2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A szőlő növényvédelme - A lisztharmat

Kategória: Növénytermesztés, Növényvédelem | Szerző: Zsigó György, 2022/06/08

Az időjárásunk valamilyen mértékben mindig megfelelő a lisztharmat terjedéséhez. A kevés esővel, hajnali párával társuló magas hőmérséklet már minden évben jellemző a klímánkra és ez ideális környezet a lisztharmat fejlődéséhez. A kérdés csak az, hogy járványossá alakul-e a helyzet?

„A lisztharmattal mindig számolnunk kell és a saját fertőzésünkért mi vagyunk a felelősek” – egy konferencián hallottam ezeket a súlyos kijelentéseket. Sajnos igazak! 

A lisztharmat tüneteit jól ismerjük. A zöld növényi részeken, a felületüket behálózó gombafonalakból és a rajtuk képződő spórákból (konídiumokból) álló fehéres-szürke bevonat képződik a virágzaton, a fiatal fürtökön, a hajtásokon és a leveleken is. Tehát mindig a növény felszínén marad a gomba, csak szívókacsokkal kapaszkodik a levél bőrszövetébe. Már a virágzáskor elviheti a termést, később torzulnak a levelek. A gombaháló szorításában kirepedhetnek, „sérvessé” válhatnak a szemek, ideális táptalajt biztosítva pl. a szürkepenésznek. A cél az, hogy egyáltalán ne engedjük felszaporodni a gombát, mert már az 5%-os bogyófertőzéstől is egérízű lesz a bor.


A lisztharmat gombafonalainak a szorításában kirepedt, „sérvessé” vált szőlőszemek

Két áttelelési formája van. A gombafonalai a rügypikkelyek alatt is megbújhatnak, itt a nagy téli hideget is kibírják. Innen indul tavasszal az elsődleges (primer) fertőzés, lisztharmatosan, „zászlós hajtással” fakad a szőlő. Egyből ontja a könnyű nyári spórákat (a konídiumokat).

Manapság azonban főleg azokkal az apró, még talán szabad szemmel is látható göbökkel (gombaképletekkel) telel, át melyek a nyár végén alakulnak ki a leveleken. A sárga göbök őszre vastag falúvá és feketévé alakulnak. Ezek már kibírják a hideget és a növényvédő szereket is. Az őszi esőkkel lemosódnak a kordonkarra, támberendezésre. Itt húzzák ki a telet. Tavasszal innen lövik ki az első fertőzést beindító ivaros spóráikat. Ezeket az ivaros spórák nehezek, nem szállnak messzire a széllel, nem a szomszédból jönnek, a mi növényünkön nevelődtek. Éppen, hogy csak eljutnak a kordonkarokhoz és a talajhoz legközelebbi kis levélkékhez.

A sárguló áttetsző foltocska, megjelenése után rövidesen torzulni kezd a levél, a fonákon pedig nemsokára megjelennek a gomba jellegzetes apró fehér-szürke telepei, melyek ontják a nyári spórák (konídiumok) milliárdjait. Ekkor már egyértelmű a fertőzés, beengedtük a gombát a tőkéink közé, nagyon nehéz lesz blokkolni a továbbterjedését. A cél tehát az, hogy ne történjen meg a fertőzés, a berepülő gombaspóra már lepermetezett növénnyel találkozzon. Ezt hívják megelőző (preventív) védelemnek. A lisztharmatok ellen csak megelőzéssel védekezhetünk! Ha nem kezdik el a permetezéseket kellő időben, akkor a virágzásig felszaporodhat. Elhúzódó virágzásnál több gombageneráció is válthatja egymást és a felhalmozódó fertőzőző anyag a virágokat teljesen elpusztíthatja.

Ekkor a kontakt kénes szereké a főszerep. Talán a legősibb növényvédő szerünk, már az ókori görögök is használták. Jelentőségét jól mutatja, hogy a világon, a legnagyobb mennyiségben eladott növényvédő szer ma is.

Bármelyiket választhatják, például Thiovit Jet, Cosavet DF Edge, Microthiol Speciál, Eurokén 2000 80 WG, Kumulus S, Pol-Sulphur 800 SC, Sulfolac 80 WG, Treff 80 WG. stb. stb. Virágzásig ismételhetünk velük, sőt töményebb lehet a permetlé, mint nyáron.

A felületen élő gombákat, rovarokat kiszárítják a narancsolaj tartalmú készítmények például az Oroganic, a Wetcit vagy a bórtartalmú Prev B-2 stb.

 Fürtmegnyúlásnál majd indíthatják a felszívódó (szisztemikus) blokkot, azaz 2-4 alkalommal, egymást követően permetezhetnek a felszívódó szerekkel. Ilyen például a Topas 100 EC, a Cabrio Top, a Dynali, a Vivando és a Cyflamid stb. (A Quadrist inkább csak szürkepenészre ajánlom.) Sok felszívódó szert csak nem is lehet többször felhasználni évente!

Az a kertész, aki biztosra akar menni, a kén mellett, kombinációban már korábban is bevetheti a felsorolt felszívódó gombaölőket. Így járhat el az, aki ritkán jut ki a kertjébe és az esők után nem tud rögtön a kontakt kénnel ismételni vagy olyan érzékeny fajtákat telepített melyeknél biztosan számíthat a gombára, illetve, ha a közvetlen szomszédjában fertőzött növények vannak.

A gomba további terjedésének az intenzitása a helyi időjárás függvénye és ez szabja meg a permetezések gyakoriságát is. Ebben csak a szőlősgazda tud dönteni. A felszívódó blokk után újra elő lehet venni a kéntartalmú szereket. A fejlettebb bogyókat már nem tudja megtámadni a lisztharmat, de a levelek egészen a szüretig dolgoznak, mindvégig követni kell a gombát.

A nyár vége felé már észrevehetjük azokat az apró sárga göböket a leveleken, melyekkel már a következő szezonra készülődik a gomba. Most még érzékenyek, vékony falúak, elpusztíthatjuk, szó szerint lemoshatjuk ezeket a levelekről.

Ahol nagy volt a nyári fertőzés, ott a betakarítás után, de még lombhullás előtt érdemes felvenni a permetezőgépet és elvégezni a kénes vagy még inkább a kénes-olajos lomblemosást, a zárópermetezést, mellyel már a jövő évi termést védik. Ne feledjék! Jövőre elsősorban a saját tőkénkről támad a gomba, mindenki a saját lisztharmatáért felelős.


A lisztharmat áttelelését biztosító sárga és beérett fekete falú göbök (a kazmotéciumok)

Egyre kevesebb növényvédő szer közül választhatunk és ezek egyre drágábbak is. Minden más eszközt meg kell ragadnunk, hogy a szőlőnek optimális, a károsítók számára viszont kedvezőtlen körülményeket teremtsünk. A szőlő három legfőbb ellensége, a lisztharmat, a peronoszpóra és a szürkepenész, valamint a feketerothadás, molyok, atkák és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés módszereiről ír Zsigó György a Védekezés a kórokozók és kártevők ellen a szőlőben című digitális kiadványában. A kötet elérhető a Szaktudás webáruházban, ITT.

Ajánlott kiadványokZsigó György:
Védekezés a kórokozók és kártevők ellen a szőlőben
Zsigó György:
Védekezés a betegségek és kártevők ellen a gyümölcsösökben
Kaszab László:
Metszés - Díszfák, díszcserjék, gyümölcsfák, szőlő, örökzöldek kúszónövények és rózsák metszése
Havasréti Béla - Varga András:
Növényvédelem a zöldségeskertekben

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza