2022. 05. 17., kedd
Paszkál
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Felkészült a kiállításra a Hód-Mezőgazda Zrt.

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: (hajtungy), 2022/05/11

A Hód-Mezőgazda Zrt. a 29. Alföldi Állat­tenyésztési és Mező­gazda Napokat az idén május 5–6–7-én rendezi meg. Kihirdették a kiállítás termékdíj-pályázatának nyerteseit is. Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezér- igazgatója képet adott a cég gazdálkodási helyzetéről is.

Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója

Az agrárgazdálkodók nincsenek könnyű helyzetben, főként az állattenyésztők, akik kevés földdel vagy föld nélkül tartják fenn az állományukat- kezdte mondandóját a vezérigazgató. Ezeknek a gazdáknak az input anyagok, takarmányok, energiaárak folyamatos növekedése miatt óriási kihívásokkal kell megküzdeniük, hiszen ezek a magas árak begyűrűznek a termelési költségekbe, miközben az átadási árak ebben az időszakban nem azonos mértékben növekednek. A tej átvételi ára az elmúlt időszakban jelentősebben nőtt, a sertés felvásárlási ára is megugrott, de kérdés, hogy ez a növekedés meddig tart. Jó volna, ha tovább emelhetnék az átvételi árakat, mert a jelenlegi számítások szerint ezek a magasabb átvételi, felvásárlási árak sem fedezik a jelentősen megemelkedett termelési költségeket, fogalmazott Antal Gábor. 

Az orosz-ukrán háború miatt sok a bizonytalanság, jelentette ki a vezérigazgató. Az ukrán olajos növények hiánya már most érződik, mivel Ukrajna a napraforgó termesztésben világszinten is nagyhatalomnak számít. De a háborúzó felek árpában, kukoricában, napraforgóban, búzában is meghatározó szerepet töltenek be az export területén, s ha innen nem, vagy kevesebb exportáru érkezik, az tovább növelheti a keresleti hatást, ezáltal az árak is emelkedni fognak, mutatott rá a vezérigazgató.

A Hód-Mezőgazda Zrt. termelése négy lábon áll: növénytermesztés, állattenyésztés, vetőmag előállítás, és takarmánygyártás. A növénytermesztésben elmúltak a régi szép idők, amikor még több ezer hektáron gazdálkodhattak. A földjeik jelentős részét elveszítették, jelenleg 1800 hektáron gazdálkodnak, amelyen az állatállományuk takarmányellátását nem tudja teljes mértékben biztosítani. A növénytermesztés kulcsfontosságú feladata megtermelni a saját állatállomány részére a jó minőségű szálas, és tömegtakarmányt. A nagy tejtermelésű tehenek, valamint növendék üszők takarmányozásához évente mintegy 15-20 ezer tonna kiváló minőségű kukorica szilázst és 8 ezer tonna lucerna, takarmányrozs, takarmánykeverék és nemesített takarmányfű szenázst kell betárolni. A tömegtakarmányokat saját fejlesztésű Hódmix márkanevű abrakkeverékekkel egészítik ki, amelyek együttesen biztosítják a tehenek kiváló egészségi állapotát, és így garantálják az évi 10 ezer liter körüli tejtermelést.

Vajháton átlagosan 1750 Holsten-fríz fejős tehénnek és szaporulatának a fenntartása egyre nehezebb feladat, mert tehenenként alig egy hektár földterületük van a tömegtakarmány megtermeléséhez. E mellett egy 1450 egyedből álló DanBred (DanAwl) sertés kocaállományt is gondoznak, és évente 5 millió kilogramm hízósertést adnak el. A sertésállomány takarmányát azonban már csak a szabadpiacon tudják beszerezni.

A termőföld hiánya nemcsak az állattartásban, hanem a vetőmagüzem ellátásában is megmutatkozik. Antal Gábor hangsúlyozta, hogy csak termeltetéssel tudják a kellő mennyiségű alapanyagokat biztosítani. Az integrátori szerepkör azonban nem mindig hálás, mert az állattartásnál nem lehet a fedezeti költségeket levonni, és csak a növénytermesztési ágazatnak kell a termeltetési költségeket is biztosítania. Amíg a két ágazatot egy cégen belül lehet működtetni, a költségeket könnyebben meg lehet osztani, de ha külső céggel termeltetnek, attól a cégtől nem várható el, hogy fedezetmegosztás legyen a növénytermesztő és állattenyésztő között. Ilyen környezetben pedig – különösen a jelenlegi input árrobbanás miatt – nagyon nehéz a vetőmagüzemet, az állattenyésztést rentábilisan fenntartani.

A piacokról szólva a vezérigazgató elmondta, hogy a 17 millió kilogramm tejet az Alföldi Tej Kft.-nek értékesítik, mivel a Hód-Mezőgazda Zrt. tagja a tejfeldolgozó csoportnak. Az élelmiszeripari, tejfeldolgozói kapacitás termelői tulajdonban van, kvázi a saját tejet a saját debreceni, székesfehérvári gyárakban dolgozzák fel. A sertést két nagy vágóhídnak, az MCS Mohácsnak, és a Pini vágóhídnak, Kiskunfélegyházára értékesítik. Nem gondolkodnak saját vágóhíd megépítésén, mert nem volna elegendő saját alapanyag ahhoz, hogy a vágóhidat hatékonyan, rentábilisan üzemeltessék. 

A sertés felvásárlási ára idehaza a német tőzsdei sertésárakhoz igazodik, ám ez az ár nem elegendő a többlet termelési költségek fedezésére. A vezérigazgató szerint ugyan márciusban jelentősen emelkedett a felvásárlási ár, amely elérte a hasított súlyra vonatkoztatva az 1,95 eurót, de ez sem elegendő a megnőtt input árak kompenzálására. A tej átvételi ára ugyan 40 százalékkal nőtt az elmúlt hónapokban, de mivel korábban már veszteséges volt a tejtermelés, elég nagy kompenzációra volt szükség a termelési szint fenntartásához. A tejárról sem mondható tehát, hogy elégedettek volnának a termelők, mert elfogytak a tartalékok a további veszteségek, ár növekedések finanszírozásához. Mindennek lehet az a következménye, hogy a kisebb állattartó telepeken felszámolják az állományokat, és bezárják a telepet. A vezérigazgató szerint egyedül a szántóföldi növénytermesztéssel lehet még profitot termelni, s aki erre nem képes, az váltson technológiát, illetve nyugodtan adja át a földet más gazdálkodónak, és hagyjon fel a termesztéssel.

A vetőmag üzletágukban alapvetően két fő tevékenységet végeznek: az őszi kalászos vetőmag termeszttetését, feldolgozását, valamint a hibrid kukorica termeszttetését, feldolgozását. A vetőmag termesztést saját földön nem tudják megoldani, mert 2017 óta alig maradt öntözhető területük, így kénytelenek termeltetési szerződésekkel dolgozni. A vetőmag termesztése a térség igen szélsőséges csapadék-ellátottsága miatt nem biztonságos, ezért szükség van az öntözésre. A csapadékszegény évjáratok száma gyakori, ilyenkor az évi csapadék mennyisége nem éri el a 400 millimétert, a nyári hőségnapok száma pedig meghaladhatja a 30 napot. Előfordul azonban szélsőségesen csapadékos esztendő is, ekkor a csapadék mennyisége megközelíti az évi 900-1000 millimétert, de ekkor sajnos jelentős belvízkárral kell számolni. Sőt, előfordul, hogy egy naptári éven belül a bőségesen csapadékos periódust jelentősen aszályos hónapok követik. A termeltetés következtében a vetőmag felvásárlás és feldolgozás éppen, hogy rentábilis, mert a vetőmag fajtatulajdonosok, akik az üzem által megtermelt vetőmagokat értékesítik, nem hajlandók árat emelni a vetőmag átvételekor.

A cég munkaerő helyzete nem különbözik a többi hasonló vállalkozásétól. Egyre nehezebb szakképzett munkaerőt találni, az állattenyésztés pedig igen nehéz munka, mivel az év 365 napján kell helytállni, az állatokat éjjel-nappal gondozni kell, el kell látni, meg kell etetni-itatni. Ma már egyre kevesebb ember vállalja fel ezt a munkakört, mert az áldozatos munkát nem tudják megfizetni, nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedekben az állattenyésztési ágazatban jelentősen csökkent a munkaerő létszáma. A digitalizációs folyamat megvalósítása ma már az életünk része, és az agrártevékenységben is egyre nagyobb mértékben hódít teret, mert sok könnyebbséget hoz a munkaerőellátottság területén is. De a digitalizációs eszközöket, műszereket is szakemberek működtetik, akik az adatfeldolgozás után döntéseket hoznak, így növelhetik a hatékonyságot, és környezettudatos gazdálkodást, okszerű növényvédelmet, tápanyagkijuttatást valósítanak meg, hangsúlyozta Antal Gábor.

Az agrárium szereplői azonban még nem tudták teljeskörűen megvalósítani a digitalizációs fejlesztéseket, de a vezérigazgató szerint néhány év múlva már sokkal nagyobb jelentősége lesz a digitalizációnak. A cég egyébként adott be pályázatot a precíziós eszközbeszerzési, fejlesztési pályázaton, amit azonban még nem bíráltak el.

A beszélgetés végén a 29. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokról ejtünk szót, amelyet a Hód-Mezőgazda Zrt. május 5-7. között rendez meg. Minden évben kiírnak termékdíj pályázatot, amelynek eredményét a rendezvény előtt néhány héttel hirdetik ki. Így történt ez idén is. Antal Gábor emlékeztetett arra, hogy a koronavírus miatt 2020-ban elmaradt a kiállítás, tavaly pedig a szokásos tavaszi időpont helyett csak ősszel rendezhették meg.

A tavaly őszi rendezvényük sikere a szokatlan időpont miatt kissé kérdéses volt, ennek ellenére nagyon sok kiállító és látogató vett részt a háromnapos programon. A vezérigazgató bízik abban, hogy az idei rendezvényre még többen lesznek kíváncsiak. Az eddigi jelentkezések szerint több mint 400 kiállítóra számíthatnak. Az ipari kiállítók száma 207 lesz, az állattenyésztésiek száma is meghaladja majd a 200-at, de ez a létszám a kiállításig még növekedhet.

Az állattenyésztési napokról szólva Antal Gábor elmondta, hogy a kiállítás a hagyományok megőrzése mellett újdonságokkal is jelentkezik. Az állatok bírálásában részt vevő szakemberek között idén is lesznek külföldiek, főként Franciaországból, Spanyolországból, Csehországból és Ausztriából. A szabadtéri programok között számos kutyás-, és lovasbemutatót is láthat majd a közönség. Idén a Furioso North Star lesz a kiemelt fajta. Újdonság a lovaspóló bemutató, ami még nem volt Hódmezővásárhelyen. Szakmai konferenciának és az agrárképző középiskolák országos versenyének is helyet ad az állattenyésztési napok rendezvénye.

A kiállítás egyik legfontosabb üzenete, hogy a magyar állattenyésztés fenntartása, fejlesztése azért is nagyon fontos, mert ha nem lesz magyar állattenyésztés, elegendő állati termék, akkor a külföldről behozott alapanyagokból nem lesz versenyképes a magyar hús és élelmiszeripar. A magyar állattenyésztésre tehát nagy szükség van, mondta végezetül Antal Gábor.

A Termékdíj pályázatok nyertesei

Április 11-én Hódmezővásárhelyen megtartották a 29. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok „Termékdíj a Magyar Állattenyésztésért 2022” és a „Termékdíj a Magyar Növénytermesztésért 2022” pályázatainak eredményhirdetését. A termékdíj pályázatra 26 pályázat érkezett, 17 állattenyésztési, 9 pedig növénytermesztési kategóriában. 

A pályamunkákat 3–3 fős szakmai zsűri bírálta el. A növénytermesztési kategória zsűrijének elnöke Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora volt, míg az állattenyésztési kategória zsűrijét Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztési Szövetség (MÁSZ) elnöke irányította.

Termékdíj a Magyar Állattenyésztésért 2022

Nagydíjas a Bonafarm Mezőgazdaság Takarmány- és Sertéságazata: Fenntartható takarmányozási megoldások a vágósertés-előállítás környezetterhelésének és ökológiai lábnyomának csökkentése érdekében.

I. helyezettek:
 - Agrifirm Magyarország Zrt. – a Vitafibra, az agglutinációs hatás és a gyulladás­csökkentés eszköze az antibiotikumfelhasználás csökkentése, valamint a cink-oxid-mentes takarmányozás érdekében pályázatáért 
 - AHV Hungary Kft. az Innovatív Állategészségügyi Megoldások című pályázatáért

II. helyezett:
 - PRO-FEED Kft. – a Posztbiotikum etetés hatása baromfi-szülőpár tartás hatékonyságának növelésére pályázatáért

III. helyezett:
 - Alpha-Vet Kft. – a LAKTO-IMMUNO-VITAL Probiotikum + egyedülálló mannán-oligoszacharid és béta-glükán forrás SZINBIOTIKUM pályázatáért

Tartástechnológia, élelmiszeripar

I. helyezettek:
 - Led Lighting Kft. – a BrightlLife® Velünk új megvilágításba kerül a világ! pályázatáért 

II. helyezett:
 - Makrom Kft., ZILDA Tejfeldolgozó üzem – az ÚJ A2-es TEJTERMÉKEK a ZILDA-tól pályázatáért

III. helyezett:
 - ANDER-2000 Kft. – a FARMSYSTEM a 120%-ban hazai fejlesztésű villanypásztor-családjáért 

Termékdíj a Magyar Növénytermesztésért 2022

Nagydíjas a Pro-Feed Kft.: Az élettani támogató csávázás technológiája Terra-Sorb 4 macro radicular alkalmazásával őszi búza termésbiztonságának növelésére és klímakitettségének csökkentésére pályázatáért.

I. helyezettek:
 - TERRAGRO Kft. – a BIOFIL Klíma talajoltó baktérium készítményéért

II. helyezett:
 - Alpha-Vet Kft. – a Humic ALPHA növénykondicionáló készítményéért

III. helyezett:
 - Agrofutura Kft. – az Irányított aerob humuszkomposztálási módszer bevezetése a gazdálkodásba pályázatáért 

Technika-technológia (gépek, eszközök, agrárinformatika)

I. helyezettek:
 - AXIÁL Kft. – a CLAAS LINER 4700 TREND négyrotoros középrendképző pályázatáért

II. helyezett:
 - CONT-ECO Kerítéstechnikai Kft. – a Minőségi magyar vadháló a TORPEDO, a tudatos magyar gazda választása pályázatáért

Ez is érdekelhetiAmit a dióburok-fúrólégyről érdemes tudniA zöldség-gyümölcs ágazat 2021. éveVörösborkészítés - A savak

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Információtechnika a korszerű szarvasmarhatartásban
Az állattartásban a hatékony szelekció, a tenyészkiválasztás és a gazdaságos nevelés, az egyes állatcsoportok, a nagyállatoknál az egyedeik ismerete nélkül nem valósítható meg. A megfelelő tenyésztési, tartási döntésekhez az egyedek adatait gyorsan elérhető, naprakész adatbázisokban kell tárolni.
A sikeres borjúnevelés gyakorlata
A borjúnevelés célja a szaporulat veszteségmentes, gazdaságos felnevelése. A tenyésztési céloknak megfelelő, egészséges, jól fejlett utód különösen fontos a kis szaporaságú, egyet ellő szarvasmarha fajban. A szaporulat ugyanis mind a tejtermelés, mind a hústermelés alapja. A tehénállomány utánpótlását szolgáló tenyészüszők és a hízóalapanyag minősége nagymértékben a borjak szakszerű felnevelésétől függ.
A sikeres borjúnevelés gyakorlata
A borjúnevelés célja a szaporulat veszteségmentes, gazdaságos felnevelése. A tenyésztési céloknak megfelelő, egészséges, jól fejlett utód különösen fontos a kis szaporaságú, egyet ellő szarvasmarha fajban. A szaporulat ugyanis mind a tejtermelés, mind a hústermelés alapja. A tehénállomány utánpótlását szolgáló tenyészüszők és a hízóalapanyag minősége nagymértékben a borjak szakszerű felnevelésétől függ.
A túlhajtott méhészkedés
Cikkekben, kiadványokban általában intenzív méhészkedésként szerepel, a méhészek egymás között inkább a méhcsaládok lezsarolásaként emlegetik. Azokban a méhészetekben, amelyekben a méhészkedés és méztermelés csak kedvtelés szintjén zajlik, ismeretlen fogalom.
Malacok betegségei - Az újszülött malacok coli-hasmenése
A coli-hasmenés nálunk az újszülöttkori hasmenéssel járó legáltalánosabb és leggyakoribb megbetegedés. A betegséget a született malac környezetében jelenlévő, különböző szerocsoportú, olykor enterotoxinokat termelő coli-baktériumok okozzák, főként akkor, ha egyidejűleg hajlamosító körülmények is vannak (pl. rossz higiéniai viszonyok, a kocák túl korai tenyésztésbe vétele, a malacok gyenge életképessége, a föcstej felvételének a zavarai stb.). Ezek a baktériumtörzsek területenként és időnként (sőt ugyanazon a helyen is) változhatnak, ezt a megelőzésben és a gyógykezelésben egyaránt figyelembe kell venni!
A szarvasmarha hústermelő képességének értékelése ultrahangos képalkotó eljárással
Az ultrahangon alapuló technika a szelekcióban jelenleg nagyon jelentős segédeszköz, mivel nem tőkeigényes, üzemeltetése olcsó, hordozható, gyakorlati célokra pontossága kielégítő. A testösszetétel (vágóérték) élő állaton történő becslésének fontos eszköze lehet.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2021 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza