2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Már 500 milliárd forint hitelt segít az agrárgarancia

Kategória: Agrártámogatások | 2022/04/19

A hazai agrárhitelezés volumene az elmúlt években töretlenül növekedett, és ez a trend az elmúlt évek nehézségei ellenére sem veszített lendületéből. Az agrárágazat versenyképességének javításában a támogatások mellett a hitelezésnek is kulcsszerepe van.

Dr. Herczegh András, az AVHGA ügyvezető igazgatója

A hazai pénzintézetek hitelezési aktivitásának fenntartása elképzelhetetlen az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány hathatós szerepvállalása nélkül. Ezt mutatja az is, hogy elérte az 500 milliárd forintot az AVHGA által garantált hitelállomány – hangzott el az Agrárminisztérium sajtótájékoztatóján. Nagy István agrárminiszter elmondta, hogy a mezőgazdasági ágazat finanszírozási szempontból speciális megoldásokat igényel, jelentős részben a bevételek ciklikussága vagy éppen a fejlesztések tőkeigénye miatt. A nagy forgóeszköz és beruházási igény kezelésében kulcsszerepe van a banki hitelezésnek. Éppen ezért az Agrárminisztérium mindenkori feladatai között szerepel az agrárgazdaság finanszírozási feltételeinek kedvezményes hitelezési eszközökkel történő javítása, az elérhető kedvezményes konstrukciók fenntartása és továbbfejlesztése. Az ágazat likviditási igényének biztosítása, illetve a beruházási hajlandóság fenntartása elképzelhetetlen lenne egy kiszámítható és szilárd finanszírozási háttér nélkül.

Az élelmiszergazdaság hitelállománya 2021 év végére meghaladta az 1500 milliárd forintot, a 4 évvel ezelőttihez képest az állomány másfélszeresére nőtt. A koronavírus-járvány miatt kialakult krízishelyzet tompításában, a nehézségekkel küzdő vállalkozások megsegítéséhez szükséges hitelfinanszírozásban felértékelődött az intézményi kezességvállalás szerepe. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által garantált hitelállomány 4 év alatt duplázódott, elérte az 500 milliárd forintot.  

Az Agrárminisztérium által tavalyi évben kiírt 1500 milliárd forintnyi pályázat 70%-át fejlesztésekre fordítják és a 2023-tól induló időszakban még rendelkezésre álló 2850 milliárd forint vidékfejlesztési támogatás több mint felét fejlesztési forrásként kívánják kihelyezni a mezőgazdaság és élelmiszeripar számára, ami kétszer ekkora beruházás megindítását fogja jelenteni. A Megújuló vidék, megújuló agrárium program a magyar vidék gazdaságának gerincét adó mezőgazdaság és élelmiszertermelés teljes modernizációját célozza. A program végrehajtásának eredményeként nemzetközi mércével mérve is versenyképes, erőforrás-hatékony, magas hozzáadott értéket termelő és innovatív mezőgazdaság és élelmiszeripar létrehozása a cél.

Fontos, hogy az eddigieknél jóval ellenállóbbá váljunk a külső gazdasági sokkhatásokkal és a termelést közvetlenül sújtó természeti tényezőkkel szemben.

„A finanszírozási stabilitás, az ágazat forrásigényének biztosítása és a Megújuló vidék, megújuló agrárium fejlesztéseinek megvalósíthatósága érdekében elengedhetetlen, hogy a bankok, amelyekkel ezért állandó kapcsolatot tartunk, továbbra is bátran hitelezzék az ágazatot. A magunk kamattámogatási és kezességi díjtámogatási eszközeivel segítjük gazdálkodóinkat, vállalkozásainkat fejlődésükben, terveik megvalósításában. Kiemelt jelentőségű, hogy az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezessége, mint védőháló, a jövőben is folyamatosan és megbízhatóan rendelkezésre álljon. Alapítóként büszkék vagyunk az alapítvány eddigi eredményeire és számítunk további elkötelezett munkájára a magyar agrárium érdekében.” – hívta fel a figyelmet a tárcavezető.

Dr. Herczegh András, az AVHGA ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az AVHGA több mint három évtizede támogatja kezességével a gazdákat és ösztönzi az agrárhitelezést a biztosítéki háttér erősítésével, a kockázatok átvállalásával.  Az AVHGA kezességére eddig is nagy igény volt, de szerepe felértékelődik a piaci kockázatok növekedése és az uniós szabályozás változásainak bizonytalansága miatt. A bankoknak biztonságot jelent, így több hitel kihelyezésére nyújt lehetőséget az adóstól független, állami viszontgaranciával rendelkező garantőr, és a vállalkozások is az AVHGA által jutnak többletforráshoz. 

„A mezőgazdaságnak egyre nagyobb szüksége van agrárgaranciára. Az egyéni cégek – őstermelők, családi gazdálkodók – garantált hitelei tíz év alatt megtízszereződtek. A kezességünknek köszönhetően több tízezer gazdálkodó került be a finanszírozás vérkeringésébe, és alapot teremtettünk arra, hogy megfeleljenek a modernizációs kihívásoknak. A nagyobb agrárcégek preferált ügyfélkört jelentenek a bankoknál, de esetükben is fokozódik az igény a kezességvállalásunkra az ágazati és piaci kockázatok miatt. A kezesség megkönnyíti a finanszírozásukat, segítségünkkel több és jobb feltételű hitelt vehetnek fel, ami különösen fontos most a Vidékfejlesztési Program célkitűzéseinek sikere érdekében.” – mondta dr. Herczegh András. 

A növekvő kamatkörnyezetben és a kockázatok növekedése mellett a vállalkozások számára jó hír, hogy az agrárgarancia díja változatlanul rendkívül alacsony, melyet az Agrárminisztérium díjtámogatása és az alapítvány támogató szerepe tesz lehetővé.
Az Alapítvány működése alatt 120 ezer ügyletével az ország településeinek több mint 90%-án működő gazdálkodóknak nyújtott már a hitelezés során kezességet.

Az 500 milliárd forint garantált hitelállományt az AVHGA az AGROFEMA Kft. hitelügyletével érte el. Ennek apropóján dr. Fenyvesiné Mater Gyöngyi, az AGROFEMA Kft. ügyvezető igazgatója átvett Nagy István agrárminisztertől és dr. Herczegh Andrástól, az AVHGA ügyvezető igazgatójától egy oklevelet.


1. ábra. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari hitelállomány alakulása


2. ábra. Az AVHGA által garantált hitelállomány alakulása


3. ábra. Azon települések zölddel, ahol az AVHGA kezességvállalásával segítette a vállalkozások finanszírozáshoz jutását (1991–2021)


4. ábra. Az Alapítvány által 2018–2021 között támogatott mikrovállalkozások

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

„Mindenkinek mozgósítania kell az alkalmazkodó képességét is” – interjú Szabó Istvánnal, az OTP Agrár vezetőjével
A klímaváltozás hatásai egyre jobban érezhetőek, a mezőgazdaságban a szélsőséges időjárás, a vízhiány, a talajromlás és az új kártevők megjelenése mind komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat. A változó környezethez való alkalmazkodás nemcsak technológiai, hanem pénzügyi és stratégiai kérdés is, amiben a mezőgazdasági szereplőknek megbízható partnerekre van szükségük. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szabó Istvánnal, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetőjével, aki vázolta a hazai agrárium előtt álló kihívásokat és lehetőségeket. Az interjú során szó esett a vízgazdálkodásról, a talajművelés korszerűsítéséről, valamint azokról a pénzügyi lehetőségekről, amelyek segíthetik a gazdákat a fenntarthatóbb működés felé vezető úton.
Fenntartható? Az ország kenyere és a gazdák jövedelme
Az öntözés nem ad elegendő választ a fenntartható mezőgazdálkodásra. A szakértők szerint 9 köbkilométer talajvíz hiányzik alólunk.  Az átlagos hőmérséklet folyamatosan emelkedik, a talajok vízszintje csökken, az öntözhető területek aránya csupán két százalék. Belátható ideig más megoldásokat kell keresniük a gazdáknak. Változtathatják a termelési szerkezetüket, cserélhetnek fajtákat, igyekezhetnek a tájban tartani a vizet; vagy azt a drasztikus megoldást is választhatják, hogy a rendkívül száraz területeken fölhagynak a növénytermeléssel. Ezeket a súlyos döntéseket meg kell hozniuk, hiszen az ország kenyerét ugyan megtermelik, de a saját jövedelmezőségük már kérdéses.  
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Az uniós agrártámogatások elvonása ellen tüntettek
Összeurópai gazdatüntetést tartott Brüsszelben május 20-án a Copa-Cogeca uniós termelői szervezet és 70 európai agrár-érdekképviselet. A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével megtartott akció résztvevői az uniós agrárforrások elvonása ellen tiltakoztak. Az Európai Bizottság tervei szerint ugyanis a gazdák pénzéből kellene finanszírozni az európai védelmi kiadásokat és Ukrajna csatlakozását.
Beindult a pályázati dömping, nincs hiány a pályázókból
Az Európai Unió 2023–2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitikája (KAP) méltányossá, környezetbaráttá és eredményközpontúvá teszi a mezőgazdaságot. A 2023-tól induló megreformált KAP korábbi céljai mellett az új ciklusban kiemelt fókuszt kap a kisebb gazdaságokra szabott célzott támogatás nyújtása, és a fokozott ágazati hozzájárulás az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljainak a megvalósításához. A KAP a tagállamok számára lehetőséget, és a korábbihoz képest nagyobb rugalmasságot biztosít az egyes intézkedések helyi viszonyokhoz történő igazításával. Szigeti Szabolccsal, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárával, az Irányító Hatóság vezetőjével beszélgettünk.
Cél az élelmiszer-termékpályák hatékonyságának valódi növelése
Ma már nem a szántóföldtől az asztalig vizsgáljuk a termékpályát, hanem a szántóföldtől az egészségig, ami megjelenik a termékfejlesztésekben is – mondta Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója. Az egyetem számos ilyen célú nemzetközi projektben vesz részt, és szoros kapcsolatot ápol a piaci szereplőkkel, miközben a vállalatok is egyre aktívabbak a kutatás-fejlesztés területén.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza