Amit a dióburok-fúrólégyről érdemes tudni

Kategória: Növényvédelem | 2022/04/18
Címkék: diótermesztés

– Mit kell tudni a dióburok-fúrólégyről? Honnan származik és mióta okoz károkat Magyarországon?

– A fúrólegyek családjának képviselője könnyen felismerhető jellegzetes szárnyfoltjairól. A nőstényeik képesek – az ennél a családnál kialakult – áltojócsövük segítségével a fiatal termés epidermisze alá rakni petéiket, nagyban megnehezítve ezzel a lárvák elleni védekezést. Tápnövényei a közönséges dió és a fekete dió. Kiválóan repül, gyorsan benépesíti az élőhelyeket. A faj eredeti élőhelye az (észak-)amerikai kontinens, innen került át Európába. Először Svájcban találták meg 1983-ban. Ahol megjelent, ott – védekezés híján – lényegében a termés 70-80 százaléka megsemmisült.

– Mit tehetünk a kártevő ellen? Létezik-e olyan eljárás, bevált praktika, ami nem csak időszakosan szünteti meg jelenlétét? 

– Szerencsére ma is van hatékony védekezési lehetőség a kártevő ellen. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által kiadott alap- és szükséghelyzeti engedélyokiratok alapján több rovarölő szer is felhasználható a rajzó legyek ellen. Ezek közül kettő még az ökológiai termesztésben is engedélyezett, az egyik termék természetes piretrin, a másik spinozad hatóanyagú. A háztáji vagy kerti fák esetén, ahol esetleg a veteményes fölé vagy a teraszra belógó ágak miatt kevésbé kívánt a védekezés, ott használhatjuk ezeket a megoldásokat is. A piretrin az UV-sugárzás hatására nagyon gyorsan, egy nap alatt lebomlik, és mivel nem felszívódó szer, sem a fába, sem a dióba nem jut be. Ennek ellenére a rovarölő szerrel kezelt diófa különféle részeit nem használhatjuk például tea vagy pálinka készítéséhez a kezelést követően abban az évben! Ez minden növényvédő szerre vonatkozik! A spinozad hatástartama sem hosszú, élelmezés-egészségügyi várakozási ideje csupán 7 nap. Biológiai termesztésben nem engedélyezettek ugyan az acetamiprid és lambda-cihalotrin hatóanyagú rovarölő szerek, de szabad forgalmúak, azaz képesítés nélkül is beszerezhetők a gazdaboltokban, nagy hatással pusztítják a legyek kifejlett alakjait. Az acetamiprid hatóanyagú szerek élelmezés-egészségügyi várakozási ideje 30 nap, míg a lambda-cihalotrin hatóanyagúaké 14 nap.

A Gyakorlati Tudástár szakmai sorozat elektronikus kiadványai közt már elérhető Bujdosó Géza és Kalmár Klementina Termesszünk diót! című kötete. A kiadvány a legújabb információkat tartalmazza a dió termeszthetőségéről, Magyarországon legsikeresebb fajtáiról, művelési módjáról és növényvédelméről, mely témákat az alábbi tematika szerint mutatja be:

Ökológiai igények - Hőmérsékleti igénye, Mélynyugalmi időszak - Tavaszi fagyérzékenysége - Hőmérséklet a vegetációs időszak alatt - Fényigénye -   Vízigénye - Talajigénye  
A dió művelési rendszere - Magyar nemesítésű diófajták bemutatása - Ültetési anyag - Alanyhasználat - Pollenadó megválasztása és elhelyezése az ültetvényben - Tenyészterület - Koronaformák 
Nem termő ültetvény ápolása 
Termőre fordult ültetvény ápolása 
A dió növényvédelme - A dió kórokozói  - A dió kártevői - Dióburok-fúróléggyel összetéveszthető fajok - A lombrágókártevők - Fás részek károsítói - A dió kultúra kémiai növényvédelme - A dió technológia alkalmazása dió ültetvényben - Biológiai védekezés lehetőségei dió kultúrában

Ez a szakmai anyag nagy segítséget jelenhet a termesztést fontolgatók számára végső döntésük meghozatalában, valamint a már ültetvénnyel rendelkezőknek, a további lépések megtételében. 
Elektronikus formában megvásárolható a Szaktudás Kiadó webáruházában: https://szaktudas.hu/webshop/600-termesszunk-diot

Ajánlott kiadványokBujdosó Géza, Kalmár Klementina:
Termesszünk diót!Dr. Radócz László:
A héjasok növényvédelme