2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A paradicsom kórokozói - A paradicsomvész

Kategória: Növénytermesztés, Növényvédelem | Szerző: Zsigó György, 2022/06/01
Címkék: növényvédelem, zöldségtermesztés

A paradicsomvész a paradicsom egyik legveszélyesebb betegsége, amely szabadföldön gyakran jelentkezik és esetenként súlyos károkat okoz. Járványszerű fellépésére akkor kell számítani, amikor magas, 90% feletti a levegő páratartalma és a melegebb nappalokat hűvösebb éjszakák váltogatják.

A paradicsom mellett a betegség megtámadja a burgonyát és a burgonyafélékhez tartozó egyéb gyomfajokat is.
A levélen a tünetek először szürkészöld, vizenyős, később zöldesbarna nem határozott szélű foltok formájában jelentkezik. A levelek fonákán az egészséges és a beteg rész határán fehér sporangiumtartó gyep figyelhető meg. Ebből szabadulnak ki a gombaspórákat tartalmazó sporangiumok, melyek a szél segítségével terjednek. Ha a spórangiumok nedves felületre (pl. eső által áztatott, vagy öntözött paradicsomnövények levelére) érnek kiszabadulnak a gombaspórák és megtörténik a fertőzés. Néhány órás növényfelület nedvesség elegendő a fertőzés bekövetkezéséhez.
A levelek később elszürkülnek, lankadnak, fonnyadnak, végül elszáradnak.


Paradicsomvész tünetei a levél színén (fotó: Varga András)


A levél fonákán lévő fehér sporangiumtartó gyep (fotó: Varga András)


A paradicsomvész által fertőződött sűrű állomány (fotó: Varga András)

A betegség megelőzésére tág térállásban kell a paradicsomtöveket kiültetni, hogy a tartósan nedves mikroklíma ne alakulhasson ki. Jó megoldás a csepegtető öntözés kiépítése, ekkor a növény felülete száraz marad. A talajt takarhatjuk vastag mulcsréteggel is, így elkerülhető az öntözővíz felfröcsögése. A paradicsomot karózzuk ki és a hónaljhajtásokat törjük ki, ezzel levegősebbé tehetjük az állományt.

A kórokozó ellen a réztartalmú kontakt hatású szerek használhatók. A permetezéseket megelőzően szükséges elkezdeni, majd pedig a fertőzés alakulásához igazítva 10-14 naponként meg kell ismételni.

A rézpótló szerek (Amistar, Magnicur Energy, Proplant, Ranman Top, Tazer 250 SC) felszívódóak és a növényben hatóanyagtól függően többé, vagy kevésbé szétáramlanak. Ezekkel permetezve a már bekövetkezett fertőzés esetén is eredményesek lehetünk.

Az integrált növényvédelem alapelveinek betartása kötelező azok részére, akik árutermelést, vagy növényvédelmi szolgáltatást végeznek. A jogszabály ezeket az alapelveket egyfajta ajánlásként írja elő, melyek betartására törekedni kell. Ennek megfelelően természetesen nem lehet hatósági eszközökkel kikényszeríteni, vagy akár szankcionálni ezek betartását. A növényvédőszer hatóanyagok visszavonásával, az engedélyezett szerek felhasználásának korlátozásával (forgalmazási feltételek szigorítása, a kijuttatások számának csökkentése stb.) az új hatóanyagok megjelenésének csökkenésével jelentősen csökken a kémiai növényvédelmi beavatkozások lehetősége.

A termelő – ha tetszik, ha nem – rá van szorítva, hogy a fertőzések megelőzésére törekedjen. Ennek érdekében régen elfelejtett módszereket kell újra alkalmazni. Ez lehet költségesebb, munkaigényesebb is, de mindenképpen nagyobb odafigyelést igényel.
Az integrált növényvédelem könnyebb megvalósíthatóságát segítené az ellenálló vagy toleráns fajták választékának növelése. A növénynemesítés azonban egy hosszú folyamat, különösen, ha ellenálló fajták létrehozása a cél. Így ezen az úton nem várható a gyors segítség.
Vannak már azonban növénykondicionáló, stimuláló készítmények, amelyekkel a termesztett kultúrák olyan egészségi állapotba hozhatók, amelyekkel könnyebben ellenállhatnak a kórokozók támadásainak. Ez lehet a növényvédelem jövőjének egyik útja.

Az integrált növényvédelem előírásainak alkalmazásához ad fontos szakmai ismereteket Zsigó György Növényvédelem a zöldségeskertekben című írása. A digitális kiadvány sorra veszi a paprika, paradicsom és uborka nagyszámú, illetve a borsó, bab, fejes káposzta, fejes saláta, hagyma, sárgarépa és petrezselyem legfontosabb kórokozóit és kártevőit, valamint ellenük való integrált védekezés minden lehetőségét. A tünetek felismerését 51 nagy méretű színes kép segíti. A kiadvány megrendelői a kötet mellé megkapják a növényorvos-szerző rendszeres, képes növényvédelmi értesítőjét is! További információkért kattintson IDE! 

Ajánlott kiadványokHavasréti Béla - Varga András:
Növényvédelem a zöldségeskertekben
Zsigó György:
Védekezés a kórokozók és kártevők ellen a szőlőben
Zsigó György:
Védekezés a betegségek és kártevők ellen a gyümölcsösökben
Dr. Ocskó Zoltán:
Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok I-II 2022

Ez is érdekelhetiZöldségtermesztés - Átlagos termés, jó piaci helyzetA kertészeti ágazat „vérvizsgálatának és vérnyomásmérésének” eredményeiA zöldség-gyümölcs ágazat helyzete, versenyképessége és szükséges fejlesztési irányai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza