A zöldítés vegye figyelembe a sajátos termőhelyi adottságokat is

Kategória: Agrárgazdaság, Kamara | 2022/05/18

Magyarország 2021. december 30-án benyújtotta a KAP stratégiai tervet. A jóváhagyásra hat hónap áll rendelkezésre, de egyes előrejelzések szerint ez őszig is elhúzódhat. A lényeg mégis csak az, hogy az elfogadott stratégia határozza meg a következő időszak agrár- élelmiszeripari támogatásoknak a keretrendszerét. Mi várható? Mi lenne jó a gazdáknak?

Rittlinger József, a NAK Baranya megyei elnöke

A gazdálkodóknak nagyon fontos a tervezhetőség (mint pl. a vetéstervek időben történő elkészítése, a fajtakiválasztás, a vetés ideje stb.), minden, ami az időjáráson kívül eső növénytermesztést befolyásol(hat)ó tényező. Ezért szerencsés lenne, amennyiben az Európai Unió az 2023-2027 KAP Stratégiai Tervet már augusztusban jóváhagyná, és az új szabályok ismeretében biztonsággal megtörténhetnének a 2022. évi őszi vetések, és fontos lenne, hogy mindinkább felkészülten lehessen az 2023. január 1-től kezdődő új programozási időszak feltételeinek megfelelni. Egy esetleges elhúzódó jóváhagyási folyamat – a vetéstervek esetleges módosításával járna, mely - már termelési kockázatot jelenthet a gazdálkodóknak, valamint az új támogatási rendszerhez való igazodást is megnehezíti, ezért szükséges az új szabályokat megismerni, mely felkészüléshez idő kell. Jól, a gazdálkodáshoz igazodóan, optimálisan tervezni csak kellő ismeretek birtokában, a véglegesen jóváhagyott, elfogadott Stratégiai Terv ismeretében lehet.

Országos tapasztalat, hogy Baranya megyében a kedvező klimatikus adottságok okán jellemzően a legkorábban kezdik a vetéseket, ezért megyénk számára nézve (is) mindenképpen kedvező lenne egy időben jóváhagyott Stratégiai Terv ismerete, mivel az új szabályok ismertetésével, annak széleskörű tájékoztatásával a megyei Agrárkamarai Igazgatóságunk is segíteni, támogatni akarja a megyei gazdálkodókat, hogy minél felkészültebben tudjanak az előttünk álló időszaknak támogatási rendszerére felkészülni, annak megfelelni. És bár a megyei növénytermesztő gazdálkodók, gazdálkodó szervezetek ismerve a termőterületeik adottságait, termesztési lehetőségeit a vetések tervezetével
évről-évre tudatosan már előre rendelkeznek, viszont a támogatási szabályok jelentős változása, a követelményeknek való megfelelési kihívások (nagyban) késztetheti őket a meglévő vetéstervek módosítására, így tehát nagyon fontos, hogy minden információ a kellő időben álljon rendelkezésre a 2023-2027 közötti években, melyek a gazdálkodásukat és a hozzájuk kapcsolódó támogatások igényléseit érintik.

Kritikus állapotban van a sertéstartás. Húsz év alatt csaknem felére csökkent az állomány, de a legutolsó hat évben is 13 százalékos a csökkenés. Az általános helyzetet rontja, hogy a kocák száma ebben az időszakban 20 százalékkal lett kevesebb. Az okok jórészt ismertek: a felvásárlási árak zuhantak, a takarmány árak pedig az egekbe emelkedtek. A nyilvánvaló ellentmondás megállapítása azonban kevés. Hogyan lehet elmozdulni a mélypontról? Melyek lehetnek a tartós javulás módszerei?

Rittlinger József, a NAK Baranya megyei elnöke

Nagyon sajnálatos, hogy - többek között – a sertéságazat is ilyen nehéz helyzetbe került. Nagyon fontos lenne, hogy a sertéstartás állománya az élelmiszerellátásunk, a hazai fogyasztás miatt ne csökkenjen, inkább visszatérhessen az évtizedekkel korábbi szintre. A takarmányárak valóban az egekbe emelkedtek, ennek növénytermesztésre ható tényezőit ismerjük és a költségnövekedés „begyűrűződése” az állattartásba, így a sertéstenyésztésbe is számítható volt. Mivel a hazai takarmánytermeléssel az állattenyésztést ki tudjuk szolgálni, így nagyon fontos lenne, hogy a hazai állattartás a megfelelő számban működjön, a tartási kedv ne csökkenjen. A Kormányzat az elmúlt évtizedben az állattartás növekedéséhez minden támogatást megadott, így nem csak az EU-s forrásaiból lettek a Vidékfejlesztési Program pályázatai által az állattartó épületek új építési beruházásai és a meglévő épületek felújításai támogatottak, hanem ami fontosabb, nemzeti forrásból az állatjóléti támogatások által az állattartáshoz kapcsolódó állatjóléti kötelezettségvállalások ellentételezése, valamint az állatbetegségek megelőzése és felszámolása is támogatásra került. Mindezen támogatások a tenyészkoca tartását is segítik, ennek ellenére a falvakban is csökken a tenyésztési kedv, és egyre nehezebb malacot vásárolni a csökkenő kocatartás okán.
Baranya megye sűrű településszerkezetű megye, sok apró kis faluval, ahol a háztáji állattartásnak nagy múltja volt. Ennek az állattartási formának a szemléletét és a támogatási formáit kell újra megalapozni, hogy a saját szükségletre történő állattartás újra növekedjen, mivel a legtöbb helyen az állattartásra üresen állnak az ólak, melyek csak betelepítésre várnak. A régi állattartási kedv vissza-hozatala meglátásom szerint csak támogatásokkal lehetséges, mely egy komplett támogatási rendszeren keresztül valósulhatna meg (pl.: ellenőrzött és felügyelt állattartás, a termelés szaktanácsadáson keresztüli segítése), amely a saját szükségletre történő termeléssel megkezdve, esetlegesen egy későbbi továbblépés, növekedés és terjeszkedés lehetőségét is magában rejtheti, és amennyiben a gazdálkodóknak ez megéri, az állatbeszerzés, takarmánytermesztés és piaci lehetőségek komplex összeszervezésével nagyobb előrelépés is tehető.

 Zöldítés helyett zöld terror - fogalmaznak meg éles kritikát a szakemberek az Európai Unió kibontakozó agrárpolitikájáról. Ha érvénybe lép a szabályozás, csökken az agrárium produktuma, egyes számítások szerint 20 százalékkal is csökkenhet az agrár export. Ráadásul ez a zöld agrárpolitika csak az Európai Unióra érvényes, aminek az a következménye is lehet, hogy harmadik országból származó termékeket fogyasztanak az EU polgárai. De maradjunk itthon: mit tehetnek a magyar gazdák a saját földjükön?

Rittlinger József, a NAK Baranya megyei elnöke

A 2014-2020 közötti Európai Uniós költségvetési ciklus, valamint a 2021-2022 átmeneti években alkalmazott EU-s agrárpolitikából és a támogatási rendszeréből jól látható, hogy a növénytermesztésre, a fenntartható gazdálkodásra, környezetvédelemre és a biodiverzitásra nem feltétlen voltak kedvező hatással az előírt és elvárt „zöldítés” és „zöldugar” szempontú feltételek. Tehát eddig is találkoztunk nehézségekkel, a további szigorításokat gazdálkodói szemmel pedig indokolatlannak, feleslegesnek és tehernek gondoljuk, így a tervezetten bevezetésre kerülő új támogatási rendszer nem véletlenül kapott éles kritikát. Baranya megyében azon jó minőségű területek, melyek gabonafélék, olajos- és hüvelyes növények termesztésére kiválóan alkalmasak, ezen támogatási időszakban már „sújtva” voltak az alkalmazott parlagon tartás, a sok esetben növény-egészségügyi fertőzéseket okozó másodvetés területek által, ami csökkenően hat az agráriumi produktumra is. A támogatásokhoz való hozzájutás érdekében, több esetben nagyobb gondot okozott a kötelező feltételek teljesítésének betartása a növénytermesztésben - pl.: repcedarázs álhernyója által okozott károk, pocok gradáció -, mint a korábban, 2004-2014 között alkalmazott „általános” termelés. A gazdálkodók megértik, sőt, tudják hogy a környezetvédelem, a természetes élőhelyek megőrzése milyen fontos szempontok, és a növénytermesztés során pont ezen gazdálkodók azok, akik a „legjobb gazda gondosságával” figyeltek eddig is ezen tényezőkre, tehát nem Ők azok, akik ártani akarnak a természetnek, - ellenkezőleg, Ők azok, akik még hosszú-hosszú évekig szeretnének a területeikről jó minőségű termést betakarítani, és ez által unokáiknak is biztosítani a biztonságos élelmiszer előállítás lehetőségét. Baranya aprófalvas településein sokan még az ősök gazdálkodási szempontjait, a hagyományokat követik, a falvak körüli területek elhelyezkedése sok esetben nem is engedi meg, hogy nagy szerkezei vagy művelési változásokat alkalmazzanak a területeken, mivel a termőföld adottságai adottak, így a „régi jól bevált dolgok” helyett nem feltétlen kellene még szigorúbb szabályokat bevezetni, melyeket sok esetben valóban „zöld terrorként” minősítenek a gazdálkodók. Az Európai Unió területén egyes országokban biztosan vannak olyan termőterületek, melyeken jól alkalmazhatóak ezek a módszerek és indokoltak is, de Magyarországon nem csak a birtoknagyságok, a termőterületek elhelyezkedése és a művelési adottságok nem indokolják ezt a fajta szigorítást, hanem a vidéken élők és gazdálkodók környezet- és természet szeretete is mást tart elfogadhatónak. Tehát nem csak az agrárexport csökkenése szempontjából, hanem az egészséges élelmiszerfogyasztás oldaláról tekintve is, valamint a harmadik országból származó termékbehozatal elkerülése érdekében fontos, hogy ésszerű határok között alkalmazzuk a környezetvédelmi szempontokat, és csak a lehető legszükségesebb formában fogalmazzunk meg elvárásokat a gazdálkodással szemben. Legkedvezőbb lenne, amennyiben a termőhelyi adottságokat (pl.: mély fekvésű, 17 AK alatti, vadkáros területek, stb.) alapul véve lennének meghatározva a művelési és támogatási feltételek, a jelenlegi blokk-tagozódás, terület lehatárolás alapján, - a megyében/járásban/falvakban élők, tehát a helyben lakók gazdálkodási körülményeit és lehetőségeit figyelembe véve, és - térségekre lebontott célprogramok alapján, a természet és környezetvédelemhez igazodóan határozná(n)k meg és alakítaná(n)k ki a támogatásokat.

A generációs megújulás a legnagyobb kihívás a mezőgazdaság jövője szempontjából. Ez egész Európára nézve igaz. A generációváltást egyebek között hátráltatja az ágazat kedvezőtlen megítélése, az idős gazdálkodók visszavonulási hajlandósága, a generációk közötti eltérő szemlélet. Ezeket tovább erősítik a gazdaságok átadását, az öröklést érintő adminisztrációs terhek, a hitelhez jutás nehézségei, és lehetne még sorolni. A kérdés mégis csak az: ki műveli a földet a jövőben?

Dr. Balogh Zoltán, a NAK Komárom-Esztergom megyei elnöke

A generációváltás a mi megyénkben is probléma. Az idősebb gazdálkodók mellett mára már megjelent egy fiatal gazda réteg, mely elsajátította a korszerű precíziós gazdálkodáshoz szükséges ismereteket. Az idősebb és a fiatal gazdák aránya azonban nem az elvárható. A kisebb, kevésbé gépesített, kézműves munkát jobban igénylő gazdaságokban kevésbé jelenik meg a fiatalság. A közepes vagy annál nagyobb méretű gazdaságokban nagyobb a valószínűsége a gazdaságátadásnak, ha nem családon belül, akkor az új vállalkozók sorából. A piaci igény azonban elsősorban a kis- és közepes gazdaságokból származó termékekre egyre nagyobb, ezért itt lenne leginkább szükség az utánpótlás biztosítására. Megoldás lehet ebben a kis gazdaságoknak is a korszerűsítése, gépesítése, a termékek piacra jutásának elősegítése és jó kereskedelme. Szükséges továbbá az agrárium és élelmiszergazdaság iránti igény felkeltése, a gazdálkodási feltételek bemutatása már az óvodák, általános iskolák oktatásában, gyakorlati oktatásban, képzésben, a fiatalok mind közelebb hozása a természethez, a környezethez, a mindennapi élelmezési feltételek megismerése és megoldása céljából. Magam személy szerint az oktatást, a természet és a gazdálkodás feltételeinek megismertetését tartom a legfontosabbnak a jövő szempontjából. Természetesen különösen fontos mindezekhez a jogszabályi, pénzügyi feltételek megteremtése.

 Varga Imre István, a NAK Fejér megyei elnöke

A kérdéskör azért fontos, mert kiemelt szükség van az örökléssel kapcsolatos jogszabályok észszerű és igazságos módosítására, hogy a birtokstruktúra ne aprózódjon tovább. Az utódlás során ugyanis sok esetben olyannyira kis területek képződhetnek, amelyek megművelése már gazdaságilag nem hatékony. Emellett a gazdaságátadás jogi hátterében is változásokat kell eszközölni, hogy az új vezető minden esetben jogutódként tudja folytatni a munkát (pl. a bérelt területek esetében is).  

A KAP Stratégiai Terv jóváhagyása esetén a fiatal mezőgazdasági termelők hektáronkénti támogatása az eddigi összeg két és félszeresére emelkedik, valamint a területi felső korlát is 300 hektáros birtokméretre módosul. A tervek szerint új elem lesz a kis és közepes gazdaságok támogatása, ami szintén segítség a gazdaságot átvevő gazdálkodóknak is. Az alaptámogatáson felül 10 hektáros birtokméretig hektáronként további 20 ezer, míg 11 és 300 hektár között hektáronként további 10 ezer forint támogatásban részesülhetnek a termelők.  

2019-ben elindítottuk a Gazda leszek! programot, hogy a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára vonzóbbá tegyük az agráriumot. A generációs megújulást és a szektorban tapasztalható munkaerőhiány minőségi pótlását kívánjuk ezzel elősegíteni.  Úgy gondolom, a szemléletformálást fiatal korban kell elkezdeni, ezért óvodásokhoz, iskolásokhoz látogatunk el, hogy megismertessük és népszerűsítsük a gyermekek, a gyermekek szülei és nevelői körében az agrárium változatos világát.  

A magyar agrárgazdaság gyors ütemben fejlődik, számos lehetőséget hordoz magában. Amennyiben jóváhagyásra kerül a KAP Stratégia terv és hatályba lépnek az örökléssel továbbá gazdaságátadással kapcsolatos jogszabályok, akkor adott lesz a forrás és a jogszabályi környezet is arra, hogy a fiatal szakemberek zökkenőmentesen vegyék át és fejlesszék a hazai agrár vállalkozásokat.  

Ma már kétségtelen tény, hogy 17.5 százalékról 80 százalékra emelkedett az agrárgazdaság nemzeti támogatása, ami összeségében 4265 milliárd forint fejlesztési forrást jelent a gazdálkodók számára. Sikerül-e a gazdatársadalmat felkészíteni a soha nem látott összeg hatékony, fenntartható fejlődést jelentő felhasználására? 

Dr. Balogh Zoltán, a NAK Komárom-Esztergom megyei elnöke

Nagy feladat a rendelkezésre álló pénzforrások felhasználása egy megfelelő jövőt biztosító agrárium számára. Az előzőekben ahogy már hivatkoztam rá, a fiatalságnak, különösen az agrárium közeli családokhoz tartozó fiatalságnak sok esélye van a gazdasága rendelkezésére álló pénzeszközök jövőt építő, ésszerű felhasználására. Hasznosan akkor járnánk el, ha a kevésbé prosperáló kis gazdaságokat is be lehetne vonni ezeknek a forrásoknak a felhasználásába oly módon, hogy a kis gazdaságok működése is értelmessé, hasznossá és a fiatalok számára vonzóbbá váljon. A mai korszerű technológiák felhasználása a kisgazdaságokban oly módon, hogy ez a felhasználás gazdaságos is legyen, elsőrendű kérdés. Hisz ezek a gazdaságok lehetnek a legalkalmasabbak arra, hogy a vidéki településeken élők önfenntartását, a települések népességmegtartását biztosítsák. Ezért különösen fontos ezen a téren a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gazdákat szervező képességének felhasználása, a kis-közepes gazdaságok integrációjának kiépítése, a beszerzésben, a felvásárlásban, feldolgozásban, termékértékesítésben.

Ajánlott kiadványokDr. Radics László:
Zöldítés, vetésforgó, kettős termesztésTakácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlataDr. Holló Gabriella - Dr. Tőzsér János:
Ultrahang - Digitális képalkotó eljárások a precíziós állattenyésztésben I.Kollányi Gábor – Kollányi Ágnes – Bergendi Nadin – Varga Jenő:
Termesszünk málnát!

Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Brojleristállók építéseBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxonFontos változások a földforgalmi szabályokban