Ki műveli a földet a jövőben?

Kategória: Agrárgazdaság, Kamara | 2022/05/02

A generációs megújulás a legnagyobb kihívás a mezőgazdaság jövője szempontjából. Ez egész Európára nézve igaz. A generációváltást egyebek között hátráltatja az ágazat kedvezőtlen megítélése, az idős gazdálkodók visszavonulási hajlandósága, a generációk közötti eltérő szemlélet. Ezeket tovább erősítik a gazdaságok átadását, az öröklést érintő adminisztrációs terhek, a hitelhez jutás nehézségei, és lehetne még sorolni. A kérdés mégis csak az: ki műveli a földet a jövőben?

Szél István, a NAK Csongrád megyei elnöke:
A 2023 januárjában hatályba lépő, a NAK és a MAGOSZ kezdeményezésére született gazdaságátadási törvény alapjaiban könnyíti meg az élők közötti gazdaságátadást, a generációváltást: egy szerződéssel rendezhetik a felek a ma még keserves, bürokratikus folyamatot. A törvényben szabályozott generációváltás fontos eleme az is, hogy az átadó szempontjából eszmei értéket is képviselő gazdaság olyan átvevőhöz kerüljön, aki a gazdaságot gondosan és sikeresen képes továbbra is működtetni. Ezért rendkívül jelentős mérföldkőnek tartom, hogy az Országgyűlés elfogadta ezt a szabályozást és örülök kamaránk szerepvállalásának is, hiszen kiemelten fontos területről van szó. Azzal, hogy a gazdaság úgy adható át egyben – a földet, egyéb ingatlanokat, ingó dolgokat, vagyon értékű jogokat és társasági részesedéseket is beleértve –, hogy a földek esetében az elővásárlási jog nem áll fenn, valamint a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása sem szükséges, jelentősen megkönnyebbül a gazdaságok átadása. Ez volt a célunk, s ezt sikerrel értük el.

Szél István
a NAK Csongrád megyei elnöke

Zöldítés helyett zöld terror - fogalmaznak meg éles kritikát a szakemberek az Európai Unió kibontakozó agrárpolitikájáról. Ha érvénybe lép a szabályozás, csökken az agrárium produktuma, egyes számítások szerint 20 százalékkal is csökkenhet az agrár export. Ráadásul ez a zöld agrárpolitika csak az Európai Unióra érvényes, aminek az a következménye is lehet, hogy harmadik országból származó termékeket fogyasztanak az EU polgárai. De maradjunk itthon: mit tehetnek a magyar gazdák a saját földjükön?

Taskó József, a NAK Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke:
Az senki számára nem kérdéses, hogy természeti környezetünk megsérült, segítségre, beavatkozásra szorul. A felborult egyensúlyok helyreállítása elodázhatatlan feladat, azonban ez csak gyakorló szakemberek és a tudomány bevonásával, azok szoros együttműködésében valósulhat meg. Azonban a mezőgazdaság versenyképességét sem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen a gazdasági élet törvényszerűségei a mi ágazatunkra is érvényesek. Az egészséges élelmiszerellátás kulcsfontosságú feladat. Véleményem szerint, erre egyetlen megnyugtató megoldás van, ha mi magunknak termeljük meg és dolgozzuk áruvá azt az élelemmennyiséget, amelyre szükség van hazánkban, így minimalizálva kiszolgáltatottágunkat.

Taskó József
a NAK Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke

Szél István, a NAK Csongrád megyei elnöke:
Tény, hogy az Európai Bizottság „Termőföldtől az asztalig” (F2F) stratégiája súlyos következményekkel járhat az uniós élelmiszertermelésre, a gazdaságokra és a vidékre nézve. Sok gazdát tönkre tenne, az élelmiszerek drágulnának – az üvegházhatásúgáz-kibocsátás pedig nem csökkenne érdemben. Máig nem készült kumulatív hatástanulmány a stratégia bevezetésének várható hatásairól – ezt újabb és újabb szervezetek kérik számon a Bizottságon. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kérte és felajánlotta az együttműködést az Európai Zöld Megállapodás által a gazdálkodókra erőltetett, életszerűtlen, a termelést korlátozó diktátumok elleni közös fellépésre. Egyúttal meghívtuk a társkamarákat a Gazdálkodók Világszervezetének (WFO) 2022. június 7-10. között Budapesten tartandó közgyűlésére. Bízom abban, hogy ezek a lépések eredményre vezetnek, hiszen a mezőgazdaságnak valóban hozzá kell járulnia az EU környezetvédelmi és éghajlati célkitűzéseihez, ez azonban nem veszélyeztetheti az élelmezésbiztonságot, az ágazat versenyképességét és a gazdálkodók jövedelmét. A fenntarthatóság mindhárom pillérét (környezeti, társadalmi, gazdasági) szem előtt kell tartani. Vitathatatlan, hogy jelentős technológiai fejlesztésekkel lehet csak versenyképesnek maradni a globális piacon. Ugyanakkor természetesen nem várható el a termelőktől, feldolgozóktól, hogy a szükséges és erősen forrásigényes fejlesztéseket csak saját erőforrásaikból oldják meg. Az ágazatba érkező 7600 milliárd forintos forrást okosan, hatékonyan kell felhasználni, annak a jövőbeni versenyképességet kell szolgálnia, jelentősen növelve a feldolgozottsági szintet.

A szántóföldi növénytermesztés technikai, technológiai fejlődése látványos volt az elmúlt évtizedekben. Ennek következménye is, hogy a magyar agrárgazdaságnak az exportban betöltött szerepe rendkívül jelentős. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kimutatása szerint 2016-tól a nemzetgazdaság pozitív egyenlegének harmadát- felét az agrárgazdaság adta. A tendencia folytatásához nélkülözhetetlen a modern, precíziós technológiák alkalmazása, vagyis a hatékonyság feltétele a megfelelő eszközellátottság. Az eszközöket viszont alkalmazni, hasznosítani kell, s ez tudás nélkül nem lehetséges. Van elég szaktudás a mezőgazdaságban? Megfelelő a középiskolai, egyetemi képzés, különös tekintettel a gyakorlati ismeretekre?

Vendégh Edit, a NAK Tolna megyei elnöke:
Léteznek olyan felmérések, amelyek szerint a következő harminc évben a mezőgazdaság lesz a legdinamikusabban változó ágazat. Új technológiák, genetika, precíziós gazdálkodás – ezekre fel kell készülnünk, nyitottnak kell lenni az újra, a gazdatársadalom szélesebb rétegeinek is. A jövő mezőgazdaságának alapja a tudásintenzív technológiák használata lesz. Az irányt jól mutatja, hogy már több hazai egyetemen is indulnak precíziós gazdálkodási képzések, akár szakmérnöki szinten. Viszont az 50-60 éves korosztály, aki szakismerettel, képzettséggel rendelkezik, és digitalizációval mélyebben szeretne megismerkedni, nem biztos, hogy minden esetben szívesen részt venne egy szakmérnöki képzésen, vagy részt sem vehet, ha nincs agrár vagy műszaki felsőfokú végzettsége. Sőt, nem mindenki akar szakmérnök lenni!

A gazdatársadalom jellemzően passzív információ befogadó, tehát megvárja, amíg a megoldás bekopogtat, ezért a legfrissebb tudományos eredmények a fejlesztőkön, nagy eszközgyártókon és forgalmazókon keresztül jutnak el a gazdálkodókhoz. Ezeket az információkat elsősorban értékesítéshez kötött, nem független szolgáltatók biztosítják. Sok, egymástól elszigetelt adat, információ részlet keletkezik, amelyeket a gazdálkodók gyakran nem tudnak szintetizálni, ezért számukra nehézséget jelent követni a változásokat. A precíziós megoldások elterjedésének gátja a gazdák nem kellően alapos felkészültsége, hiányos szakmai ismeretei. A termelés automatizálása, robotizálása fontos cél, mert az agrárium egyre nagyobb mértékű munkaerőhiánnyal küzd, és ebben valamennyi ágazat érintett, ezáltal a versenyképessége kockázatnak kitett.

A hazai szakképzési rendszer az agrár szakképzési centrumokkal és független agrár vizsgaközpontokkal alkalmas a DAA célkitűzései szerinti képzések lebonyolítására. A szakképzési centrumok munkaerő és erőforrás hatékonyság szempontjából szervezettebben tudnak működni. Az intézmények szakmailag önállók, viszont gazdaságilag a centrumok képviselik valamennyit. Ez a szerkezet nagyobb fokú tervezésre és stratégiai gondolkodásra ösztönzi az intézmények vezetését. Szakmai előnye a centrumok felállításának, hogy az eredetileg sokszínű képzési palettával rendelkező agrár szakképzési intézményrendszer elindul egy egységesebb struktúra felé.

Az intézményekben olyan elméleti és gyakorlati oktatást segítő komplett rendszer fejlesztésére van szükség, amely lehetőséget ad a legmodernebb ismeretek mezőgazdasági szakképzésbe történő bevezetésére. Megvalósításnak célja, hogy a hallgatók sokkal motiváltabbak legyenek a szakmai ismeretek tanulása során, illetve célként jelenik még meg az agrárinformatikai képzés alapjainak megteremtése. Ezáltal megfelelően képzett, modern szakmai ismeretekkel rendelkező munkavállalókat tud kibocsátani az iskola a munkaerőpiacra. Olyan szakembereket, akik egyénileg is képesek lesznek megtalálni a számításaikat az agráriumban, vagy keresett munkaerővé is válhatnak a mezőgazdasági vállalkozások, cégek számára.

A digitális ismereteket elengedhetetlenül fontos a szakképzési rendszer tantervébe integrálni, mert az agrárszakképzésben résztvevő fiatal generáció is rajong a digitalizációért, saját infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága nagyon jónak mondható. Az AKI felmérése szerint 86%-uk rendelkezik internet kapcsolattal ellátott okostelefonnal, és 76%-uk otthonában is megtalálható internetkapcsolat és számítógép vagy laptop.  Mivel nem idegen számukra a digitális világ, nagyon befogadóak és érdeklődők a témával kapcsolatban, készség szinten kezelik az informatikai eszközöket. Az is bizonyítja mindezt, hogy a tanulók számára nem ismeretlenek a precíziós gazdálkodás alapfogalmai, pl. mesterséges intelligencia – 60% ismeri, helyspecifikus gazdálkodás – 57% ismeri.
A hazai szakképzésben az utóbbi években több területen nagy változások, máshol kisebb finomítások vegyesen történtek.

Vendégh Edit
a NAK Tolna megyei elnöke

Kritikus állapotban van a sertéstartás. Húsz év alatt csaknem felére csökkent az állomány, de a legutolsó hat évben is 13 százalékos a csökkenés. Az általános helyzetet rontja, hogy a kocák száma ebben az időszakban 20 százalékkal lett kevesebb. Az okok jórészt ismertek: a felvásárlási árak zuhantak, a takarmány árak pedig az egekbe emelkedtek. A nyilvánvaló ellentmondás megállapítása azonban kevés. Hogyan lehet elmozdulni a mélypontról? Melyek lehetnek a tartós javulás módszerei?

Taskó József, a NAK Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke:
A sertés tenyésztés területén a világpiaci folyamatokat figyelembevéve a megoldás kulcsa a hatékonyság növelésében, ezáltal a versenyképes ár kialakításában rejlik. A termelést érintő költségek csökkentése csakis beruházások létrehozásával, korszerű technológiák bevezetésével valósítható meg. Az ágazatot érintő jövedelmezőség másik meghatározó eleme kell legyen a feldolgozottsági szint növelése. Kívánatos volna, hogy a jelenleg jellemző félsertés értékesítésről minél nagyobb mértékben térjünk át a jóval magasabb hozzáadott értéket képviselő, ezáltal magasabb árfekvésben eladható késztermék piacára.

Magyarország 2021. december 30-án benyújtotta a KAP stratégiai tervet. A jóváhagyásra hat hónap áll rendelkezésre, de egyes előrejelzések szerint ez őszig is elhúzódhat. A lényeg mégis csak az, hogy az elfogadott stratégia határozza meg a következő időszak agrár- élelmiszeripari támogatásoknak a keretrendszerét. Mi várható? Mi lenne jó a gazdáknak?

Taskó József, a NAK Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke:
Nagyon bízom benne, hogy a hazai agrárium széleskörű támogatását élvező magyar javaslatból minél több elem kerül elfogadásra. Úgy vélem, hogy a magyar mezőgazdaság egy hatalmas lehetőség előtt áll, amivel, ha jól sáfárkodunk, évtizedekre bebiztosíthatjuk tevékenységünket, növelve annak jövedelmezőségét. Az előttünk álló időszak a honi élelmiszeripar számára is egy ugródeszka kell hogy legyen, hiszen az általunk megtermelt kiváló minőségű alapanyagot itthon feldolgozva jóval nagyobb ellátási biztonságot teremthetünk az ország számára. Számos kihívással kell szembenéznünk, amire az egyetlen jó válasz a fejlesztés, a beruházás. Erre kínál kitűnő lehetőséget nyújt a formálódó támogatási rendszer, amit minden gazdatársnak meg kell ragadnia.

Ajánlott kiadványokDr. Szabó István:
Talajművelés és trágyázásTóth Árpád:
Az öntözés praktikumaDr. Imre József :
TermőföldünkTakácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlataDr. Radics László:
Szántóföldi növénytermesztésDr. Radics László:
Zöldítés, vetésforgó, kettős termesztés

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai