2022. 05. 17., kedd
Paszkál
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A sikeres borjúnevelés gyakorlata

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | 2022/05/14

A borjúnevelés célja a szaporulat veszteségmentes, gazdaságos felnevelése. A tenyésztési céloknak megfelelő, egészséges, jól fejlett utód különösen fontos a kis szaporaságú, egyet ellő szarvasmarha fajban. A szaporulat ugyanis mind a tejtermelés, mind a hústermelés alapja. A tehénállomány utánpótlását szolgáló tenyészüszők és a hízóalapanyag minősége nagymértékben a borjak szakszerű felnevelésétől függ.

A ma borja a holnap tehene, hízómarhája – hangoztatja számos gyakorlati szakember. Érthető ez, hiszen a tejtermelő telepek életében az utánpótlás felnevelésének meghatározó szerepe van, mivel ebben az időszakban tesszük le a későbbi nagy tejtermelésű tehénállomány alapjait. A borjú és üszőfelnevelés színvonala bizonyítottan nagy hatással van a jövőbeni termelésre, a reprodukcióra és az állomány gazdasági eredményére. Célunk olyan egészséges, nagy takarmány felvételi kapacitással rendelkező tenyészüsző előállítása, amely 14–15 hónapos korban sikeresen termékenyíthető, 24–25 hónapos korban leellik, és az ellés előtti testtömege eléri a 620–635 kg-ot. Ezeknek a céloknak a sikeres megvalósításához kiemelt jelentőségű a borjúnevelés időszaka.

Egyre több tudományos közlemény és gyakorlati tapasztalat lát napvilágot, amelyek a borjúnevelés és a későbbi teljesítmény közötti összefüggéseket vizsgálják. Legyen szó akár a tenyésztésbevétel, illetve az első ellés időpontjáról, szaporodásbiológiai mutatókról vagy az első laktációs tejtermelésről, a hízómarhák növekedési erélyéről, az adatok mind a borjúnevelés jelentőségét támasztják alá.

Közismert, hogy a borjúnevelés akkor tekinthető sikeresnek, ha az üszők és az elsőborjas tehenek szaporodásbiológiai mutatói és laktációs teljesítménye, a vágómarhák hízékonysági és vágási mutatói javulnak a korábbi telepi mutatókhoz viszonyítva, továbbá a tehenek életteljesítménye is megnő. Életteljesítmény-vizsgálatok bizonyítják, hogy a borjak minden extra 100 g napi testtömeg-gyarapodása a választásig, 225 liter többlet tej termelését predesztinálja az első laktációban, mivel az első nyolc hét során a borjú nagyobb növekedési erélye pozitív hatást gyakorol a tőgyszövet fejlődésére.

Egy átlagos tejelő tehenészetben az „utánpótlás” költsége a tej önköltségi árához 17%-kal járul hozzá. így a takarmányköltség után ez jelenti a második legnagyobb költséget. Ez is indokolja, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk a fiatal állatok felnevelésére. A fiatal állatok egészséges tenyészállattá fejlődése – költség szempontból – a nagyobb és hatékonyabb tej- és hústermelés következtében térül meg. A jól fejlett állatok több tejet termelnek, nagyobb a növekedési erélyük, jobb eséllyel maradnak hosszabb ideig a termelésben. Ez csökkenti az állomány utánpótlási mértékét (a selejtezést), ami alacsonyabb költségeket eredményez, továbbá nagyobb a valószínűsége, hogy a legjobb genetikai potenciállal rendelkező állatok maradnak tenyésztésben.

Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a tejtermelő tehenészetek célja a nagy mennyiségű, minden szempontból kifogástalan minőségű tej termelése. Mégis viszonylag kevesen gondolnak arra, hogy ennek megalapozása már a borjúneveléssel kezdődik. Több kísérlet bizonyította, hogy a borjak életének első 45–60 napja 22 százalékban felelős a későbbi termelésbeli különbségekért, ami többszöröse a szelekció alapján vártnak (epigenetikai hatás). Nem szabad elfelednünk: a növendéknevelés korai időszakában elkövetett hibák, illetve a fellépő hiányosságok a későbbiekben nem pótolhatók, azaz nincsenek kompenzációs mechanizmusok! Tehát, a borjú életének első napjai és hetei határozzák meg, hogy egy nap egészséges tehenekké és bikákká válnak-e. Ebből következően megállapíthatjuk, hogy a tenyészüszők a tejelő tehenek és a hízóbikák teljesítmény potenciáljának alapjai a borjúistállóban találhatóak.

A borjúnevelés minőségének javításába befektetett energia azonban csak évek múltán térül meg, csak pár év múlva tudjuk megtapasztalni pozitív hatását. Ezért hosszú távon kell gondolkodni, biztosítani a szakképzett és lelkiismeretes gondozói személyzetet, a jó minőségű takarmányokat, a borjú igényeinek (állati jólét) megfelelő tartási környezetet, s figyelembe venni a borjú élettani sajátságait a nevelési program kialakítása során.

A borjúnevelés időtartama – a borjúnevelés módszerétől függően – 6–8 hónapos életkorig tart. A különböző tejelő- vagy húshasznosítású tehéntartás ugyanis eltérő borjúnevelési módszert feltételez. A tejtermelésre szakosodott és a kettőshasznosítású, azaz a fejt tehénállományok borjait itatásos módszerrel nevelik, a húshasznosítású állományok borjait illetve a kisüzemi állományok szaporulatát általában szoptatással nevelik fel.

Szoptatásos borjúneveléskor a születéstől a választásig a borjakat az anyjuk szoptatja. A tehén tejtermelését kizárólag a borjúval hasznosítják. (Kisüzemi körülmények között előfordul a fölöslegben termelődő, a borjú igényeit meghaladó mennyiségű tej kifejése.) A szoptatásos borjúneveléskor a tehéntartás és a borjúnevelés szorosan összekapcsolódik, a technológia tervezésekor mind a borjú, mind a tehén igényeit figyelembe kell venni. Ebből következően a szoptatásos borjúnevelés a húshasznú tehéntartás technológiájának szerves része. 

Itatásos borjúneveléskor az újszülött borjút – az elhelyezéstől függően – a születés után közvetlenül, vagy néhány nap múlva elválasztják az anyjától, teljes tejjel vagy tejpótló tápszerekkel mesterségesen itatva nevelik fel. Ekkor a borjúnevelés és a tehéntartás külön technológiai egységet alkot, egymástól függetlenül szervezhető. Ezért az itatásos borjúnevelés technológiáját érdemes részletesen, külön tárgyalni.

A borjúnevelés a szarvasmarhatartás viszonylag költséges időszaka. A gazdaságos borjúnevelés csak úgy valósítható meg, ha minden lehetőséget kihasználunk a költségcsökkentés érdekében. Az itatásos borjúnevelési technológia takarmányozási (tejitatási időszak rövidítése, csökkentett tejpótló tápszer felhasználás stb.) és a borjak elhelyezési módszereiben (ketreces tartás borjúistálló helyett) rejlő költségcsökkentő lehetőségek megismerésében és azok gyakorlati alkalmazásában nyújt hasznos szakmai rálátást és útmutatót Dr. Holló István A sikeres borjúnevelés gyakorlata című kiadványa.

A praktikus, elektronikus formában megjelent kiadvány elérhető a Szaktudás Kiadó Gyakorlati Tudástár sorozatában. További részletek és megrendelés IDE kattintva!

Ez is érdekelhetiAmit a dióburok-fúrólégyről érdemes tudniA zöldség-gyümölcs ágazat 2021. éveVörösborkészítés - A savak

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A legnagyobb hazai frisspiaci szereplő a DélKerTÉSZ
A DélKerTÉSZ a 2002-ben történt megalakulása óta integrálja a szentesi, és Szentes környéki termelőket, családi gazdaságokat, és társvállalkozásokat. Közel 500 szentesi és Szentes környéki kertész dolgozik nap, nap után azon, hogy friss zöldség kerüljön a magyar fogyasztók asztalára. Nagypéter Sándorral, a DélKerTÉSZ elnök-ügyvezetőjével beszélgettünk.
Gyakorlati tudnivalók az elővásárlási jogról
Az elővásárlási jog kétségkívül az egyik legizgalmasabb területe a földforgalmi szabályozásnak. Ez hatá­rozza meg ugyanis, hogy ki szerzi meg a termőföldet, és amikor birtokpolitikáról beszélünk, akkor jelentős részben az elővásárlási sorrendet értjük alatta.
AgRár AdminiSZtráció egyszerűen
AKG-ÖKO pályázatban érintetteknek, Nitrát adatszolgáltatás vagy Gazdálkodási napló vezetésére kötelezetteknek!
Drónpilóta képző oktatás az ISM Tech-nél
– Mióta foglalkoznak drónos permetezéssel?Az ISM Technology hazánkban elsőként kezdte el a mezőgazdasági permetező drónokkal való kutatást és fejlesztést. 2017 óta több, mint 15 ezer kísérleti felszállást és 10 ezer hektárnyi föld lepermetezését hajtottuk végre. Mindezt annak érdekében, hogy a permetező drón technológia hatékony és jövedelmező legyen az országnak, a gazdának és a szolgáltatónak.
Pénzre játsszuk
A piaci kihívások és a növekvő verseny egyre erősebb tudatosságot kíván az állattenyésztők részéről. A digitalizáció már egy ideje segíti a mindennapi munkát, de az üzleti szemlélet egyelőre nem nyert teret magának, egészen mostanáig. Mit tud ma tenni egy állattenyésztő azért, hogy ne maradjon le?
Digitalizált gazdálkodás tradicionális gyökerekkel
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. jogelődje az 1784-ben alapított Mezőhegyesi Ménesbirtok, amely nemcsak Magyarország, hanem Európa legrégibb állami birtoka. Kovács Norbert, a cég vezérigazgatója arról beszélt, hogy a hagyományok őrzése mellett a legkorszerűbb precíziós technológiákkal fejlesztik a gazdaságot.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2021 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza