Precíziós kukoricatermesztés

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás, Gépesítés | 2022/05/05
Címkék: precíziós kukoricatermesztés

A precíziós gazdálkodás ezeket a célkitűzéseket képes kielégíteni. Ez azt jelenti, hogy egy-egy beavatkozással néha egymásnak ellentmondó célokat is képes kielégíteni. A precíziós gazdálkodásnak van néhány olyan jellemzője, amely lényegesen eltér a korábbiaktól, mondhatnánk, hogy a több évszázados, esetleg évezredes mezőgazdasági berögződésektől. Az egyik ilyen, hogy a termelés folyamatába, irányításába az agrotechnikai beavatkozásokat objektív mérésekre, észlelésekre építi. A másik jellemző, hogy ezen objektív mérések alapján a termelés folyamatába akar és képes beavatkozni. A harmadik, hogy az objektív észlelések, mérések nagy sűrűségűek, ezáltal táblán belüli térkép és cselekvési terv készíthető. Ebből az következik, ha az objektív mérések a táblán belül heterogenitást mutatnak, akkor a heterogenitás térképszerűen jelenik meg, és erre heterogén választ lehet adni. Korábban az észlelések alapján a táblára vonatkozóan átlagolás készült, és ez adta a feladat meghatározás alapját. Természetesen a korábbi időszak tapasztalatait, saját és mások termelési tapasztalatait, valamint a kísérletek eredményeit a termelés során ma is felhasználják, mert a termelés tervezése és indítása csakis ez alapján történhet. 

A precíziós gazdálkodás nagymértékben kötődik a technikai, technológiai-tudományos eredményekhez, és a tudományos eredmények tárgyi megvalósulásaihoz. Ilyenek a helymeghatározó rendszerek, valamint az ezekhez szorosan kötődő automata kormányzás. Ilyen a rendkívül szerteágazó szenzorálásoknak és az ezekhez szorosan kötődő adatgyűjtési és adatátviteli technológiáknak a használata. 
A megvalósulás első fázisa a helymeghatározó rendszerekre épülő és az azokhoz kapcsolódó szoftveres alkalmazások gyűjteménye. A helymeghatározó rendszerek az életünket ma már teljesen behálózzák, azokat nagyon sok helyen alkalmazzák. A járművek, az okostelefonok, az okosórák a mindennapjainkban helymeghatározó rendszerrel működnek. A helymeghatározó rendszerek váltották fel a geodéták eddigi műszereit. A háromdimenziós munkálatoknál is a lézert kiszorították a helymeghatározó rendszerek. 

A mezőgazdaságba is nagymértékben bevonult a helymeghatározás, mely a precíziós gazdálkodás első generációjában szorosan összekötődött az automata kormányzással. Többféle helymeghatározó rendszer létezik: a mezőgazdaságban a valós idejű kinematikus helymeghatározás (RTK) az, ami széles körben és a mezőgazdaság igényeinek megfelelően alkalmaz- ható. Ennek a különlegessége a többihez képest, hogy a helymeghatározás időtől független és nagyon pontos. A helymeghatározó rendszerekre általában jellemző, hogy egy adott pontnak, egy adott pillanatban a meghatározott koordinátaértékek egy bizonyos idő – például fél óra, egy óra, egy év – elteltével nem ugyanazokat az értékeket mutatják. Az RTK az egyedüli rendszer, amely az időtől függetlenül mindig pontosan ugyanazt a koordinátaértéket adja egy adott pontra, egy adott útvonalra. Ennek az a jelentősége, hogy így időtől függetlenül, helyileg rendkívül pontosan épülhetnek egymásra az agronómiai beavatkozások. A másik ehhez kötődő, ehhez nagyon hasonló, hogy elsősorban a széles sorközűeknél – és a kukorica ide tartozik – a sor és a sorköz nagyon pontosan meghatározható, és így külön funkciót és külön művelést kaphat. Ez a kukoricatermelésben az egyik legfontosabb agronómiai előrelépés. 

Nézzük sorra, hogy a helymeghatározó rendszerekre milyen alkalmazások, milyen applikációk születtek. Önmagában rendkívül fontos, hogy a helymeghatározó rendszer és az automata kormányzás segítségével, egy pontból kiindulva, egy másik pontot meghatározva, nagyon pontos egyenest kapunk. Ehhez az egyeneshez a távolságot meghatározva párhuzamosokat tudunk automatikusan leképezni, de automatikusan párhuzamosok képződnek akkor is, ha az első út nem egyenes, hanem egy íves, görbe vonal volt. Ez lehetővé teszi azt, hogy ha egy meghúzott egyenestől vagy egy görbe vonaltól párhuzamosan akarunk műveletet végezni, akkor a művelőeszközök centiméter-pontosságú szélességével határozzuk meg a párhuzamos vonalat, így a műveleteknél a csatlakozások tökéletesek lesznek. 
A gyakorlatban az RTK-s helymeghatározó rendszerrel és az automata kormányzással rendelkező önjáró gépek – elsősorban traktorok – azért tudtak nagyon gyorsan sikert aratni, mert a pontos csatlakozásokból származó megtakarításoknak köszönhetően az automata kormányzás ráfordításai néhány év (3–3,5) alatt megtérülnek. 

A következő applikáció a fordulók automatikus végrehajtása. Amikor a tábla végén a traktoros megcsinál egy fordulót, annak a fordulónak a másolását a gép automatikusan el tudja végezni. Konkrétan amikor kiér a tábla végére, kiemeli a munkagépet, megfordul, beáll a következő fogásra és leereszti a munkagépet. A kényelmi funkciókon kívül, fontos agronómiai előny, hogy a munkagépek munkába állítása és munkából való kivétele mindig ugyanabban a vonalban történik, így egyértelmű, hogy mi marad forgónak, amit meg kell művelni. 

Nagyon fontos applikáció a szakaszvezérlés is. A szakaszvezérlés azt jelenti, hogy a különböző munkagépeknél automatikusan vezérelhető, hogy mikor dolgoznak és mikor nem, illetve, hogy melyik részük, melyik hányaduk dolgozik és melyik nem. Ha a területet a munkagép valahol már megművelte, és egy következő menetben azt keresztezi vagy érinti, akkor automatikusan kikapcsol. A kukorica vetésénél ez azt jelenti, hogy amikor a szabálytalan tábla szélére kiér a vetőgép, és a következő menetnek valamelyik sora a már elvetett részre ér, akkor a gép vető része ott automatikusan kikapcsol. Ugyanezt tudják csinálni a növényvédő gépek, a műtrágyaszórók, de ma már szakaszvezérlést tudnak az ekék, a sorközművelő kultivátorok is. 

Ez a hármas célnak, funkciónak a megvalósulása, ha az elvetett vagy megművelt területet újra nem vetjük, vagy nem műveljük, akkor költséget takarítunk meg. A dupla tőszám termésdepressziót okozhat, de ha nem vetünk rá, akkor ez nem következik be. Különösen a növényvédő szerek, a műtrágyák duplikációinál nagy környezeti károsodás éri a területet, amennyiben nem duplikálódik, akkor eleget teszünk a fenntarthatósági követelményeknek. 

Fontos helymeghatározó rendszerre alkalmazott megoldás az, hogy szakaszvezérléssel tudatosan, speciális információ alapján kijelöljük, hogy a gép hol dolgozzon, hol ne. Ilyen lehet a gyomfoltoknak a gyomirtása, amikor a gyomfoltokon átmenve azok a szórófejek kapcsolódnak be, amelyek érintettek a gyomfoltban, és ha kiér a foltból, akkor ezek automatikusan kikapcsolnak. 

Hasonló, ha egy erodált területen valamilyen plusz kezelést, plusz szerves trágyázást akarnak megvalósítani, akkor az erodált foltra érve bekapcsol, azt elhagyva pedig kikapcsol a gép. Ezek költséget takarítanak meg, pozitívan befolyásolják a termést és megfelelnek a fenntarthatósági elvárásoknak is. 

Ha a területen heterogenitást észlelünk, akkor műszaki megoldásokkal heterogén választ tudunk adni. A heterogén válaszadás alapfeltétele, hogy megismerjük a heterogenitás okát -egy táblán belül nagyon sok minden okozhat heterogenitást.

A kukoricatermesztés versenyképes fenntarthatóságához ma már elengedhetetlen a hagyományos termesztési módokon túl a precíziós technológiák alkalmazása is.

Dr. Nagy János Hagyományos és precíziós kukoricatermesztés című digitális kötete ehhez a fejlesztési folyamathoz ad szakemberek széles körének hasznos, gyakorlati ismereteket.

A kiadvány elérhető a Szaktudás webáruházban, ITT.

Ajánlott kiadványokNagy János:
Kukorica. A nemzet aranya - Élelmiszer, takarmány, bioenergiaDr. Radics László:
Szántóföldi növénytermesztésDr. Nagy János:
Hagyományos és precíziós kukoricatermesztés - Kukorica. A nemzet aranya I.R. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsment