Válaszúton a bioenergetika

Kategória: Agrárenergetika | Szerző: Agrárium-info, 2014/10/20

Az Európai Bizottság döntése alapján 2017-től változik a megújuló energetikai iparág támogatási szabályozása. A kötelező átvételi árak helyét a versenytárgyalás és az árkiegészítés veheti át, amely elsősorban a hosszú távra tervező, jelentős szakmai know-how-val bíró cégeknek kedvez majd. A piaci alapokra helyezett új támogatási rendszer áttételesen a szabályozói kockázatokat is csökkenti.

Vagyis két és fél év múlva, 2017. január 1-jétől valamennyi új megújulóenergia-termelő csak versenytárgyalásos úton kaphat állami támogatást működéséhez. Az Európai Unió új támogatási szabályozás megalkotására ösztönző iránymutatásának célja, hogy fokozatosan kivezettesse a piaci versenyt torzító támogatási formákat – köztük a kötelező átvételi rendszert – az európai megújuló energetikai iparágból.
Az Európai Bizottság által idén április 9-én elfogadott, 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó energiapiaci és környezetvédelmi állami támogatásokra vonatkozó iránymutatása összességében július 1-jétől lépett hatályba. A dokumentum azokat az alapelveket rögzíti, amelyek alapján az EB 2014 júliusától az energetikai iparág szereplői számára nyújtott állami támogatásokat értékeli majd. Vagyis: a dokumentumban foglalt alapelvek szerint kell kialakítani az új nemzeti támogatási struktúrákat is.

Szerkezetváltás

A legnagyobb gond az, hogy milyenek is legyenek az úgynevezett ipari jellegű (napkollektor, szélerőmű, ár-apály erőmű stb.) és a biológiai alapú energiaforrások terjedésének és felhasználásának arányai. A következőkben Benke József és Kis József összefoglaló tanulmányából idézünk.

Magyarországon a mezőgazdasági termelés gerincét a növénytermesztés, azon belül is a gabonatermesztés adja. A túltermelési problémák, a fokozott nemzetközi verseny következtében a gabona értékesítése évek óta fokozódó problémaként jelentkezik. A gazdák a növekvő költségek mellett egyre kisebb bevételt tudnak elkönyvelni. Az ingadozó és nyomott felvásárlási árak lehetetlenné teszik a nyugodt gazdálkodás, a tervezés és fejlesztés körülményeinek megteremtését. A mezőgazdasági termelők jövedelemszerzési lehetőségeinek megőrzése érdekében jelentős termelési és piaci szerkezetváltást kell végrehajtani a mezőgazdaságban.

Előnyök, célok

Ennek egyik módja az energetikai célú növénytermesztés támogatása. Országunknak jók az adottságai a bioetanol, a biodízel, a biogáz és a tüzelhető biomassza (fás és lágyszárú energiaültetvények) alapanyagainak előállításához. Nagyon fontos, hogy javuljon a mezőgazdasági melléktermékek és hulladékok energetikai célú felhasználása.

A bioenergia felhasználása számos gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi előnnyel járhat. Gazdasági előnyei között elsődleges lehet Magyarország külföldi energiabeszállítóktól való kiszolgáltatottságának csökkenése, olcsóbb energiaforrások biztosítása. Jelenleg hazánk energiaigényének 70%-át importból fedezik. A mezőgazdasági szerkezetátalakítás elősegítésével az energianövények termesztése a mezőgazdasági termelők számára biztos jövedelemforrást jelenthet, ezáltal a vidéki közösségek megélhetését javíthatja. A szerves hulladékok ártalmatlanítása biogáz előállításával jó példája a környezetvédelmi előnyöknek.

Magyarországon jelenleg mintegy 5 milliárd euró fejlesztési forrás áll rendelkezésre az agrárium, a vidéki térségek és a vidéki környezet fejlesztésére. Az agrár-vidékfejlesztés irányát és célkitűzéseit és a célok eléréséhez igénybe vehető források elosztásának módját és eszközeit az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (továbbiakban Stratégiai Terv) hivatott kijelölni.

A Stratégiai Terv a korábbi – részben uniós társfinanszírozásban megvalósult – agrár-vidékfejlesztési támogatási programok tapasztalatait fölhasználva és a közösségi és hazai fejlesztési programokat figyelembe véve készült el. A Stratégiai Terv kiemelten foglalkozik a megújuló energiaforrások felhasználásának és a bioenergia-termelésnek a támogatásával. A magyar kormány 2017-re 7%-ra kívánja növelni a megújuló energia felhasználásának arányát. Támogatni fogják az erdőterületek létesítését, a fás és lágyszárú energiaültetvények telepítését (2013-ra 35–60 000 hektár fás szárú energiaültetvényt terveztek, de ez csak részben valósult meg) és a mezőgazdasági fő- és melléktermékek energetikai célú hasznosítását. Kiemelt cél a tervidőszak végére az évi 2,4 millió tonna gabona bioetanol formában való hasznosításának elérése. Az EU megújuló energia előállítására vonatkozó előírásainak betartása, valamint a szerkezetátalakítás elősegítése céljából szükséges a megújulóenergia-előállító és -hasznosító kapacitások kiépítése, ezáltal egy új iparág alapjainak lefektetése.

Helyettesítő lehet

Vannak azonban „mellékhatások” is. Olyanok, amelyek közvetlenül látszólag nem illeszkednek az energiastratégiához. Az agrarhirek.hu értesülése szerint (amit lapunknak a Magyar Baromfitermelők Országos Szövetségének szakértője is megerősített) a baromfiágazat számára is eddig nem várt előnyöket hozhat az egyre jelentősebb méreteket öltő bioüzemanyag-előállítás. A keletkező gyártási melléktermékekből ugyanis takarmányként is hasznosítható, magas fehérjetartalmú anyag kinyerését tette lehetővé egy forradalmian új eljárás.

Eddig is ismert volt, hogy a bioetanol-gyártás során visszamaradó folyékony fermentum tápanyagban gazdag, de takarmányként való hasznosítására magas nyersrosttartalma miatt a nem kérődző állatok esetében egyelőre csak korlátozottan volt lehetőség. A helyzet azonban változni látszik, ugyanis a Nottingham Trent University és az Associated British Foods agrárdivíziója által a közelmúltban kidolgozott technológia már lehetővé teszi a nem kérődző állatok számára is hatékonyan emészthető élesztőfehérje-koncentrátum (ÉFK) elkülönítését a folyékony fermentumból.

A kinyert fehérjeforrás így részben helyettesítője lehet a termelők által jelenleg a legszélesebb körben alkalmazott szója- és egyéb fehérjetartalmú takarmányoknak, illetve az állati eredetű fehérjét tartalmazó takarmánykiegészítőknek, például a hallisztnek is. A vizsgálatok szerint a kivont élesztőfehérjét a fehérjetartalmon túl vitamin- és ásványianyag-tartalma is érdemessé teszi arra, hogy az állati étrendbe bekerüljön. A technológia szélesebb körű alkalmazásával a baromfitenyésztés tehát kiváló minőségű és viszonylag olcsó takarmányhoz juthatna.

A cukor-, keményítő-, cellulóz- és hemicellulóz-tartalmú növényi alapanyagokból gyártott bioetanol egyre nagyobb jelentőségű helyettesítője a kőolajból származó üzemanyagoknak, előállítása jelenleg évi 60 milliárd literre tehető. A termelés azonban egyre kevésbé szól csak a bioüzemanyag-gyártásról, óriási a melléktermékekben rejlő kiaknázatlan lehetőség.

Különös jelentőséggel

A takarmányozás számára legnagyobb jelentőséggel bíró mellékterméket, a gabonatörkölyt (DDGS) például csak a kérődző ágazatok tudják megfelelő hatékonysággal hasznosítani. A szarvasmarhatelepek takarmányigénye azonban idővel telítődhet, ahogy a bioüzemanyag-termelés egyre nagyobb méreteket ölt. Fontos lenne, ha más haszonállatfajok sajátosságainak is megfelelő – alapanyagként a takarmányreceptúrákba illeszthető – anyagok kinyerésére is megszületne az eljárás. A hivatkozott brit kutatás a globálisan évi 48 milliárd egyedet kibocsátó baromfiágazatot célozta meg, hogy a problémára – ha egyelőre részlegesen is – választ adjon.

A most kifejlesztett új módszer a DDGS-t három részre különíti: rostra, vizes szirupra és élesztőfehérjére. A technológia széles körű elterjedésével a jelenlegi bioetanol-gyártási volumen mellett akár évi 3 millió tonna kiváló minőségű fehérje előállítása is lehetővé válhat. Az Egyesült Államokban már van olyan gyár, ahol alkalmazzák az eljárást, a kutatás eredményei tehát már a gyakorlatban, üzemi méretekben is kiállták a próbát.

A kutatók azt remélik, hogy eredményeik mérsékelni tudják a bioüzemanyag-gyártással szembeni általános ellenszenvet is, hiszen a melléktermékek mind teljesebb körű és hatékonyabb hasznosításával a bioetanol-ágazat egyre inkább kárpótolni tudja majd az élelmiszer- és takarmányipart az elhódított területekért.

Magyarország az Európai Unió 7. legnagyobb bioetanol-gyártó országa. A termelés évről évre növekszik, amelynek a fogyasztás folyamatos bővülése és a kedvező kiviteli lehetőségek is teret engednek. Különös jelentőséggel bír tehát minden a gyártási melléktermékek hasznosítását jelentő kutatási eredmény. A környezeti terhelés csökkentése vagy például a szójaimportnak való kitettség mérséklése csak néhány a technológiai fejlesztések lehetséges hozadékai közül.

Egy azonban biztos: a „melléktermékek” hasznosítása mellett az elsődleges cél is évről évre erősödik, vagyis a bioenergia cégek folyamatosan növelni fogják termelésüket. Mégpedig jelentős európai uniós támogatással.

Magyarország jelenleg nem teljesíti a megújuló energia felhasználására vonatkozó közösségi előírásokat. A meg­újuló energia előállításának feldolgozó­kapacitása az országban minimális. Az összes felhasznált üzemanyagon belül a bioüzemanyag részaránya mintegy 0,4%. Ez az érték az EU átlag tizedrésze. Az összes megtermelődő biomassza csupán 8–10%-a kerül energetikai hasznosításra.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai