Az őstermelői személyi jövedelemadó szabályairól

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2022/05/21

Az őstermelői ágazat jogszabályi keretei ráadásul 2021-től jelentősen átalakultak, ami az idei bevallást is értelemszerűen befolyásolja, így érdemes az ezzel kapcsolatos adószabályokat és lehetőségeket összefoglalni.

Bevétel és jövedelem meghatározása

Ahhoz, hogy az adó megállapítható legyen, tisztázni kell, hogy mi minősül bevételnek, valamint azt, hogy abból a jövedelem hogyan számolható ki. A szabály értelmében mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevételnek az őstermelői tevékenységből származó bevétel számít.

Őstermelői tevékenység: az őstermelői nyilvántartásba felvett mező-, erdőgazdasági tevékenység, valamint kiegészítő őstermelői tevékenység (falusi és agro-turizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása mező-, erdőgazdasági tevékenységből származó termékfeldolgozás kivételével, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mennyiséget, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, továbbá mező- és erdőgazdasági szolgáltatás)

Ugyanakkor nem tekinthető őstermelői tevékenységből származó bevételnek a kiegészítő tevékenység, ha annak mértéke az őstermelői tevékenységből származó éves bevétel negyedét meghaladja. Ilyen a kiegészítő tevékenységből származó teljes bevételre nem alkalmazhatók az őstermelőkre vonatkozó kedvezőbb adózási feltételek, helyettük az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia.

Lényeges tudni, hogy 2021. január 1-től a termőföld nem számít kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznek, így ennek értékesítésekor az ellenérték sem őstermelői bevétel, Továbbá nem számít kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznek a személygépkocsi sem. Az őstermelők családi gazdaságának tagjai által használt személygépkocsi, termőföld értékesítésekor az ellenérték kizárólag az azt értékesítő tulajdonos bevétele. Fontos, hogy a tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott előleget akkor kell bevételnek tekinteni, amikor az őstermelő a vételár teljes összegét megkapja. 
Ha a mezőgazdasági őstermelő e tevékenysége mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, akkor őstermelői bevételként kell figyelembe vennie az őstermelői tevékenység során előállított azon termékek szokásos piaci értékét, amelyeket egyéni vállalkozóként értékesít – például a zöldségboltjában –, és ezeknek a termékeknek az értékesítéséből származó bevételt az egyéni vállalkozás bevételei között kell szerepeltetnie. 

Lényeges az is, hogy nem kell bevételként figyelembe venni jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított támogatást, vagyis ezek tulajdonképpen adómentessé válnak. Értelemszerűen ezeket a támogatásokat tehát sem a bevételi értékhatár, sem a jövedelem számításakor nem kell figyelembe venni. Ez vonatkozik a költségek fedezetére vagy a fejlesztési célra folyósított támogatásokra is. Ilyen támogatás a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított támogatás, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap. Ide tartozik a tevékenység megvalósulásának ellenőrzését követően juttatott, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott, a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához, a gazdaságalapításhoz, valamint a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtandó támogatások.

Adózási módok

Az őstermelők több adómegállapítási mód közül is választhatnak, így a személyijövedelemadót átalányadózással, tételes költségelszámolással, vagy a 10%-os költséghányad alkalmazással állapíthatják meg. Ezek közül az egyik legalapvetőbb az átalányadózás, mivel a 2021-től életbe lépett szabályok szerint az őstermelő, ideértve a családi gazdaság tagjait is átalányadózók mindaddig, amig a törvényi feltételei fennállnak, illetve más adómegállapítási módot nem választ. Az átalányadó választásának érékhatára szintén 2021-től a mindenkori minimálbér értékéhez lett kötve, így annak tízszereséig választható. Tehát a tavalyi évben 20 088 000 forint bevételig lehetett az adót átalanyban megállapítani. Átalányadózás során az éves minimálbér feléig, vagyis 1 004 400 Ft-ig ráadásul jövedelmet sem kell megállapítani, így ez esetben bevallási kötelezettség sincs.

Ha a bevétel elérte az éves minimálbér felét, de nem haladta meg annak ötszörösét (10 044 000 Ft), akkor jövedelmet kell ugyan számolni a bevallásban, azonban adófizetési kötelezettség nem keletkezik. Átalányadózás során a jövedelem a bevétel 10 százaléka lesz, a 90 százalékos költséghányad alkalmazásával.

Ha az őstermelő személyi jövedelemadó-bevallás benyújtására kötelezett, akkor az éves szja-bevallásában nyilatkozhat arról, hogy a következő évre nem választ átalányadózást. Így például, ha az őstermelő 2022-ben nem kíván átalányadózást alkalmazni, akkor a 2022. május 20-ig benyújtandó 21SZJA bevallásban vagy az adóbevallási tervezet kiegészítésével teheti meg ezt a nyilatkozatot. Bevallási kötelezettség hiányában a bevallási határidőig a 22T101 nyomtatványon tehető meg a nyilatkozat. A nyilatkozatot mindaddig meg kell ismételni évente, amíg nem kíván élni az őstermelő átalányadózással.

Abban az esetben, ha bevétel alapján megállapított adóelőleg-alap az adóév elejétől összesítve meghaladja az éves minimálbér felét, akkor az e feletti rész után negyedévente adóelőleget kell fizetni. Az összevont adóalap csökkenthető – a törvényi feltételek teljesülésekor – a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével, a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye, illetve a családi kedvezmény összegével. Az így megállapított adóelőleg alap után a negyedévet követő hónap 12-éig kell a 15 százalékos személyi jövedelemadót megfizetni. 

Ha úgy dönt, hogy nem az átalányadózás szabályai szerinti állapítja meg a jövedelmet az őstermelő, akkor továbbra is a tételes költségelszámolás, vagy a 10 százalékos költséghányad választására van módja. 

Az őstermelő a bevételét 10 százalék költséghányaddal csökkentheti. Ez esetben költségeket nem számolhat el, hanem a bevétel 10 százaléka fog költségként viselkedni. Ezek időszakában a tárgyi eszközök – kivéve a személygépkocsit –, nem anyagi javak erre az időszakra jutó értékcsökkenési leírását elszámoltnak kell tekinteni. Továbbá minden évben az előző évekből fennmaradt összes elhatárolt veszteségből 20–20 százalékot szintén elszámoltnak kell tekinteni. Az adóelőleg megállapítás, illetve bevallás szabályai megegyeznek a tételes költségelszámolást választó őstermelővel.

A tételes költségelszámolást vagy a 10 százalék költséghányadot alkalmazó mezőgazdasági őstermelő a megállapított adót tovább csökkentheti az őstermelői adókedvezmény összegével. Tételes költségelszámolás esetén a bevételből levonhatók a bevételt csökkentő kedvezmények, valamint a tevékenységgel összefüggésben felmerült, igazolt, elszámolható költségek, így az értékcsökkenési leírás is.

Értelemszerűen költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül. Ha az őstermelő olyan termék vagy szolgáltatás ellenértéke alapján kíván költséget elszámolni, amelynek értékesítője, illetve nyújtója az Áfa tv-ben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett, akkor a kiadás igazolására kizárólag az Áfa tv. szerinti bizonylat (ide nem értve a nyugtát) alkalmas, egyébként a kiadás igazolására kizárólag az a bizonylat alkalmas, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot (így például a kiadás összegét és pénznemét) is. Egyéb esetekben a kiadást olyan bizonylattal kell igazolni, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot. Erre alkalmas lehet például az adásvételi szerződés.

Az őstermelői tevékenységét kezdő magánszemély a legfeljebb 3 évvel korábban felmerült, és az e tevékenységének megkezdése előtt még nem érvényesített, igazolt kiadásait – feltéve, hogy azok a megkezdett tevékenységhez kapcsolódnak – a kezdés évében költségként számolhatja el, továbbá a tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékcsökkenési leírását megkezdheti. 

A szociális hozzájárulási adó költségkénti elszámolhatóságának módja attól függ, hogy a mezőgazdasági őstermelőnek év közben kell-e szociálishozzájárulásiadó-előleget fizetnie vagy sem. A szociálishozzájárulásiadó-előleg fizetésére nem kötelezett, tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő a szociális hozzájárulási adó megfizetett összegét a befizetés évében számolhatja el költségként. A szociális hozzájárulási adóelőleg fizetésére kötelezett pedig tárgyévi elismert költségként veszi figyelembe a tárgyévre megállapított és megfizetett adóelőlegeket, míg a szociális hozzájárulási adó előlegalapok összegét meghaladó része, vagyis a kötelezettségkülönbözet után fizetendő szociális hozzájárulási adó a befizetés évében, azaz majd csak 2022-ben számolható el költségként.

A tételes költségelszámolást választó mezőgazdasági őstermelő csökkentheti az összevont adóalap adóját e tevékenységből származó éves jövedelme adójának, valamint, ha tételes költségelszámolást alkalmaz, a könyvelői díjkedvezménynek az együttes összegével, de legfeljebb 100 ezer forinttal (őstermelői adókedvezmény). Az adókedvezmény mezőgazdasági csekély összegű, de minimis támogatásnak, vagy halászati csekély összegű, de minimis támogatásnak számít.

A tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelőnek is negyedévente kell megállapítania és megfizetnie az adóelőleget. Esetében is érvényes, hogy nem kell megállapítani adóelőleget amíg a bevétel nem haladja meg az éves minimálbér felét, azaz 1 004 400 forintot. Ha ezt az összeget meghaladja, akkor már az adóelőleg-alapot az adóévben megszerzett összes őstermelői tevékenységből származó bevétel alapján kell megállapítani. Az összevont adóalap a tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelőnél is csökkenthető az adóalap-kedvezményekkel.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai