokolanhoz hasonlóan tartalmazza a 18 féle komplex aminosavat, kiegészülve mikro és makro elemekkel és huminsavval. Az első perctől meg kell fogni a növény „kezét” és a vegetáció korai szakaszában kijuttatni számára a Rokohumint. Az aminosavak meggyorsítják a növényben lejátszódó anyagcsere-folyamatokat, növelik a szárazság-ellenálló képességét és csökkentik a stresszhatásokat. Jelentős a gyökértömeg megnagyobbodása is, ami által megnő a növény tápanyag-felvevő képessége.

– Ezek szerint a kora tavaszi Rokohumin kezelés segíthet megelőzni akár egy későbbi aszály-stresszt is? 

– Pontosan. Ha gondoskodunk kellő időben arról, hogy a növényeink kitűnő kondícióban legyenek, gyökérzetük pedig nagyobb és mélyebb legyen, akkor sokkal kisebb mértékű stresszhatások mutatkoznak. Ugyanígy igaz, hogy a nagyobb és mélyebb gyökértömeggel rendelkező növény nehezebben kerül aszályos állapotba.

– Problémát okoz ilyenkor a gyom. Erre is lehet megoldás a Rokohumin?

– A problémát nem csak a gyom okozza, hanem maga a gyomirtó is. Bár a gyomok eltűnnek, de fel kell tennünk a kérdést: Mi védi meg a növényeinket a herbicidektől? A gyomirtó szerekkel szemben a kezelt kultúrák ellenállóak, de a gyomirtás utáni hetekben jelentős energiát fordítanak a herbicid lebontására, így növekedési depresszió tünetei mutatkoznak rajtuk, kisebb lombozatot és sekélyebb gyökérzetet fejlesztenek. Vannak olyan készítmények a piacon, melyeket csak a herbicides kezelés után egy héttel javasolt kijuttatni. Így használatuk többlet munkaműveletet és költséget jelent. A herbiciddel közös kijuttatás esetén károsítják a kultúrát.
Ezzel szemben a magas aminosav, huminsav és tápanyag tartalmú Rokohumin készítmény mind fizikai, kémiai és biológiai szempontból keverhető herbicidekkel, így stresszcsökkentő hatását már közvetlenül a herbicides kezelés után kifejti. Ismét ki kell emelni azt, hogy segíti a növény lomb- és gyökérképződését, ezzel is javítva kondícióját és tápanyag ellátását.

– Ha jól értem az aminosavak elősegítik az anyagcsere folyamatok gyors véghezvitelét, így a növényben lévő toxikus anyagok például a növényvédő szerek gyorsabban tudnak lebomlani, illetve kiürülni.?
– Pontosan. Ha a növény képes erre a lépésre, akkor meggyorsíthatóak benne a szükséges folyamatok.

– Sokszor találkozunk azzal a problémával, hogy elegendő tápanyagot juttatunk a talajba, de mégis tápanyaghiányosak a növényeink. Mi erre a megoldás? 

– Hadd kérdezzek vissza: Ön meg tudná enni a bablevest csukott szájjal? 

– Nem. 

– Nincs ez máshogy a növényeknél sem hiszen „Nem csak leves kell a növénynek, hanem segítség is a szája kinyitásában”. Ez a mondat bár megdöbbentő lehet, de jól mutatja a növényi tápanyagfelvétel mikéntjét. A növények gyökérzete önállóan csak korlátozottan képes a tápanyag felvételre. A gyökérzet felületének zömét a hajszálgyökerek adják, ahol mikroorganizmusok élnek, melyek segítik a növényt a talajban lévő tápanyag felvételében. Tehát ha ezek a szervezetek nincsenek jelen kellő mértékben, akkor a növény ugyanúgy éhezni fog, mintha a tápanyag hiányozna a talajból.

– Mivel juttatná ki ezt a készítményt?

– Például permetező drónnal, ami egy olyan innováció, ami képes a gazdáknak még nagyobb mozgásteret adni növényeik fölött. Használata csökkenti az időjárással szembeni kiszolgáltatottságot, például olyan helyzetekben, amikor a gombás fertőzés ellen kell védekezni, de a talaj túlságosan fel van ázva, és igaz ez a tavaszi gyomírtások megfelelő időben való elvégzéséhez is, amikor hagyományos szántóföldi kijuttatás nem lehetséges. Illetve új kapukat nyitnak a mezőgazdaságban azzal, hogy segítségükkel lehetővé válik a magas, zárt állomány kezelése taposási veszteség nélkül. Természetesen a drónok képesek több készítményt egyszerre is kijuttatni.

– A permetező drónok meglehetősen kis hektáronkénti lémennyiséggel üzemelnek? Nem lehet ez gond a kijuttatásnál?

– A permetező drónok valóban kevesebb levet juttatnak ki, mint a szántóföldi gépek. Ez átlagosan 8-10 liter hektáronként. A kisebb lémennyiség egyben nagyobb koncentrációt is jelent és itt mutatkozik meg a szerves növénytáplálás másik előnye. Míg egy hagyományos „szervetlen” lombtrágya nagy koncentrációban kijuttatva nagy kockázattal perzseli le a kultúra lombját ez a jelenség nem tapasztalható a Rokohuminnál. Több összetevős permetlében is biztonságosan alkalmazható.

– Vannak olyan drónpilóták Magyarországon, akik ki tudják juttatni a Rokohumint? 

– Igen, például az Organic Life-fal szorosan együtt működő I.S.M. Technology Kft. (https://ismtech.hu) 2017 óta végez drónos kutatást és fejlesztést. Ez idő alatt több, mint 15 ezer kísérleti felszállás és közel 10 ezer hektár kísérleti terület berepülése során permetező eszközeik több ezer órát töltöttek a levegőben, ami segített elsajátítani a drónos növényvédelem folyamatát, hiteles, jól működő rendszerét. 
Annak érdekében, hogy Magyarországon bevett mezőgazdasági tendencia és elfogadott iparág legyen a drónnal történő permetezés, megalkottuk egyedi gyakorlat-orientált képzésünket. Együttműködő partnereinkkel az ország több pontján biztosítani tudjuk az ehhez szükséges alapképzést, illetve a permetező drón-specifikus képzéseket.  
 
– Térjünk vissza az alapokhoz, a talajhoz! A Rokolan mellet a drónoknak is szerepe lehet a talaj megmentésében? 

– Mivel a Rokolan szerves trágyaként használandó, és talajba kell juttatni a permetező drónok ebből a körből kimaradnak. De kisebb testvéreik kivehetik a részüket egy-egy helyspecifikus tápanyag gazdálkodási terv elkészítéséből. Viszont hosszú távon a talaj tömörödés megelőzésével hozzájárul a fenntartható talajélet kialakításához, segítve ezzel a talaj víz- és tápanyagszolgáltató képességét. 

– Mi a véleményük az egyre közelgő Green Deal 2030-ról? 

– Az aminosavak megoldási lehetőséget nyújtanak arra a közelgő kihívásra, amit a 2030-as átállásra vonatkozó EU-rendelet támaszt. A műtrágyáról szerves trágyára való átállás mindenképpen szükségszerű, de ez lehet egy lassabb, fokozatosabb folyamat is, és persze egy azonnali, radikális váltás is. Aminosavakkal mind a két verzió lehetséges, ahogyan ezt a velünk dolgozó gazdák is tapasztalják.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai