2024. 02. 23., péntek
Alfréd
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Globális sokk – hazai megoldások

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés, Növénytermesztés | Szerző: (hajtungy), 2022/05/20

Az orosz–ukrán háború nagymértékben befolyásolta a magyar agrárgazdaságot is – erről is beszélt Hollósi Dávid, az egyesülés előtt álló MKB Bank és Takarékbank agrár- és élelmiszeripari üzletágának igazgatója az április 20-án rendezett konferencián. 

Hollósi Dávid Takarékbank, Wagenhoffer Zsomor MÁSZ elnök, Apáti Ferenc FruitVeb elnök,
Harcz Zoltán TTT elnök, Csorbai Attila BTT elnök, Petőházi Tamás GOSZ elnök

A rendezvényen bemutatták az immáron harmadik alkalommal megjelenő Agrárláz 2022-t, amelyet a magyar mezőgazdaság egyik legfontosabb évkönyvének tekintenek a szakemberek. Hollósi Dávid kiemelte: az agrárszektor működésére az orosz–ukrán háború mellett a koronavírus járvány, a műtrágyahiány és a világszerte meglóduló infláció is hatással van. Álláspontja szerint ebben az évben ezért nem a beruházásokra, amelyeket mindeddig a magyar gazdaság egyik motorjának tekintettek, hanem a megváltozott helyzetek finanszírozására fordítanak majd nagyobb figyelmet. Ebből az következik, hogy a magas beruházási volumen mérséklődni fog. Emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt évek legváltozékonyabb makrogazdasági környezetében kell majd elkezdeni az eddigi legnagyobb vidékfejlesztési programot, ezért különösen nagy szükség lesz a piaci szereplők, a szabályozók, a pénzintézetek és a garanciaintézmények szorosabb együttműködésére és innovatív alkalmazkodási képességére. Már csak azért is, mert a magyar kiskereskedelmi forgalom 36 százaléka élelmiszer és ital, ez a legnagyobb egyedileg mért kategória, és még csökkenő fogyasztás mellett is alapvető jelentőségű. Az agrár-élelmiszeripar továbbá a magyar export húzóágazata, mintegy 700 milliárd forinttal járul hozzá a külkereskedelmi többlethez.

Az üzletág-igazgató emlékeztetett arra, hogy a világjárvány miatt az elmúlt két évben rendkívüli alkalmazkodásra volt szükség, most pedig az orosz-ukrán háború miatt Takarék AgrárTrend Index értéke, amely a bank partnereinek válaszán alapszik – 2022 első negyedévében –, 31,1 pontra csökkent az előző negyedévi 31,7 pontról. Ez az érték hozzávetőleg azonos azzal, amelyet 2020 harmadik negyedévében, a koronavírus-járvány második hulláma idején mutatott a bank agrárpiaci felmérése. A helyzetértékelés minden termékpályán romlott a 48 pontos skálán a 2021. októbertől decemberig tartó időszakhoz képest. Az index értéke továbbra is elmarad az egyensúlyi szintnek tekintett 35-től. 

A szántóföldi növénytermesztők a tavalyinál akár háromszor magasabb áron jutnak műtrágyához. Ennek oka, hogy rendkívüli mértékben megemelkedett a földgáz ára, ami több helyen a műtrágyagyárak leállásához vezetett. Az állattenyésztési termékpályákon végbementek az év eleji átárazások, de a magas takarmányárak miatt az áremelések nyomán sem állt helyre a termelés jövedelmezőségi szintje. Az élőállat és az állati termékek átvételi ára 25–40 százalékkal nőtt, ez az emelkedés azonban a takarmányárak tavalyi emelkedésének beárazását jelenti, a jelenleg tapasztalható energiaár-robbanás hatását jövedelmi szinten még nem fedezi. Az egyes alapvető élelmiszerekre februárban bevezetett hatósági ár termelői és feldolgozói szinten nem fejtett ki érdemi hatást, az előrejelzéseknek megfelelően inkább egyfajta „tartós akcióként” érzékelhető a piacon. 

Az élelmiszerek éves árváltozása vélhetően meg fogja haladni a fogyasztói árindex Magyar Nemzeti Bank által jelzett 10 százalékos emelkedésének mértékét. A banki elemzés szerint jelenleg az előző évi készletek fedezik a világ élelmiszer-szükségletét. A szállítási útvonalak elérése korlátozott és egyre drágább, ami a kapacitások szűküléséhez vezetett. A kínai kikötőkben például a koronavírus-járvány nyomán bevezetett szigorú lezárások miatt jelentős késések tapasztalhatók, az ukrán kikötők a háború miatt nem működnek, a gabona nem tudja elhagyni az országot – emelik ki a bank szakértői. A beszerzési és értékesítési csatornák diverzifikálása lassú folyamat: részben lehetséges az alkalmazkodás, a szűk kapacitások rövid távon azonban nem bővíthetők. Ukrajna a tengeri kikötők lezárására válaszul ugyan elkezdett vasúton exportálni, de az lényegesen lassúbb, mint a tengeri szállítás a megszokott célországokba. Friss hírek szerint a környező országok ugyanakkor segíthetnek az ukrán gabonapiacra jutásában.

Két éve az afrikai sertéspestis, a pandémia és a Green Deal (európai zöld megállapodás) jelentette a nagy kihívást a magyar mezőgazdaság számára, míg tavaly a baromfi-influenza, a műtrágyahiány, a világszerte meglóduló infláció, idén pedig az időjárás, a logisztika, az energetika és a zöld finanszírozás. A magyar gazdaság több alkalommal megélt már hasonló, kihívásokkal teli időszakokat, az agrárium azonban mindig túl tudott jutni a nehézségeken. Az ügyvezető igazgató szerint ezek a kihívások és az azt követő alkalmazkodások még erősítették is az ágazatot.

Felbecsülhetetlen jelentőségű, hogy 2021 és 2030 között rendkívüli mértékű forrás áll rendelkezésre a hazai agrárium számára – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. A 80 százalékos nemzeti kiegészítésnek köszönhetően 2027-ig az első pillérben 3400 milliárd forint áll a magyar termelők rendelkezésére, míg a vidékfejlesztési támogatások esetében 2853 milliárd forint lehívása válik lehetővé 2023-tól; az átmeneti időszakban, tavaly és idén elérhető mintegy 1500 milliárd forinton túl. Azaz a korábbi összeg háromszorosát elérve, 4265 milliárd forintos vidékfejlesztési forrásban, a közvetlen támogatásokkal együtt pedig összesen több mint 7600 milliárd forint támogatásban részesülhet az ágazat.

Az Agrárláz 2022 bemutatóján kerek­asztalbeszélgetésen a magyar agrárium meghatározó szereplőinek képviselői fejtették ki a véleményüket. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke elmondta, hogy az idei az ágazatban a túlélés éve lesz. Szerinte a termelők szakmai színvonala nagyon heterogén, a jelenlegi nehéz időszak hozhat egy tisztulást, miközben azok a termelők, akik nem mennek tönkre, és még fejleszteni tudnak, két-három év múlva nagyot nyerhetnek. Becslésük szerint a termelési költségek 25–50 százalékkal emelkedtek, ami szerinte nem lenne gond, ha a piac ezt egy év alatt elfogadná, de ebből csak 10–20 százalékot sikerül elismertetni. A zöldségágazat stabilabb, mint az utóbbi években fagykároktól is sújtott gyümölcstermesztés, amelyet idén sem kerültek el a fagyok.

Kiegyensúlyozottnak tűnik viszont a tejágazat helyzete, amely az átlagosnál stabilabb, nincsenek tejfeleslegek, viszont a termelőket mindenütt sújtja a költségemelkedés – erről Harcz Zoltán a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója beszélt. A magas takarmányárak miatt egyre többen gondolkodnak azon, hogy abbahagyják a termelést. Problémát jelenthet az ágazatban a fogyasztás várható visszaesése és a fennmaradó magas önköltség is. 

Ezzel szemben a baromfiágazatot a bizonytalanság jellemzi, Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács igazgatója utalt rá, hogy az ismét jelentkező madárinfluenza nagy károkat okozott, és nem csak a víziszárnyasoknál, hanem közvetve a csirkeállományban is, amely az első negyedévben 8–10 százalékkal csökkent a telepítési korlátozások miatt.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke szerint a a földeken folyó munkálatokkal az idei gabonaciklusban „rendben vannak”, de a jelenlegi, egy hektárra vetített 430-470 ezer forintos önköltségük a következő szezonban már 600 ezer forintra fog emelkedik, ami annak ellenére termeléscsökkenést hozhat, hogy az uniós szabályok oldása szerint 200–300 ezer hektár ugart is bevonhatnak a termelésbe.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiDinamikusan bővül a piac, de ellenszélben az uniós baromfiágazatA paradicsom kórokozói - A paradicsomvészDrónpilóta képző oktatás az ISM Tech-nél

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A legfontosabb földügyi változások 2023-ban
Jól ismert, hogy a magyar birtokpolitika gerincét a Földforgalmi szabályozás és a Termőföldvédelmi törvény adja. Ezeknek a változását mindig kiemelt figyelem övezi, hiszen a termőföldek tulajdonjogát és használatát egy ország mindig stratégiai kérdésnek tekinti.
Nagy István: a sikeres agrártermelés alapja a minőségi vetőmag
Vetőmag nélkül nincs élelmiszer-termelés, a hazai vetőmagszektor nemzetstratégiai jelentőségű ágazat, hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter Siófokon, a 30 éves Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács jubileumi rendezvényén.
Nem mondanak le az új, magyar növényfajták nemesítéséről
Dr. Kruppa József agrármérnök, növénynemesítő, címzetes egyetemi tanár, neve közismert az agrárszakmában, mivel több, mint 40 éves szakmai (kutatási, nemesítési, termesztési, felsőfokú oktatási és szaktanácsadási) tapasztalattal rendelkező agrármérnök. A nevével fémjelzett Kruppa-Mag Kutató Kft. 2006-ban alakult családi vállalkozás, melynek alapítója és ügyvezető tulajdonosa, valamint vezető kutatója is. A cégtulajdonos joggal büszke a családjára, mert a generációváltást családon belül megoldotta, ugyanis a családtagok közül hárman (2 agrármérnök, 1 biológus és 1 mg. technikus) folytatják, viszik tovább az édesapa tevékenységét.
Elhúzták a mézesmadzagot
Ismerje meg a napraforgó ezer titkát egy csepp mézben – ezzel a szlogennel hirdetett kampányt a napraforgóméz népszerűsítéséért az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum (AMC) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME).
A közép-ázsiai piacra törne be Magyarország
Közép-Ázsia legjelentősebb élelmiszer- és ital szakkiállításán, a kazahsztáni FoodExpo Qazaqstan-on képviseltetik magukat a magyar élelmiszergyártók az Agrármarketing Centrum közösségi standján.
Bolygó-szerte viszik a magyar agrártermékek jó hírét
Mozgalmas évet zár 2023-ban az Agrár Marketing Centrum (AMC). Az immár megszokott programokon kívül sikeresen zárták a kétévente megrendezett Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárt, az OMÉK-ot, amely az idén már a 81. agrár seregszemlét jelentette. Ondré Péterrel, az AMC ügyvezetőjével értékeltük az idei évet.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2021 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza