Digitalizált gazdálkodás tradicionális gyökerekkel

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás, Gépesítés | Szerző: hajtungy, 2022/05/08

Kovács Norbert vezérigazgató

Az elmúlt 238 évben olyan változásokon ment keresztül a ménesbirtok, hogy arra már biztosan nem ismerne rá az alapító II. József, a kalapos király sem. Az ugyanis tény, hogy ma az ország egyik legnagyobb modern mintagazdasága épült fel Mezőhegyesen, ahol a tradicionális lótartás mellett a szántóföldi növénytermesztést, a vetőmag előállítást, a tejelő szarvasmarhatartást, és nem utolsó sorban a középszintű agrárszakember képzést is igen magas színvonalon végzik. Nagyot fordult a világ abból a szempontból is, hogy az állami tulajdont alapítványba apportálták, ám valójában a tulajdonos lesz csak más, a cég tevékenysége és működése, érdemben nem fog változni.

A ménesbirtokot ma már a precíziós gazdálkodás NASA-jának is nevezhetjük. Ez az elnevezés azért találó, mert több olyan precíziós beruházást valósítottak meg itt, amely egy másik agrárcégnél valószínűleg nem történt volna meg. Kovács Norbert vezérigazgató hangsúlyozta, hogy – megelőzve a országos átlagot – itthon még korábban nem próbált megoldásokat hoznak be az országba, és kísérleti jelleggel fogtak bele az új technológiák alkalmazásába.

A ménesbirtok esetében a precíziós gazdálkodást is tágabban értelmezik, mert az adatalapú gazdálkodás teljes platformját felöleli az itt folytatott tevékenység a szántóföldi munkától a tejtermelésig. Ez már a digitális világot hozza be a mindennapok tevékenységébe, legyen szó tápanyagutánpótlásról, talajművelési technológiákról, a vetőmagnormáról, az öntözésről, és még sorolhatnánk az agrárdigitalizáció területeit. Ez a technológia annyit jelent, hogy az adatok gyűjtésére és elemzésére alapozva hozzák meg a döntéseket a gazdaságban, így az időjárás gyakori változásaihoz is úgy tudnak igazodni, hogy a termelékenységük hatékonysága nem esik vissza, sőt, növekszik. A változó világgal lépést tartva tehát nem ragaszkodnak a korábban használatos technológiákhoz, hanem rugalmasan és adaptívan tevékenykednek.

A vezérigazgató kiemelte, hogy sokat mérlegelnek a döntések meghozatala előtt, nagyon sok egzakt adat, mérés alapján végzik a munkát az egész gazdaságban. A szántóföldi kísérleti parcelláik mellett a teljes, 8200 hektáros szántóterületet az új technológiával szántják, vetik, korszerűen művelik a földet. A NASA hasonlat még olyan értelemben is igaz, hogy az amerikai űrközpontban is nagyon sok olyan kutatás, fejlesztés, kísérlet zajlik, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak egy adott futó projekthez, de az ott elért eredményeket végül beépítik a projekt termékekbe is. Nos, Mezőhegyesen is sok kísérlet, de folyamatos kutatás és fejlesztés is zajlik a precíziós témakörben, amelyeknek a tapasztalatait jól tudják hasznosítani.

A ménesbirtok minta- és tangazdaság is, a szó legjobb értelmében. Nyitottak minden megkeresésre, adatközlésre, látogatók fogadására, szakmai kooperációkra. „Akit érdekel, hogy mi hogyan gazdálkodunk és szeretné a saját szemével is látni, annak szívesen meg is mutatjuk. De ezen a téren elvárjuk a kölcsönösséget, ugyanis senkire nem akarunk semmit sem ráerőltetni” – fogalmazott a cég első embere.

Nem véletlen, hogy sok állatorvosi egyetemi hallgató itt tölti a hetesi gyakorlatot, de a többi agráregyetem hallgatói és a határon túli egyetemek diákjai, így például a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemmel is tartják a kapcsolatot. Hazai és külföldi agrárcégek vezetői, munkatársai is érdeklődnek az eredményekről, s arról, hogy az új technológiák milyen változásokat eredményeznek a hatékonyság terén. Azért sok a visszatérő érdeklődő, mert itt őszinte válaszokat kapnak a kérdéseikre, és nem titkolják el a kudarcokat, nehézségeket sem. 

Ez a nyitottság az egyetemi hallgatókra is jó hatással van. Tény ugyanis, hogy az egyetemi tananyagot érdemben egészíti ki az itt észlelt valóság. Olyan gyors az agráriumban a  technológiai fejlődés, hogy azzal csak a legfejlettebb gazdaságok képesek lépést tartani. Ha egy egyetemi hallgatónak nincs közvetlen kapcsolata egy gazdasággal, nem tud elmenni gyakorlatra, és a tudása kizárólag a tananyagon alapszik, akkor hátránnyal indul a nagybetűs életben. A gyakorlati képzés nem képezi a tananyag részét, ez a feladat a tangazdaságokra hárul és komoly felelősséget jelent. 

Erre jelent megoldást a Digitális Agrár Stratégia, amiben ugyanis célként szerepel a Digitális Agrár Akadémia életre hívása, amelynek az a célja, hogy a teljes digitális stratégiában megszületett anyagok, kutatások, eredmények egy egységes oktatási tananyagban is megjelenjenek. Ennek következtében a ménesbirtok vezetői is hozzájárulnak a tananyag fejlesztéséhez. A vezérigazgató arra is kitért, hogy a mezőhegyesi tangazdaságban közép szintű agrároktatás is folyik, s a 300 diákjuk a 9. évfolyam elvégzése után napi szinten vesznek részt a ménesbirtok életében, így komoly gyakorlati tudásra tesznek szert, mivel a tanműhelyeket is korszerű, precíziós gépekkel látták el és a legkorszerűbb eszközökkel szerelték fel.

Valljuk be, ez a nyitott magatartás a mai világban ritka, mint a fehér holló, a legtöbb cégnél egy-egy innováció titkát úgy őrizik, mint az ország aranykészletét. Lázár János kormánybiztos által nagyon sok segítséget kapott a ménesbirtok a források tekintetében, de a ménesbirtok vezetése elindult azon az úton, hogy mintagazdasággá váljon, és ezt az utat végig is akarják járni. A fő cél az, hogy a tapasztalatokat átadják az agrárium szereplőinek.

A 8200 hektáron folyó szántóföldi növénytermesztés is precíziós technológiával valósul meg. Az őszi vetések itt sem ígérnek kiugróan jó hozamokat, ahogy országosan sincs jó kép a vetett növényi állományokról. Ennek oka a klímaváltozás, vagyis a nagy hőingadozással járó időjárás, valamint a csapadék kitartó hiánya. Ez a jelenség sajnos ma már egyértelműen aszálynak nevezhető a hazai földeken. Ebben a helyzetben kell a növényeknek „helytállniuk”, s ez vonatkozik a tavaszi vetésekre is. Mezőhegyesen a megszokott szántóföldi növénykultúrákkal foglalkoznak. Hibrid kukoricával 2100 hektárt vetnek be, 1300 hektáron napraforgót, 800 hektáron szóját, 700 hektáron kukoricát, 1500 hektáron takarmánynövényt termesztenek. A fennmaradó 1600 hektáron étkezési búzát, kevés árpát és zabot is vetnek. A hibrid kukoricát a saját vetőmag üzemükben dolgozzák fel, amely korszerűsítése most fejeződött be. A helyspecifikus gazdálkodással az okszerű műtrágya, tápanyag-utánpótlás is megoldott. De az öntözés lassan elengedhetetlen lesz a szántóföldeken, s nem csak a vetőmagnál, hanem valamennyi növényi kultúránál, mert az aszályos időszakok egyre gyakoribbak.

A ménesbirtokon jelenleg is folyik egy öntözésfejlesztési beruházás, s ha befejeződik a projekt, akkor 2023-ra több mint 5000 hektáron válik lehetővé az egyidejű öntözés.

A növénytermesztési ágazat Kovács Norbert szerint könnyebben éli túl a jelenlegi önköltségnövekedési időszakot, mert olyan mértékben drágultak meg a gabonák, hogy a bevétel fedezi a jelentősen megnőtt költségeket is. Az állattenyésztési ágazatok viszont már sokkal nehezebb helyzetben vannak, ahogyan az élelmiszeripar, és a végfogyasztók is, mert egyelőre nem tudni azt sem, hogy őszre milyen további áremelkedések várhatóak. 

A ménesbirtokon két haszonállat tartásával és tenyésztésével is foglalkoznak: a lóval és a tejelő szarvasmarhával. Ezekben az ágazatokban sokkal jobban érződnek az input anyagok drágulásai. A lótenyésztés, mint az alapításkori jogelőd esetében is a tevékenység egyik alappilére. Az itt kitenyésztett három tradicionális magyar fajta a furioso – mezőhegyesi félvér, a nóniusz, és a gidrán lovak mellett a magyar sportló is helyett kapott az állományban. Már az új kiscsikók egy része megszületett és Szent György napon kihajtották a ménest a gyönyörűen felújított istállókból a friss legelőkre. A lovas sportban elért eredmények sem maradnak el. A tavaly Budapesten megrendezett Négyesfogathajtó Európa-bajnokságon Papp János nóniusz négyesfogata sikeresen képviselte a ménesbirtokot, és a magyar színeket.

A tisztavérű Holstein-fríz szarvas­mar­hatenyésztés azzal vette kezdetét 1975-ben a ménesbirtokon, hogy az Amerikai Egyesült Államokból importáltak 500 db vemhes és szűz üszőt törzskönyvezett állományból. A fajta igényeinek kielégítésére nagy hangsúlyt fektettek, új –  a kornak megfelelő – istállókat építettek, s a beruházás kiegészítő elemeit még most építik be. A jelenlegi állományuk 1000 szarvasmarha és szaporulata. Európában egyedül itt üzemel összesen 9 fejőrobot. A beruházást megelőző időszakhoz képest a tejtermelés nagyságrendekkel nőtt, az átlagos laktációs időszakra vetített tejhozam meghaladja a 11 ezer kilogrammot. A tenyésztési koncepciójuk alapján olyan csúcsbikáktól származó szaporítóanyagot használnak fel a női egyedek termékenyítésekor – kihasználva a genomvizsgálatok fejlődést gyorsító hatását – amelyek utódai amellett, hogy egészséges és kiváló beltartalmú tej termelésére képesek, megfelelnek a fejőrobotok hatékony működéséhez szükséges követelményeknek is. Az 1994 óta minden évben megrendezett Alföldi Állattenyésztési Napok történetében a számtalan kategória díj mellett, 5 alkalommal nyerte el a ménesbirtok által tenyésztett szarvasmarha a kiállítás tenyésztési nagydíját. Szintén kiemelkedő szakmai elismerés az itt tenyésztett egyedek által elnyert OMÉK kategória díj és nagydíj is.

A ménesbirtok valódi küldetését Kozma Ferenc, a magyarrá vált birtok lótenyésztését felügyelő miniszteri tanácsos így fogalmazta meg már 1868-ban: „Vegye kezdetét a koronauradalmakban a növénynemesítés, az állatnemesítés, a gépek kipróbálása, a gazdálkodás mintaszerű bemutatása nem a saját hasznára, hanem a nemzet javára.” Kovács Norbert szerint ez az útmutatás ma is érvényes.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai