2026. 07. 21., kedd
Dániel
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A szőlő növényvédelme - A lisztharmat

Kategória: Növénytermesztés, Növényvédelem | Szerző: Zsigó György, 2022/06/08

Az időjárásunk valamilyen mértékben mindig megfelelő a lisztharmat terjedéséhez. A kevés esővel, hajnali párával társuló magas hőmérséklet már minden évben jellemző a klímánkra és ez ideális környezet a lisztharmat fejlődéséhez. A kérdés csak az, hogy járványossá alakul-e a helyzet?

„A lisztharmattal mindig számolnunk kell és a saját fertőzésünkért mi vagyunk a felelősek” – egy konferencián hallottam ezeket a súlyos kijelentéseket. Sajnos igazak! 

A lisztharmat tüneteit jól ismerjük. A zöld növényi részeken, a felületüket behálózó gombafonalakból és a rajtuk képződő spórákból (konídiumokból) álló fehéres-szürke bevonat képződik a virágzaton, a fiatal fürtökön, a hajtásokon és a leveleken is. Tehát mindig a növény felszínén marad a gomba, csak szívókacsokkal kapaszkodik a levél bőrszövetébe. Már a virágzáskor elviheti a termést, később torzulnak a levelek. A gombaháló szorításában kirepedhetnek, „sérvessé” válhatnak a szemek, ideális táptalajt biztosítva pl. a szürkepenésznek. A cél az, hogy egyáltalán ne engedjük felszaporodni a gombát, mert már az 5%-os bogyófertőzéstől is egérízű lesz a bor.


A lisztharmat gombafonalainak a szorításában kirepedt, „sérvessé” vált szőlőszemek

Két áttelelési formája van. A gombafonalai a rügypikkelyek alatt is megbújhatnak, itt a nagy téli hideget is kibírják. Innen indul tavasszal az elsődleges (primer) fertőzés, lisztharmatosan, „zászlós hajtással” fakad a szőlő. Egyből ontja a könnyű nyári spórákat (a konídiumokat).

Manapság azonban főleg azokkal az apró, még talán szabad szemmel is látható göbökkel (gombaképletekkel) telel, át melyek a nyár végén alakulnak ki a leveleken. A sárga göbök őszre vastag falúvá és feketévé alakulnak. Ezek már kibírják a hideget és a növényvédő szereket is. Az őszi esőkkel lemosódnak a kordonkarra, támberendezésre. Itt húzzák ki a telet. Tavasszal innen lövik ki az első fertőzést beindító ivaros spóráikat. Ezeket az ivaros spórák nehezek, nem szállnak messzire a széllel, nem a szomszédból jönnek, a mi növényünkön nevelődtek. Éppen, hogy csak eljutnak a kordonkarokhoz és a talajhoz legközelebbi kis levélkékhez.

A sárguló áttetsző foltocska, megjelenése után rövidesen torzulni kezd a levél, a fonákon pedig nemsokára megjelennek a gomba jellegzetes apró fehér-szürke telepei, melyek ontják a nyári spórák (konídiumok) milliárdjait. Ekkor már egyértelmű a fertőzés, beengedtük a gombát a tőkéink közé, nagyon nehéz lesz blokkolni a továbbterjedését. A cél tehát az, hogy ne történjen meg a fertőzés, a berepülő gombaspóra már lepermetezett növénnyel találkozzon. Ezt hívják megelőző (preventív) védelemnek. A lisztharmatok ellen csak megelőzéssel védekezhetünk! Ha nem kezdik el a permetezéseket kellő időben, akkor a virágzásig felszaporodhat. Elhúzódó virágzásnál több gombageneráció is válthatja egymást és a felhalmozódó fertőzőző anyag a virágokat teljesen elpusztíthatja.

Ekkor a kontakt kénes szereké a főszerep. Talán a legősibb növényvédő szerünk, már az ókori görögök is használták. Jelentőségét jól mutatja, hogy a világon, a legnagyobb mennyiségben eladott növényvédő szer ma is.

Bármelyiket választhatják, például Thiovit Jet, Cosavet DF Edge, Microthiol Speciál, Eurokén 2000 80 WG, Kumulus S, Pol-Sulphur 800 SC, Sulfolac 80 WG, Treff 80 WG. stb. stb. Virágzásig ismételhetünk velük, sőt töményebb lehet a permetlé, mint nyáron.

A felületen élő gombákat, rovarokat kiszárítják a narancsolaj tartalmú készítmények például az Oroganic, a Wetcit vagy a bórtartalmú Prev B-2 stb.

 Fürtmegnyúlásnál majd indíthatják a felszívódó (szisztemikus) blokkot, azaz 2-4 alkalommal, egymást követően permetezhetnek a felszívódó szerekkel. Ilyen például a Topas 100 EC, a Cabrio Top, a Dynali, a Vivando és a Cyflamid stb. (A Quadrist inkább csak szürkepenészre ajánlom.) Sok felszívódó szert csak nem is lehet többször felhasználni évente!

Az a kertész, aki biztosra akar menni, a kén mellett, kombinációban már korábban is bevetheti a felsorolt felszívódó gombaölőket. Így járhat el az, aki ritkán jut ki a kertjébe és az esők után nem tud rögtön a kontakt kénnel ismételni vagy olyan érzékeny fajtákat telepített melyeknél biztosan számíthat a gombára, illetve, ha a közvetlen szomszédjában fertőzött növények vannak.

A gomba további terjedésének az intenzitása a helyi időjárás függvénye és ez szabja meg a permetezések gyakoriságát is. Ebben csak a szőlősgazda tud dönteni. A felszívódó blokk után újra elő lehet venni a kéntartalmú szereket. A fejlettebb bogyókat már nem tudja megtámadni a lisztharmat, de a levelek egészen a szüretig dolgoznak, mindvégig követni kell a gombát.

A nyár vége felé már észrevehetjük azokat az apró sárga göböket a leveleken, melyekkel már a következő szezonra készülődik a gomba. Most még érzékenyek, vékony falúak, elpusztíthatjuk, szó szerint lemoshatjuk ezeket a levelekről.

Ahol nagy volt a nyári fertőzés, ott a betakarítás után, de még lombhullás előtt érdemes felvenni a permetezőgépet és elvégezni a kénes vagy még inkább a kénes-olajos lomblemosást, a zárópermetezést, mellyel már a jövő évi termést védik. Ne feledjék! Jövőre elsősorban a saját tőkénkről támad a gomba, mindenki a saját lisztharmatáért felelős.


A lisztharmat áttelelését biztosító sárga és beérett fekete falú göbök (a kazmotéciumok)

Egyre kevesebb növényvédő szer közül választhatunk és ezek egyre drágábbak is. Minden más eszközt meg kell ragadnunk, hogy a szőlőnek optimális, a károsítók számára viszont kedvezőtlen körülményeket teremtsünk. A szőlő három legfőbb ellensége, a lisztharmat, a peronoszpóra és a szürkepenész, valamint a feketerothadás, molyok, atkák és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés módszereiről ír Zsigó György a Védekezés a kórokozók és kártevők ellen a szőlőben című digitális kiadványában. A kötet elérhető a Szaktudás webáruházban, ITT.

Ajánlott kiadványokHavasréti Béla - Varga András:
Növényvédelem a zöldségeskertekben
Kaszab László:
Metszés - Díszfák, díszcserjék, gyümölcsfák, szőlő, örökzöldek kúszónövények és rózsák metszése
Zsigó György:
Védekezés a kórokozók és kártevők ellen a szőlőben
Zsigó György:
Védekezés a betegségek és kártevők ellen a gyümölcsösökben

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Az Isterra Közép-Európa Kft. integrációs tevékenysége zárt rendszerre épül
Bár a vetőmagágazat egésze a piaci nehézségek és az aszályos időjárás miatt az elmúlt időszakban gyengébb évet zárt a korábbi történelmi rekordokhoz képest, az Isterra Közép-Európa Kft. stabilan tartja pozícióját a hazai piacon. Az Isterra Közép-Európa Kft. pénzügyileg stabil, sikeres éveket tudhat maga mögött, jelentette ki Perczel Péter ügyvezető igazgató.
A jövő számára is meg kell őrizni a térség kertészeti kultúráját
A Délalföldi Kertészek Szövetkezeténél (DélKerTÉSZ) mindig történik valami, pestiesen szólva az élet sosem áll meg. Aki ismeri Nagypéter Sándor elnököt, az jól tudja, hogy az elnök mindig azon gondolkodik, és dolgozik, hogy a 2002-ben alakult szövetkezet 450 szövetkezeti tagjának - szentesi és környékbeli termelők, családi gazdaságok, társvállalkozók – termelő tevékenységét fejlessze, s a kor kihívásainak megfelelően versenyképessé tegye. A hogyan kérdése mindig tart újdonságot, ezért is beszélgettünk Nagypéter Sándorral az aktuális feladatokról. 
Új kutatás vizsgálja a sókedvelő növények alkalmazkodását
Új, hároméves kutatási projekt indult a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban, amely a sókedvelő, úgynevezett halofita növények alkalmazkodási mechanizmusait vizsgálja. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy feltárja, miként képesek egyes növényfajok olyan sós élőhelyeken is fennmaradni és fejlődni, ahol más fajok elpusztulnának.
Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó európai kezdeményezéshez
Az erdők védelme és fenntartható hasznosítása olyan közös ügy, amely országhatárokon átnyúló kezdeményezéseket és összehangolt szakpolitikai fellépést igényel, ezért Magyarország csatlakozott a Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz, amelyet a FOREST EUROPE 10. Miniszteri Konferenciáján írtak alá az európai államok képviselői júniusban.
Innováció: a gazda agya
Ha öreg parasztemberek föltámadhatnának örök álmukból, meglepetésükben kérdezgetnék, mi az a kék virágú ismeretlen növény a falu határában. Tanult gazdászok rávágnák, hogy facélia, magyarán mézontófű; a bakonyalji falukban fóciának emlegetik. A facélia a zord fekvésű tájakat kivéve az egész ország területén termeszthető.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza