2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Gyümölcsösök kártevői - Levéltetvek, pajzstetvek és szilvadarázs

Kategória: Növénytermesztés, Növényvédelem | Szerző: Zsigó György, 2022/06/02

Talán nem is kell mondani, hogy a környezetet és a természetet kímélő módon szeretnénk a károsítóktól megszabadulni - különösen figyelve a  méhekre. A házi és vadméhek mellett azonban megjelennek az első kártevő rovarok is. Ekkor már egyre több növényen találhatunk levéltetvet.

A ribizlin, a csonthéjasokon és az alma mellett a juharon, berkenyén, bodzán is megtalálhatók az egyedei. Általánosságban elmondható, hogy csak nagy fertőzésnél nyúljunk a vegyszerekhez, a cseresznyelégy és a molyok elleni permetezés úgyis gyéríti majd őket. Tehát ahol tudjuk, hogy a tetvek nem bírnak el a jó erőben lévő növényekkel, ott még nem kell felvenni a permetezőgépet. A kezdeti tünetek után leállhat a fertőzés, nem terjednek tovább a károsítók.


Hangyák a levélen. Biztosak lehetünk, hogy levéltetvek vagy
pajzstetvek is vannak a fán. A tarka dió levéltetű egygazdás,
nem vándorol el, a dión él egész életében

Sok kiváló, levéltetű elleni szer kapható, de némelyikük csak zöldségfélékben engedélyezett. Mindig olvassuk el a tájékoztatót! A Pirimor 50 WG, Sherpa 100 EC, Karate Zeon 5 CS, Cyperkill 25 EC, Mospilan SG (és „ikertestvérei”: Gazelle 20 SP vagy SG, Spilan 20 SP), Teppeki 50 WG, Mavrik 24 EW azaz Klartan 24 EW, és a Vektafidok között válogathatunk. A szárító hatású narancsolaj hatóanyag és a Tiosol, a Biosol-káliszappan, sőt a hidegvizes zuhany (slaggal) is gyérítheti a telepeiket. A Vegarep EC nyári hígítása is engedélyezett levéltetvekre és azt a lecitint is tartalmazza, mely „egyszerű anyagként” többek között őszibarackban tafrina ellen is engedélyezett.

Egyre többen panaszkodnak a poloskaszagú szilvadarázs kártételére. Ahol a kb.1 cm-es nagyságú, kirágott, ürülékes belsejű, poloskaszagú termések borították a fák alját, ott ez garázdálkodott. (A szilvamoly később jelentkezik és a magot nem rágja meg, csupán a gyümölcshúsból táplálkozik.) A körtének, almának is van poloskaszagú darazsa!

Az egynemzedékes kártevő a talaj felső rétegében telel, báb alakban. A szilva virágzása előtt bújik elő és egyenesen a virágkelyhekbe rakja a tojásait. Amennyiben kb. 2 mm-es, barnuló foltokat látnak a csészeleveleken, sziromhullás után minél gyorsabban egy felszívódó készítménnyel kell védekezni a kikelő lárvák ellen.

Ha jól látom egyetlen felszívódó, III. kategóriás rovarölő hatóanyagunk van, az acetamiprid. A Mospilan 20 SG és a névváltozatai tartalmazzák. Gyakorlatilag nincs nagy különbség köztük, ezeket használhatjuk a kertekben. Méhkímélő készítmények „méhekre nem jelöléskötelesek”. A poloskaszagú szilvadarázsra is ezek közül választhatunk.

A ragacsos fehér lapra repülnek a szárnyas imágók, így időzíteni lehet a kezelést. Kisebb fáknál, állítólag védekezni is lehet ezekkel: már a virágzás előtt ki kell akasztani a lapokat a fa mindegyik oldalára, minél többet.



Kirágott belsejű és ürülékkel teli körömnyi szilvák a fa alatt.
A poloskaszagú szilvadarázs ellen kellett volna védekezni

A levéltetvek megjelenését jelző ragacsos sárgalapot és a fehérlapot, de a feromoncsapdák típusait is megtalálják a www.csalomoncsapdak.hu oldalon, ahol a csapdázható kártevők részletes leírását is elolvashatják. Érdemes felkeresni, lapozgatni benne. A kecskeméti Biocont Magyarország Kft. is forgalmaz előrejelzésre használható csapdákat.

A gyümölcsösökben előforduló további kártevők és begségek elleni növényvédelmi megoldásokról tájékozóddhatnak Zsigó György Védekezés a betegségek és kártevők ellen a gyümölcsösökben című digitális kiadványából.
Az elmúlt néhány évben olyan rovarok, gombák, baktériumok és vírusok jelentek meg a kertjeinkben, amelyekkel még nem találkoztunk. Nehezíti a helyzetünket az is, hogy az Európai Unió egyre több olyan növényvédő szer engedélyét vonja vissza, melyek a növényvédelemben főszerepet játszottak. Szerencsére megjelentek új, a biológiai termesztéshez közelebb álló, környezetkímélő módszerek is a károsítók elleni küzdelemben, melyek megismeréséhez nyújt szakavatott információkat a színes fotókkal illusztrált kiadvány. További, naprakész segítségként, a kiadvány megrendelői megkapják a növényorvos-szerző rendszeres, képes növényvédelmi értesítőjét is!  További információk ITT!

Ajánlott kiadványokZsigó György:
Védekezés a betegségek és kártevők ellen a gyümölcsösökben
Zsigó György:
Védekezés a kórokozók és kártevők ellen a szőlőben
Dr. Ocskó Zoltán:
Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok I-II 2022
Havasréti Béla - Varga András:
Növényvédelem a zöldségeskertekben

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza