Nehéz az évkezdet a szántóföldi termelőknek

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: (hajtun), 2022/05/01

Petőházi Tamás, a (GOSZ) elnöke

A szántóföldeken a tavaszi munkák dandárja áprilisban még hátra van, így korai még a munkák összegzéséről, eredményeiről beszélni. Petőházi Tamás nem is bocsátkozott számok ismertetésébe, de azt már a beszélgetés elején hangsúlyozta, hogy a gabonaágazat nagyon rossz állapotban van. Megtévesztő ugyanis, hogy mindenki a magas gabonaárak bűvöletében él, s akik nem néznek a dolgok mélyére, azok nem tudhatják az okokat, hogy a gabonatermesztők miért nincsenek jó helyzetben.

Csökkent a jó minősítésű vetésarány

Az okokról szólva az elnök elmondta, hogy rendkívül aszályos tél van mögöttünk, több hónapja komoly csapadékhiány van a földeken, s az ősszel elvetett növényeknek így kellett áttelelniük. Április elején országosan érkezett egy kisebb mennyiségű csapadék, míg rá két hétre szintén esett eső. Ezek a csapadékmennyiségek azonban messze elmaradnak a vártnál, hiszen összességében 40 milliméter eső hullott a földekre, ami a megszokottól a fele mennyiséget jelenti. A GOSZ a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) közösen elkészítette a tavaszi állapotfelmérési terveket, amelyekből az is kiolvasható, hogy az elmúlt öt év átlagában 50 százalékos volt a jó minőségű vetések aránya, ám a mostani helyzetre ez nem igaz, mivel a közepes minőség viszi el az 50 százalékot. A jó minőségű vetés aránya lecsökkent 23–25 százalékra, míg a gyenge minőség 25–30 százalékot képvisel. Ez vonatkozik az őszi búzára, a rozsra, az őszi árpára és a tritikáléra. Az őszi káposzta repcénél rosszabb a helyzet, 21–23 százalék a jó minősítés, 40 százalék a közepes, és csaknem 40 százalék a gyenge repce vetésállomány. A felmérések alapján boldogságra, örömre tehát nincs semmi okunk, hangsúlyozta az elnök.

A tavaszi munkák az ország több régió­jában zajlanak, de a tavaszi munkacsúcs akkor jön el, ha a földeken a talajhőmérséklet eléri az optimális 6–8 Celsius fokot, és a vetőmagot el lehet vetni. Akik időszűkében vannak, azok természetesen megkezdik a vetést is, de az elnök szerint a tavaszi munkacsúcs ideje, az előbbi ok miatt még nem jött el április közepére. Egyértelműen tapasztalható a klímaváltozás azon hatása, hogy míg a korábbi évtizedekben a téli hónapokban a talaj vízkészlete feltöltődött, addig az elmúlt években ez már sajnos nem történt meg. Így az őszi vetések vegetációja nehezen indul meg, és a hőingadozások miatt késve lehet csak a tavaszi vetési munkálatokat megkezdeni.

Szakképzett munkaerőhiány

A klímaváltozás jelentős technológiai váltásra kényszeríti a gazdálkodókat. Már évekkel ezelőtt megkezdődött az új technológiák alkalmazása, így például a talajművelésben a talajkímélő, vízmegtartó technológiákat alkalmazzák. A gépcserékkel, a technológiai fejlesztésekkel, a helyspecifikus technológiai elemekkel egyre többen élnek, ezért mondhatni, hogy a szántóföldi növénytermesztési ágazat az agrárdigitalizációs folyamat közepén tart. Az agrárdigitalizációs fejlesztés több a precíziós gazdálkodásnál, amelynek az egyik sajnálatos felhajtóereje az ágazatban meglévő munkaerőhiány. Országos szinten komoly problémát okoz az 50–100 millió forintos gépekhez képzett, megfelelő tudású, munkabírású szakembereket találni. A gyakorlat rohamléptű fejlődése megelőzte az oktatást, mondta az elnök. Harminc-negyven évvel ezelőtt olyan piacképes tudással kerültek ki a végzős hallgatók az egyetemekről, amit a gyakorlatban is kiválóan tudtak alkalmazni, használni. Mára azonban annyira felgyorsultak a digitalizációs folyamatok, a precíziós gazdálkodás gyakorlati használati fejlődése, hogy ezzel már az egyetemi tananyagok sem képesek lépést tartani, ezért a felsőoktatásban is fel kell zárkózni, fogalmazott az elnök. Petőházi Tamás megítélése szerint ugyanis tény, hogy a már korszerű tudással még kevés létszámú szakember jön ki az egyetemekről, akik a nagyfokú munkaerő hiányát érdemben nem tudják pótolni.

Csúcsra járatni a termelést

Ami az input anyagokat illeti, műtrágyahiány nincs, mindenki, aki tudta, megvette a szükséges mennyiséget. Ahol jó tápanyag adottságú talajok vannak, ott a termelő spórolhat, és ezt jól teszi, mert egy év múlva elég a fejtrágyát használnia. Az idei szezonban az őszi búza hektáronkénti költsége meg fogja haladni a 400 ezer forintot, az elnök szerint 430–470 ezer forint között realizálódnak a hektáronkénti költségek. A következő szezonban viszont már akár 600 ezer forint vagy a fölé is ugorhatnak a hektáronkénti költségek. A műtrágya mellett ugyanis a többi input anyag ára – energia (gázolaj, villamos energia, gáz), munkabér stb. – is jelentősen megnőtt. 

Petőházi Tamás úgy véli, hogy az élet teljesen felülírta a korábbi, megszokott ágazati menetrendet, mert a várható élelmiszerválság, és gabonahiány miatt az Európai Unió a termelést korlátozó intézkedések egy részét 2022-re felülírta. Ennek következtében az Európai Unióban csúcsra kellene járatni a termelést, ezért a digitalizációs fejlesztésekben a precíziós gazdálkodási eszközök beszerzése is némiképpen háttérbe szorulhat. Az elnök úgy véli, hogy a precíziós eszközök piacán is „nagyobb rendet” kellene tenni, és egységesíteni kellene az eszközök használatát, ugyanis minden ilyen eszközt eladó cég a saját kompatibilitását biztosítja. Két különböző gyártmányú, de azonos célra felhasználható eszköz nem használható a másik technológiában. Jónéhány termelő jelezte a szövetségnek, hogy nagyon csalódott az ilyen jellegű beruházásaiban, fejlesztéseiben, mert a megvásárolt precíziós eszközöket nem lehet összehangolni, a használhatóságuk rettentően korlátozott. És a pályázati lehetőségek miatt az eszközök árai is jelentősen megemelkedtek.

Kevés a profit

Ősszel és tavasszal is magas gabona- és takarmányárakkal kellett a felhasználó ágazatok szereplőinek találkozniuk. Petőházi Tamás szerint a termelők többsége nem tudott profitra sem szert tenni, mert egy hektáron kevés terméshozama volt. A világpiacon felértékelődtek a gabonaárak, amelyhez egy lépés hátránnyal az input áremelkedés is kapcsolódott. Egyébként három ütemben zajlott a gabona- és takarmányár emelkedés. Az első ütemben akkor, amikor a kínai sertéspestis után a kínai sertéstelepeken megtörténtek a visszatelepítések, s ekkor igen jelentős igény mutatkozott a takarmányok iránt, és igen nagy mennyiségű takarmányt vásároltak fel a világpiacról. A második áremelkedési hullám akkor következett be, amikor a Covid-19 járvány után a gazdaságok újraindításához támogatások érkeztek, és ennek következtében az alapanyagok árai rohamtempóban emelkedtek. A harmadik áremelkedés akkor vált kézzel foghatóvá, amikor az orosz-ukrán háború kitört. Az elnök szerint, ha egy háború kitör, akkor az világméretű hatással van a gabonapiacra, különösen most, mert a világ búzatermelésének egyhetedét adó két ország áll szemben egymással. A háború idején a mezőgazdasági munkák is hátrébb sorolódnak, és ennek következtében kevesebb áru fog megjelenni a világpiacon is. Erről viszont a magyar gabonatermelő nem tehet.

Kiszámíthatóságra várva

A termelés stabillá tételében nagy előrelépés van a magyar gabonatermesztőknél, jelentette ki az elnök. Egy szántóföldi növénytermesztőnek ma már sokkal nagyobb befektetésre van szüksége a gazdálkodás elvégzéséhez, mint az elmúlt években. Ez komoly kihívás is a termelői társadalom számára, mert mindenkinek át- és újra kell gondolnia a gazdálkodási lehetőségeit. Évek óta előtérbe került a helyspecifikus gazdálkodói szemlélet, és a saját adottságokhoz illesztik a technológiát. Egyre többen vannak tisztában azzal, hogy a technológia váltása – különösen a klímaváltozás miatt – elengedhetetlenné vált, válik. Ez a folyamat már évekkel ezelőtt megkezdődött a gabonaágazatban, és ezt a folyamatot tovább erősítik a jövőre megindított agrár-környezetgazdálkodási, agrár-ökológiai programok. A kormány is felismerte, hogy ezek a pályázatok egyben szemléletformálóak is, s ebben a termelők is fogékony partnerek.

Az idei évben az volna a legfontosabb, hogy ez a háború minél kisebb veszteségekkel mihamarabb véget érjen, és a szántóföldi növénytermesztéssel valamennyi agrárágazat életritmusa visszatérjen a normális kerékvágásba. Fontos volna megnyugodni abból a szempontból, hogy mind piaci, mind input oldalról elmúljanak a kiszámíthatatlan periódusok, mert jelenleg mindenki várakozó álláspontot képvisel. Az már tény, hogy 2023-tól óriási pénzek fognak érkezni a magyar agráriumba, amivel a teljes technológiai megújítást kell megvalósítani, s digitális agráriumot kell felépíteni a rendelkezésre álló forrásokból. Petőházi Tamás szerint azért fontos ezt meglépni, hogy az ágazat versenyképessége ne csökkenjen. És azt a kitűzött stratégiai célt is el kell érni, hogy a régiónkban ismét 20–25 millió embernek tudjon az ország élelmiszert biztosítani.

Marad a magas ár

Ami pedig az árakat illeti, amíg a háború tart, addig nem szabad jósolni sem, mert a háború mindent felülír, mégpedig gyorsan és kiszámíthatatlanul. A Fekete-tengeri hajózhatóság korlátozottá vált, márpedig 25–30 millió tonna gabonát kellene az év második felében a Fekete-tengeren keresztül eljuttatni az afrikai térségbe, mert ha nem sikerül, akkor ott nagyon komoly éhínség fog fellépni. A várhatóan kieső orosz–ukrán gabona miatt enyhítette az Európai Unió a termeléskorlátozó intézkedések egy részét azért, hogy az uniós tagországokban is minél több export árualap keletkezzen, így kiszolgálhatják az afrikai vevőket is. A gabona ára viszont csak akkor fog csökkeni, ha újra eladatlan gabonakészletek halmozódnak fel, de erre akár 2-3 évet is várni kell – mondta végezetül az elnök.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai