2022. 09. 28., szerda
Vencel
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Amit a dióburok-fúrólégyről érdemes tudni

Kategória: Növényvédelem | 2022/04/18
Címkék: diótermesztés

A fák egészségét veszélyeztető dió­burok-fúrólégy rovarról és az ellene történő hatékony fellépési lehetőségekről Dr. Keresztes Balázst és Dr. Szabó Árpá­dot, a MATE Növényvédelmi Intézetének kutatóit kérdezték.

– Mit kell tudni a dióburok-fúrólégyről? Honnan származik és mióta okoz károkat Magyarországon?

– A fúrólegyek családjának képviselője könnyen felismerhető jellegzetes szárnyfoltjairól. A nőstényeik képesek – az ennél a családnál kialakult – áltojócsövük segítségével a fiatal termés epidermisze alá rakni petéiket, nagyban megnehezítve ezzel a lárvák elleni védekezést. Tápnövényei a közönséges dió és a fekete dió. Kiválóan repül, gyorsan benépesíti az élőhelyeket. A faj eredeti élőhelye az (észak-)amerikai kontinens, innen került át Európába. Először Svájcban találták meg 1983-ban. Ahol megjelent, ott – védekezés híján – lényegében a termés 70-80 százaléka megsemmisült.

– Mit tehetünk a kártevő ellen? Létezik-e olyan eljárás, bevált praktika, ami nem csak időszakosan szünteti meg jelenlétét? 

– Szerencsére ma is van hatékony védekezési lehetőség a kártevő ellen. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által kiadott alap- és szükséghelyzeti engedélyokiratok alapján több rovarölő szer is felhasználható a rajzó legyek ellen. Ezek közül kettő még az ökológiai termesztésben is engedélyezett, az egyik termék természetes piretrin, a másik spinozad hatóanyagú. A háztáji vagy kerti fák esetén, ahol esetleg a veteményes fölé vagy a teraszra belógó ágak miatt kevésbé kívánt a védekezés, ott használhatjuk ezeket a megoldásokat is. A piretrin az UV-sugárzás hatására nagyon gyorsan, egy nap alatt lebomlik, és mivel nem felszívódó szer, sem a fába, sem a dióba nem jut be. Ennek ellenére a rovarölő szerrel kezelt diófa különféle részeit nem használhatjuk például tea vagy pálinka készítéséhez a kezelést követően abban az évben! Ez minden növényvédő szerre vonatkozik! A spinozad hatástartama sem hosszú, élelmezés-egészségügyi várakozási ideje csupán 7 nap. Biológiai termesztésben nem engedélyezettek ugyan az acetamiprid és lambda-cihalotrin hatóanyagú rovarölő szerek, de szabad forgalmúak, azaz képesítés nélkül is beszerezhetők a gazdaboltokban, nagy hatással pusztítják a legyek kifejlett alakjait. Az acetamiprid hatóanyagú szerek élelmezés-egészségügyi várakozási ideje 30 nap, míg a lambda-cihalotrin hatóanyagúaké 14 nap.

A Gyakorlati Tudástár szakmai sorozat elektronikus kiadványai közt már elérhető Bujdosó Géza és Kalmár Klementina Termesszünk diót! című kötete. A kiadvány a legújabb információkat tartalmazza a dió termeszthetőségéről, Magyarországon legsikeresebb fajtáiról, művelési módjáról és növényvédelméről, mely témákat az alábbi tematika szerint mutatja be:

Ökológiai igények - Hőmérsékleti igénye, Mélynyugalmi időszak - Tavaszi fagyérzékenysége - Hőmérséklet a vegetációs időszak alatt - Fényigénye -   Vízigénye - Talajigénye  
A dió művelési rendszere - Magyar nemesítésű diófajták bemutatása - Ültetési anyag - Alanyhasználat - Pollenadó megválasztása és elhelyezése az ültetvényben - Tenyészterület - Koronaformák 
Nem termő ültetvény ápolása 
Termőre fordult ültetvény ápolása 
A dió növényvédelme - A dió kórokozói  - A dió kártevői - Dióburok-fúróléggyel összetéveszthető fajok - A lombrágókártevők - Fás részek károsítói - A dió kultúra kémiai növényvédelme - A dió technológia alkalmazása dió ültetvényben - Biológiai védekezés lehetőségei dió kultúrában

Ez a szakmai anyag nagy segítséget jelenhet a termesztést fontolgatók számára végső döntésük meghozatalában, valamint a már ültetvénnyel rendelkezőknek, a további lépések megtételében. 
Elektronikus formában megvásárolható a Szaktudás Kiadó webáruházában: https://szaktudas.hu/webshop/600-termesszunk-diot

Ajánlott kiadványokBujdosó Géza, Kalmár Klementina:
Termesszünk diót!
Dr. Radócz László:
A héjasok növényvédelme

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A kukorica növényvédelme a virágzástól a betakarításig
A kukorica integrált növényvédelmében a gyomszabályozás a meghatározó elem, amelyet a kórokozók és a kártevők elleni hatékony védekezés egészít ki. A kukoricának számos kórokozója és kártevője ismert. Ezek közül növényvédelmiszempontból kiemelt jelentőségű a kukoricabarkó, a fritlégy, az amerikai kukoricabogár, a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke.
A szőlő növényvédelme - A lisztharmat
Az időjárásunk valamilyen mértékben mindig megfelelő a lisztharmat terjedéséhez. A kevés esővel, hajnali párával társuló magas hőmérséklet már minden évben jellemző a klímánkra és ez ideális környezet a lisztharmat fejlődéséhez. A kérdés csak az, hogy járványossá alakul-e a helyzet?
Gyümölcsösök kártevői - Levéltetvek, pajzstetvek és szilvadarázs
Talán nem is kell mondani, hogy a környezetet és a természetet kímélő módon szeretnénk a károsítóktól megszabadulni - különösen figyelve a  méhekre. A házi és vadméhek mellett azonban megjelennek az első kártevő rovarok is. Ekkor már egyre több növényen találhatunk levéltetvet.
A paradicsom kórokozói - A paradicsomvész
A paradicsomvész a paradicsom egyik legveszélyesebb betegsége, amely szabadföldön gyakran jelentkezik és esetenként súlyos károkat okoz. Járványszerű fellépésére akkor kell számítani, amikor magas, 90% feletti a levegő páratartalma és a melegebb nappalokat hűvösebb éjszakák váltogatják.
A drónos permetezés lehetőségei
A precíziós növénytermesztés területén megjelent a talajadatokból területlehatárolás alapján történő tápanyag-kijuttatás, a differenciált tőszámú vetés, a drónok által feltérképezett területek helyspecifikus művelése, műtrágyázása, növényvédelme, a betakarítást követő hozamtérképek alkalmazása. A szükséges jogi és szakhatósági szabályozások bevezetésével már drónos permetezés is lehetővé vált.
Nagy az igény a drónos növényvédelemre
Az agrár-digitalizáció egyre szélesebb utat tör magának a hazai agrár­ágazatban is. Elkerülhetetlen a digitális eszközök alkalmazása, mivel ez jelenti a közeljövő kitörési pontját az ágazat számára. Jordán László igazgató (NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrár­környezet-védelmi Igazgatóság, NTAI) különösen nagy figyelmet fordít a drónok, ezen belül a növényvédelmi drónok alkalmazására.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2021 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza