Zöld keresztet minden magyar szántóra!

Kategória: Agrárgazdaság, Európai Unió | 2022/04/23
Címkék: 1200 ha, bo

Az Agrárium7 kérdései:

1.  Magyarország 2021. december 30-án benyújtotta a KAP stratégiai tervet. A jóváhagyásra hat hónap áll rendelkezésre, de egyes előrejelzések szerint ez őszig is elhúzódhat. A lényeg mégis csak az, hogy az elfogadott stratégia határozza meg a következő időszak agrár- élelmiszeripari támogatásoknak a keretrendszerét. Mi várható? Mi lenne jó a gazdáknak?
2.  Kritikus állapotban van a sertéstartás. Húsz év alatt csaknem felére csökkent az állomány, de a legutolsó hat évben is 13 százalékos a csökkenés. Az általános helyzetet rontja, hogy a kocák száma ebben az időszakban 20 százalékkal lett kevesebb. Az okok jórészt ismertek: a felvásárlási árak zuhantak, a takarmány árak pedig az egekbe emelkedtek. A nyilvánvaló ellentmondás megállapítása azonban kevés. Hogyan lehet elmozdulni a mélypontról? Melyek lehetnek a tartós javulás módszerei?
3.  Zöldítés helyett zöld terror - fogalmaznak meg éles kritikát a szakemberek az Európai Unió kibontakozó agrárpolitikájáról. Ha érvénybe lép a szabályozás, csökken az agrárium produktuma, egyes számítások szerint 20 százalékkal is csökkenhet az agrár export. Ráadásul ez a zöld agrárpolitika csak az Európai Unióra érvényes, aminek az a következménye is lehet, hogy harmadik országból származó termékeket fogyasztanak az EU polgárai. De maradjunk itthon: mit tehetnek a magyar gazdák a saját földjükön?

 Hubai Imre Csaba, a NAK Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnöke:

•  A magyar gazdák érdeke, hogy a jelenlegi támogatási intenzitás ne csökkenjen a területalapú és a termeléshez kötött támogatások vonatkozásában. 
•  Sertés Szövetkezet létrehozása Feldolgozó Üzemmel egybekötve, mely az értékesítésig bezárólag vinné végig a folyamatot. A vertikális integráció minden eleme egy szövetkezeten keresztül menne végbe – a takarmány termesztésen keresztül a kész termék értékesítéséig.
•  Teljesen egyetértünk a növényvédőszerek észszerű csökkentésével, de a vegyszerhasználat és műtrágya felhasználás drasztikus csökkentése nem vállalható. Azokat a technológiákat kell bevezetni, amelyek a biztonságos előrejelzésen alapuló növényvédelmet és a rezisztens ellenálló fajtákat alkalmazza. Tápanyaggazdálkodásban pedig a komplex a növény igénye szerinti tápanyagok használatát kell megvalósítani talajvizsgálati eredményekre alapozottan.  Bővíteni kell a termesztett növények körét, szárazságtűrő, élelmezésben használható, magas terméseredményekkel rendelkező (pl.: csicseri borsó, köles, szemescirok stb.)

 
Hubai Imre
a NAK Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnöke

Sabján Krisztián a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zala megyei elnöke:

• Magyarország akkor lesz sikeres a jövőben, ha a vidék, azaz a vidéki városok, falvak és a vidéki lakosság is sikeres. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a kormány támogatásával elkötelezett a vidék támogatásában és közreműködik az agrárium megerősítésére irányuló erőfeszítéseiben.
  A Közös Agrárpolitika célja a termelékenység növelése a környezetterhelés alacsony szintjének megtartása mellett. Ennek eredményeként mind a külső gazdasági, mind a természeti tényezőkkel szemben ellenállóbbá válik a mezőgazdaság és kiemelten az élelmiszeripar, amire kifejezetten nagy hangsúlyt kíván helyezni a Stratégiai Terv.
  A gazdálkodók számára a termelési tényezők megóvása, a támogatáspolitikai eszközök hatékony kialakítása, a beruházások ösztönzése, az innovatív megoldások beágyazásának segítése mellett a támogató háttér megerősítése is kiemelten fontos, hiszen az információáramlás gyorsasága egyre meghatározóbb minden gazdasági ág esetében. Összegezve tehát, a KAP Stratégiai Terv a környezet megóvása mellett a termelékenység növelését, az élelmiszeripar és a kis gazdaságok fejlesztését tervezi a megújuló vidék érdekében.
• A Stratégiai Terv kiemelten kezeli a sertés termékpályát és a kapcsolódó takarmányelőállítást, így bízunk benne, hogy a termeléshez- és az állatjóléti vállalásokhoz kötött támogatások, a beruházási támogatások, a felvásárlási ár növekedése és a kiskereskedelmi láncokkal való tárgyalások együttesen hamarosan éreztetik majd a pozitív hatásokat.
• Azonban nem mehetünk el szó nélkül a túlzásba vitt környezetvédelmi elvárások mellett. A NAK számára egyértelmű, hogy nem lehet cél a harmadik országból származó élelmiszerek túlsúlya az európai fogyasztásban. Az agro-ökológiai program (AÖP) önkéntes vállalásai a környezet és klíma szempontjából magasabb szintűek, de kérdéses, hogy kialakításánál fogva alkalmasak-e arra, hogy minél több gazdálkodó képes legyen élni velük.
  Én egy örök optimista vagyok, bízom benne, hogy a nehézségek ellenére a magyar gazdálkodók számára legjobb megoldás valósul meg.

Sabján Krisztián
a NAK Zala megyei elnöke

Dr. Pusztavámi Márton a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas megyei elnöke

• Az agrárminiszterek 2022. március 21-i megbeszélésükön sürgős válaszokat kértek az energia árrobbanás és az ukrán-orosz háború okozta élelmiszerválság miatt. Javaslatuk az egész KAP (farm to fork) felfüggesztése, illetve újratárgyalása. Jelen, drasztikusan megváltozott helyzetben egyértelműen hátrányosan érinti az agráriumot a korábbi elképzelésekhez való ragaszkodás. 
• A „zöldítés” előző ciklusa is totális kudarcot eredményezett, ugyanis drasztikusan romlott a klimatikus és környezeti helyzet. A Green Deal/Farm to Fork koncepcióval kapcsolatban már alkotása alatt, teljes szakmai csődöt prognosztizáltak a szakértők. Most, az ukrán háború miatt, az elképzelés már politikailag is tarthatatlanná vált. Kizárólag a német szocialista és zöld párt tart ki fenntartása mellett. A magyar gazdák lehetősége a tiltakozásokhoz való csatlakozás. A valóságtól elrugaszkodott elképzelések elleni tiltakozásul Németországban sok helyen zöldre festett keresztek kihelyezésével tiltakoztak kikényszerített lépések ellen.
  Zöld keresztet minden magyar szántóra is!

Dr. Pusztavámi Márton
a NAK Vas megyei elnöke

Berek Gábor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Somogy megyei elnöke

• Mivel a közvetlen támogatási rendszer 2023-tól alapvetően megváltozik, ezért folytatni kell a jelenleg is folyó tárgyalásokat az Európai Bizottsággal. Az új rendszer várhatóan kiemelten fogja támogatni a kisgazdaságokat, illetve a fenntartható módon termelő gazdákat. Emellett a hírek szerint új elemek jelennek meg: úraelosztásra kell fordítani a közvetlen támogatások 10%-át, így várhatóan a gazdák a területük első 10 hektárja és a 10-300 hektárjuk után kiegészítő támogatást fognak kapni. Ezvárhatóan és nagyságrendileg kb. 20 000 Ft az első 10 hektárra és további 10 000 Ft. a 300 hektárig terjedő területekre. Mindezeken felül a környezettudatosság is kiemelt támogatásban részesül.
  Mi lenne nekünk jó? A gazdálkodók érdekes elsősorban az, hogyha a támogatás mértéke semmiképpen nem csökkenne. Azzal, hogy a kormányzat megemelte a társfinanszírozás mértékét és a 2-es pillérből átcsoportosítanak forrásokat az 1-esbe ezzel ez meg is oldódhat.
•  Hogyan lehet elmozdulni a mélypontról? Melyek lehetnek a tartós javulás módszerei?
  Valóban komoly problémákról beszélhetünk. Az ágazat nagyon régóta tőkehiányos, mindössze a környezetvédelmi, járványügyi beruházásokat tudta megoldani az állatartók egy része. Technológiai fejlesztésekre így nem maradt forrás, ezért a termelés hatékonysága nem tudott a megfelelő mértében növekedni.
  Jelenleg a gabona piacon teljes a bizonytalanság. Innentől kezdve az önköltségi ár mértéke is kérdéses. Enélkül pedig nem tudjuk meghatározni a gazdaságos termelés árszintjét sem.
  Tartós javulást talán azzal lehetne elérni, ha a feldolgozottsági fokot tudnánk emelni (nem élő, hanem félsertés), illetve ha a húsipari vállalkozások is korszerű méretben építenének gazdaságosan fenntartható állattartó telepeket.
•  Jelenleg meg kell várnunk hogyan alakul a nemzetközi helyzet. Az már látszik, hogy jelenleg előtérbe kerül a hazai élelmiszer ellátás biztonságához szükséges mennyiség megtermelése, amely elsőbbséget élvez a többi szemponttal szemben.

Berek Gábor
a NAK Somogy megyei elnöke

Ajánlott kiadványokBalogh Péter - Novotniné Dankó Gabriella (szerkesztők):
Versenyképes sertéshizlalásBalogh Péter - Novotniné Dankó Gabriella (szerkesztők):
Versenyképes kocatartás és malacnevelésDr. Oláh Judit:
A körforgásos bioökonómia hatása az élelmezés-, energia- és környezetbiztonság alakulására a 2050-ig szóló EU Stratégia tükrében Dr. Szalai József:
Növények fenntartható termesztéseOláh Judit és Popp József:
A fenntartható fejlődés záloga a körforgásos bioökonómiaDr. Holló István:
A sikeres borjúnevelés gyakorlata

Ez is érdekelhetiHatályba lépett az új bortörvény és végrehajtási rendeleteiA borászaté a jövő! Válaszd a Soóst, válaszd a biztos jövőt! Revycare® - A jövő kihívásaira fejlesztve