A közös szakmai platformok elengedhetetlenek az agrárium eredményesebb működéséhez

Kategória: Agrárgazdaság, Kamara | 2022/05/18

Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke

A Magyar Biokultúra Szövetség és a Magosz együttműködése tulajdonképpen a „Gazdák Terén” kezdődött jó pár évvel ezelőtt. Azóta tovább tart a kölcsönös szakmai tiszteleten alapuló együttműködés a két szervezet között. Rendezvényeinket, mint pl a Biobúcsú vagy Országos Bionap, a Magosz minden esetben a legmagasabb szinten képviseltette magát. Ez természetesen fordítva is igaz a Magosz rendezvényein. Mivel a Magyar Biokultúra Szövetség a magyar bio vagy ökogazdák egyetlen országos és reprezentatív szakmai szervezete és képviselete, minden esetben egyeztet a Magosszal a biogazdálkodást érintő jogszabályok és előirányzatok változásaival kapcsolatban.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával kapcsolatunk a „Stratégiai Együttműködési Szerződés” aláírásával mélyült el igazán. Az „ad hoc” együttműködésből rendszeres, módfelett sikeres kapcsolat alakult ki. Különösösen igaz ez az általában 5 éves támogatási ciklusok kiírása előtti egyeztetésekre, valamint a kiírás pályázatainak elbírálása utáni gazdafórumokra és roadshow-kra. Ezen kívül szinte napi kapcsolatban van a Szövetség a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával a biogazdálkodást érintő civil egyeztetések időszaka alatt.

 Az elkövetkező időszakban hasonlóan szoros és konstruktív együttműködést várunk a két szervezettől. Különösen a „Zöld Európa” elképzelés reális megvalósítására, ami hazánkban egyáltalán nem lesz egyszerű és zökkenőmentes, főleg, ha az elképzelések nem mindig találkoznak a valós magyar viszonyokkal.

Dr. Roszik Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője

A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. 2013 óta áll stratégiai partnerségi viszonyban a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarával. Alapvetően fontosnak tartjuk az agráriumban meghatározó szervezetek szoros és hatékony együttműködését, mely a magyar gazdasági szereplők alapvető érdeke, ezért a partnerségi viszonyt pozitívan értékeljük, fenntartását fontosnak tartjuk.

A partnerségi időtartam alatt az ökológiai termékek hazai fogyasztása, noha még mindig alacsony szinten áll a nemzetközi viszonyokhoz képest, a piac bővülése, a kereslet növekedése egyértelműen érzékelhető. Ez köszönhető a társadalom nyitottságának a környezet védelmi törekvések irányába, az ökológiai gazdálkodás kiemelt helyzetének a hazai és EU-s támogatási politikában, valamint a szakmai szervezetek hatékony együttműködése is hozzájárult a hazai ökológiai termelés növekedéséhez. A jövőben kiemelt célnak tartjuk a hazai ökológiai termelés arányának növekedésének elősegítését, elsősorban a feldolgozott termékek tekintetében. A szakmai egyeztetés folyamatosan és hatékonyan működött a partnerségi viszony időtartama alatt. Számos szakmai rendezvény/képzés került megtartásra, mely szintén hozzájárult a magyar agrárium hatékonyabb működéséhez, a tudás átadásához.

A közös szakmai platformok elengedhetetlenek az agrárium eredményesebb működéséhez, a jövőben is javasoljuk közös rendezvények szervezését, egymás tevékenységének elősegítését. A jövőben is támogatjuk a partnerségi viszonyban álló szervezetek tevékenységének bemutatását, népszerűsítését. 2022. január 1.-től az ökológiai gazdálkodás szabályrendszerét új jogszabály írja körül. A jogszabály kialakításában mindkét szervezet hatékony munkát tudott végezni, a felek egymás javaslatait kölcsönösen figyelembe vették. A jövőben is támogatjuk a közös műhelymunkát, a jogszabály alkotási folyamatokba egymás bevonását, álláspontjának figyelembevételét.
Ezen kívül a Közös Agrár Politika kialakításában is folyamatos egyeztetés volt a szervezetek között, a melynek eredményeként meghatározásra kerültek a fontos cselekvési pontok a hazai agráriumban.

Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója

A MÁSZ, a NAK és a MAGOSZ együttműködése során törekedni kell az állattenyésztés társadalmi megbecsülésének növelésére, a tenyésztési szuverenitásunk erősítésére, továbbá elő kell segíteni a tenyésztésszervezési rendszer és az állatitermék-előállítás hatékony működését.

Legfontosabb közös feladataink a klímasemleges és a körforgásos gazdálkodási szempontokat figyelembe vevő tenyészállat- és állatitermék-előállítás elősegítése, a Zöld Megállapodásban és a Termőföldtől az Asztalig stratégiában megfogalmazott célkitűzések szakmai mederbe terelése, a szélsőséges elképzelések visszaszorítása, az állattenyésztők számára hozzáférhető uniós és nemzeti támogatási lehetőségek felkutatása és kihasználása, jogszabályok véleményezése, módosítások kezdeményezése, ágazati stratégiák kidolgozása, iránymutatások nyújtása alkalmazott kutatásokhoz, fejlesztésekhez.

 Kiemelt célunk a legeltetéses állattartás fajsúlyosabb képviselete az agrárökológiai és agrár-környezetgazdálkodási szakpolitikában, a jobb gyepgazdálkodás elősegítése, gyepeink állapotának, botanikai összetételének és lehetséges hozamának felmérése, országos gyepkataszter megalkotása.

 Közös érdekünk, hogy a hazai állatitermék előállítás a lehető legnagyobb arányban idehaza tenyésztett, felnevelt és feldolgozott alapanyagot használjon fel és a magyar emberek asztalára minél több itt megtermelt, ízletes és egészséges élelmiszer kerüljön.

Sziráki Bence, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója

A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet 2017-es megalakulása óta szorosan együttműködik az Agrárkamarával a halászati ágazat sikere érdekében.

Ennek a közös munkának az eredményeként 2018. január 1-től 5% lett az élő hal és az elsődlegesen feldolgozott friss halhús áfakulcsa, amivel sokat tettünk az ágazat fehérítéséért és a hal fogyasztói árának csökkentéséért.

 Szintén 2018 elejétől a halgazdálkodási célú vízhasználat esetében a felszín alatti vizet használók esetében az évi 400.000 köbmétert, felszíni vizet használók esetében hektáronként az évi 25.000 köbmétert meg nem haladó vízmennyiség után nem kell fizetni vízkészletjárulékot. 2019. január 1-től 1 500 forint/hektár/év értékre mérséklődött a vízszolgáltatási díj. Ennek a változásnak köszönhetően megszűnnek a régiós különbségek, és ágazati szinten több mint félmilliárd forint marad évente a hazai halgazdálkodóknál.

A NAK támogatásával a haltermelők számára több szakmai nap rendezésére volt lehetőség. A NAK azonnal a MA-HAL mellé állt, amikor 2020-ban közös javaslatot adtunk át az Agrárminisztérium részére a koronavírus-járvány ágazatra gyakorolt hatásának a csökkentését célzó intézkedésekkel.  Az Agrárminisztérium támogatásával bruttó 800 millió forint értékű piaci ponty intervenciós felvásárlásra került sor.

A MOHOSZ által koordinált haltelepítés a hazai haltermelés és a halgazdálkodás történetének eddigi talán legnagyobb logisztikai feladata volt. Ennek eredményeként 18 szállítási napon összesen 324 horgászvízbe 1177 tonna ponty került kihelyezésre. Közös siker az is, hogy 2020-ban átmeneti támogatáshoz jutott az ágazat.

 A NAK a jövőben is támogatja a MA-HAL azon kezdeményezését, hogy a környező országokhoz hasonlóan itthon is bevezetésre kerüljön a halastavak ökoszisztéma-szolgáltatásainak elismerése, hiszen a mesterséges halastavak által létrehozott vizes élőhelyek tartanak el számos védett állat- és növényfajt.

Ajánlott kiadványokDr. Mézes Miklós - Dr. Erdélyi Márta:
Takarmány-adalékanyagok és alkalmazásuk a takarmányozásbanLajkó István:
A halászmester könyveDr. Nagy János:
Hagyományos és precíziós kukoricatermesztés - Kukorica. A nemzet aranya I.Dr. Holló István:
A sikeres borjúnevelés gyakorlata

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai