Globális sokk – hazai megoldások

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés, Növénytermesztés | Szerző: (hajtungy), 2022/05/20

Hollósi Dávid Takarékbank, Wagenhoffer Zsomor MÁSZ elnök, Apáti Ferenc FruitVeb elnök,
Harcz Zoltán TTT elnök, Csorbai Attila BTT elnök, Petőházi Tamás GOSZ elnök

A rendezvényen bemutatták az immáron harmadik alkalommal megjelenő Agrárláz 2022-t, amelyet a magyar mezőgazdaság egyik legfontosabb évkönyvének tekintenek a szakemberek. Hollósi Dávid kiemelte: az agrárszektor működésére az orosz–ukrán háború mellett a koronavírus járvány, a műtrágyahiány és a világszerte meglóduló infláció is hatással van. Álláspontja szerint ebben az évben ezért nem a beruházásokra, amelyeket mindeddig a magyar gazdaság egyik motorjának tekintettek, hanem a megváltozott helyzetek finanszírozására fordítanak majd nagyobb figyelmet. Ebből az következik, hogy a magas beruházási volumen mérséklődni fog. Emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt évek legváltozékonyabb makrogazdasági környezetében kell majd elkezdeni az eddigi legnagyobb vidékfejlesztési programot, ezért különösen nagy szükség lesz a piaci szereplők, a szabályozók, a pénzintézetek és a garanciaintézmények szorosabb együttműködésére és innovatív alkalmazkodási képességére. Már csak azért is, mert a magyar kiskereskedelmi forgalom 36 százaléka élelmiszer és ital, ez a legnagyobb egyedileg mért kategória, és még csökkenő fogyasztás mellett is alapvető jelentőségű. Az agrár-élelmiszeripar továbbá a magyar export húzóágazata, mintegy 700 milliárd forinttal járul hozzá a külkereskedelmi többlethez.

Az üzletág-igazgató emlékeztetett arra, hogy a világjárvány miatt az elmúlt két évben rendkívüli alkalmazkodásra volt szükség, most pedig az orosz-ukrán háború miatt Takarék AgrárTrend Index értéke, amely a bank partnereinek válaszán alapszik – 2022 első negyedévében –, 31,1 pontra csökkent az előző negyedévi 31,7 pontról. Ez az érték hozzávetőleg azonos azzal, amelyet 2020 harmadik negyedévében, a koronavírus-járvány második hulláma idején mutatott a bank agrárpiaci felmérése. A helyzetértékelés minden termékpályán romlott a 48 pontos skálán a 2021. októbertől decemberig tartó időszakhoz képest. Az index értéke továbbra is elmarad az egyensúlyi szintnek tekintett 35-től. 

A szántóföldi növénytermesztők a tavalyinál akár háromszor magasabb áron jutnak műtrágyához. Ennek oka, hogy rendkívüli mértékben megemelkedett a földgáz ára, ami több helyen a műtrágyagyárak leállásához vezetett. Az állattenyésztési termékpályákon végbementek az év eleji átárazások, de a magas takarmányárak miatt az áremelések nyomán sem állt helyre a termelés jövedelmezőségi szintje. Az élőállat és az állati termékek átvételi ára 25–40 százalékkal nőtt, ez az emelkedés azonban a takarmányárak tavalyi emelkedésének beárazását jelenti, a jelenleg tapasztalható energiaár-robbanás hatását jövedelmi szinten még nem fedezi. Az egyes alapvető élelmiszerekre februárban bevezetett hatósági ár termelői és feldolgozói szinten nem fejtett ki érdemi hatást, az előrejelzéseknek megfelelően inkább egyfajta „tartós akcióként” érzékelhető a piacon. 

Az élelmiszerek éves árváltozása vélhetően meg fogja haladni a fogyasztói árindex Magyar Nemzeti Bank által jelzett 10 százalékos emelkedésének mértékét. A banki elemzés szerint jelenleg az előző évi készletek fedezik a világ élelmiszer-szükségletét. A szállítási útvonalak elérése korlátozott és egyre drágább, ami a kapacitások szűküléséhez vezetett. A kínai kikötőkben például a koronavírus-járvány nyomán bevezetett szigorú lezárások miatt jelentős késések tapasztalhatók, az ukrán kikötők a háború miatt nem működnek, a gabona nem tudja elhagyni az országot – emelik ki a bank szakértői. A beszerzési és értékesítési csatornák diverzifikálása lassú folyamat: részben lehetséges az alkalmazkodás, a szűk kapacitások rövid távon azonban nem bővíthetők. Ukrajna a tengeri kikötők lezárására válaszul ugyan elkezdett vasúton exportálni, de az lényegesen lassúbb, mint a tengeri szállítás a megszokott célországokba. Friss hírek szerint a környező országok ugyanakkor segíthetnek az ukrán gabonapiacra jutásában.

Két éve az afrikai sertéspestis, a pandémia és a Green Deal (európai zöld megállapodás) jelentette a nagy kihívást a magyar mezőgazdaság számára, míg tavaly a baromfi-influenza, a műtrágyahiány, a világszerte meglóduló infláció, idén pedig az időjárás, a logisztika, az energetika és a zöld finanszírozás. A magyar gazdaság több alkalommal megélt már hasonló, kihívásokkal teli időszakokat, az agrárium azonban mindig túl tudott jutni a nehézségeken. Az ügyvezető igazgató szerint ezek a kihívások és az azt követő alkalmazkodások még erősítették is az ágazatot.

Felbecsülhetetlen jelentőségű, hogy 2021 és 2030 között rendkívüli mértékű forrás áll rendelkezésre a hazai agrárium számára – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. A 80 százalékos nemzeti kiegészítésnek köszönhetően 2027-ig az első pillérben 3400 milliárd forint áll a magyar termelők rendelkezésére, míg a vidékfejlesztési támogatások esetében 2853 milliárd forint lehívása válik lehetővé 2023-tól; az átmeneti időszakban, tavaly és idén elérhető mintegy 1500 milliárd forinton túl. Azaz a korábbi összeg háromszorosát elérve, 4265 milliárd forintos vidékfejlesztési forrásban, a közvetlen támogatásokkal együtt pedig összesen több mint 7600 milliárd forint támogatásban részesülhet az ágazat.

Az Agrárláz 2022 bemutatóján kerek­asztalbeszélgetésen a magyar agrárium meghatározó szereplőinek képviselői fejtették ki a véleményüket. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke elmondta, hogy az idei az ágazatban a túlélés éve lesz. Szerinte a termelők szakmai színvonala nagyon heterogén, a jelenlegi nehéz időszak hozhat egy tisztulást, miközben azok a termelők, akik nem mennek tönkre, és még fejleszteni tudnak, két-három év múlva nagyot nyerhetnek. Becslésük szerint a termelési költségek 25–50 százalékkal emelkedtek, ami szerinte nem lenne gond, ha a piac ezt egy év alatt elfogadná, de ebből csak 10–20 százalékot sikerül elismertetni. A zöldségágazat stabilabb, mint az utóbbi években fagykároktól is sújtott gyümölcstermesztés, amelyet idén sem kerültek el a fagyok.

Kiegyensúlyozottnak tűnik viszont a tejágazat helyzete, amely az átlagosnál stabilabb, nincsenek tejfeleslegek, viszont a termelőket mindenütt sújtja a költségemelkedés – erről Harcz Zoltán a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója beszélt. A magas takarmányárak miatt egyre többen gondolkodnak azon, hogy abbahagyják a termelést. Problémát jelenthet az ágazatban a fogyasztás várható visszaesése és a fennmaradó magas önköltség is. 

Ezzel szemben a baromfiágazatot a bizonytalanság jellemzi, Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács igazgatója utalt rá, hogy az ismét jelentkező madárinfluenza nagy károkat okozott, és nem csak a víziszárnyasoknál, hanem közvetve a csirkeállományban is, amely az első negyedévben 8–10 százalékkal csökkent a telepítési korlátozások miatt.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke szerint a a földeken folyó munkálatokkal az idei gabonaciklusban „rendben vannak”, de a jelenlegi, egy hektárra vetített 430-470 ezer forintos önköltségük a következő szezonban már 600 ezer forintra fog emelkedik, ami annak ellenére termeléscsökkenést hozhat, hogy az uniós szabályok oldása szerint 200–300 ezer hektár ugart is bevonhatnak a termelésbe.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai