Őstermelők biztosítotti jogviszonya és járulékai

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2022/04/20

Biztosítási jogviszony

Főszabály szerint a mezőgazdasági őstermelő biztosítottnak minősül. A biztosítás kezdő időpontja a nyilvántartásba vétel napja, mely az abból való törlésig tart. Ugyanakkor nem minősül biztosítottnak az őstermelő, ha egyéb jogcímen is biztosított – kivéve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat, mely például a megbízási jogviszony is – vagy ha saját jogán nyugdíjas, valamint akkor sem, ha özvegyi nyugdíjban részesül és a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte. Szintén nem biztosított a családi gazdaság kiskorú tagja sem. 

A biztosítotti jogviszonyát az őstermelőnek be is kell jelentenie, melyre a ’T1041 nyomtatványt kell használni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát. A bejelentést a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján kell megtenni, míg a jogviszony megszűnése esetén a megszűnést követő 8 napon belül kell bejelenteni. Ezeket azért is fontos kiemelni, ugyanis ennek tekintetében az új szabály eltér a 2021 előttitől. Korábban az őstermelő csak akkor vált biztosítottá, ha a rá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő ideje és a már megszerzett szolgálati ideje együttesen elérte legalább a 20 évet. Tehát előfordulhat, hogy valaki 2021. január 1-je előtt nem minősült biztosítottnak, míg az új szabályok miatt már igen, így neki a fenti bejelentést meg kellett tenni.

Járulék

Az új szabályozás másik adózást érintő egyik lényeges vetülete, hogy a bevételi értékhatárok és emiatti a járulék alapja is a mindenkori minimálbér meghatározott mértékéhez kerültek hozzárendelésre, így folyamatos indexálás történik etekintetben. Ennek megfelelően a mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg az általános mértékű 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot.

Ez 2022-ben a kereken 200 000 Ft-os minimálbérrel számolva azt jelenti, hogy kedvezmények nélkül számítva 34 040 Ft járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a mezőgazdasági őstermelőnek havonta.

Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét (12 000 000 Ft), az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után társadalombiztosítási járulékot fizet. Ebben az esetben mezőgazdasági őstermelő havi járulékalapjaként a tárgyévet megelőző évi – támogatások nélküli – bevétele 15 százalékának egytizenketted részét kell tekinteni.

A társadalombiztosítási járulékot a biztosított őstermelőnek negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetnie és bevallania az 2258-as bevalláson.

Természetesen esetükben is van arra lehetőség, hogy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalja a mezőgazdasági őstermelő, hogy a társadalombiztosítási járulékot ennél magasabb összeg után fizeti meg. Erről és annak összegéről szintén a fenti bevallásban lehet nyilatkozatot tenni. A nyilatkozat mindig a bevallással még le nem fedett időszakra vonatkozik a tárgyévre nézve.

A társadalombiztosítást szabályozó jogszabály nevesíti azon eseteket és időszakokat, amikor a járulékot nem kell megfizetni, melyek értelemszerűen a mezőgazdasági őstermelőkre is vonatkoznak. Eszerint nem kell járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt: 

• táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, 
• gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj folyósításának időtartama alatt őstermelői tevékenységét személyesen folytatja, 
• csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül, 
• katonai szolgálatot teljesítő önkéntes katona, 
• fogvatartott az őstermelő.

Lényeges, hogy a gyermekvállalást segítő intézkedések nyomán lehetővé vált, hogy az arra jogosult személy egyidejűleg több jogcímen részesüljön ellátásban, például gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban. Az egyidejűleg csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban is részesülő – tevékenységét személyesen végző – mezőgazdasági őstermelő a minimálbér 92 százaléka, a tárgyévet megelőző évi bevétel 15 százalékának egytizenketted része, a választott járulékalap vonatkozásában mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól.

Szociális hozzájárulási adó

Az adó mértéke 2022. január 1-jétől tovább csökkent 13% lett. Az adó alapját érintően a szabályozás több pilléren alapul, illetve a biztosítási minőség, valamint a bevétel összege is befolyásolja. A biztosított mezőgazdasági őstermelőnél főszabály szerint az adó alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelme, de havonta legalább a minimálbér, azaz 200 000 forintnak kell lennie Ettől eltérően, ha az őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében nyilatkozatot tett, akkor a szociális hozzájárulási adót is a vállalt összeg adóévre számított összege után kell megfizetnie. 

Azonban bizonyos esetekben mentesül az őstermelő a szocho fizetés alól. Így a főszabálytól eltérően nem kell szochot fizetnie a mezőgazdasági őstermelőnek, ha az éves minimálbér felét, azaz 1 200 000 forintot nem haladja meg az adóévben az őstermelői tevékenységből származó bevétele (ez alól kivétel, ha vállalta, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot). E körbe tartozik az a biztosított őstermelő is, aki a tárgyévet megelőző évben – támogatásoktól eltekintve – nem szerzett őstermelői bevételt, így járulékalap hiányában járulékfizetésre nem kötelezett, így szociális hozzájárulási adó fizetésre sem. 

Az átalányadózást választó, járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő esetében az adó alapja a minimálbér, azaz 200.000 forint lesz, azzal, hogy elvi szinten ő is vállalhatja a magasabb összeg után fizeti a társadalombiztosítási járulékot, és ilyenkor értelemszerűen ez után kell a szochot megfizetni. Az általányadózókra is igaz, hogy nem kötelezettek a szociális hozzájárulási adó megfizetésére, ha az adóévben az őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevételük az éves minimálbér ötszörösét, azaz a 12 millió forintot nem haladja meg (itt is kivétel, ha magasabb összeg után vállalta megfizetni a társadalombiztosítási járulékot).

Mindezektől eltér a járulékfizetésre nem kötelezett mezőgazdasági őstermelő, mivel esetében minden esetben az adó alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó, őstermelői tevékenységből származó jövedelem lesz.

Ezen felül a saját jogú nyugdíjasnak minősülő mezőgazdasági őstermelő összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelme is mentes a szociális hozzájárulási adó alól.

A járulékfizetésre nem kötelezett mezőgazdasági őstermelők közül, így csak az kötelezett szociális hozzájárulási adó fizetésére, aki: 

• az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagja, 
• egyéb jogcímen biztosított, 
• özvegyi nyugdíjban részesül, és az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. 

A szociális hozzájárulási adó bevallására, illetve elszámolására az éves személyijövedelemadó bevallásban van lehetőség. Az adó éves összegét a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig, azaz május 21-ig kell megfizetnie a járulékfizetésre nem kötelezett őstermelőnek. 

Ettől eltérően a biztosított, járulékfizetésre kötelezett őstermelőnek a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg alapján, továbbá az általányadózást választó mezőgazdasági őstermelőnek negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig adóelőleget is kell fizetnie. A minimálbér alapján adófizetésre kötelezett őstermelő a tárgyévben először arra a negyedévre fizet adóelőleget, amelyben az őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – adóévi bevétele a nem átalányadózó mezőgazdasági őstermelő esetében az éves minimálbér felét, illetve az átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő esetében az éves minimálbér ötszörösét meghaladja. Az ilyen módon megfizetett adóelőlegeket az éves szja-bevallásban kell elszámolni, és a bevallásra nyitva álló határidőig (május 20.) az esetlegesen mutatkozó különbözetet megfizetni, vagy túlfizetés esetén visszaigényelni.

Azt is meg kell említeni, hogy a személyijövedelemadó tekintetében tételes költségelszámolást választó őstermelőnek lehetősége van a szocho összegét költségként elszámolnia. A szociális hozzájárulási adóelőleg fizetésére kötelezett mezőgazdasági őstermelő elismert költségként veszi figyelembe a tárgyévre megállapított és megfizetett adóelőlegeket. Az adóelőleg fizetésére nem kötelezett őstermelő ettől eltérően a szociális hozzájárulási adó megfizetett összegét a befizetés évében, vagyis a tárgyévet követő évben számolhatja el költségként.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai