A korszerű tudás fellegvára

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Hajtun György, 2022/07/01

Dr. Harsányi Endre,
mb. rektorhelyettes

– Rektorhelyettes úr, igen széles körű a megbízatása…

– Az agrárium, az élelmiszer ágazat, a tangazdaság és a kutatóintézetek tartoznak a rektorhelyettesi területhez, ami tartalmazza a fejlesztéseket, az innovációt, a képzési irányokat is. 

– Úgy gondolom, hogy az Ön tevékenységében a kulcsszó az innováció.

– Kétségtelen tény, hogy ma már az innováció az egyik legfontosabb az ágazatok életében, és a képzésben is. Nekünk, a kollégáimmal úgy kell a fejlesztéseket megvalósítani, a képzési irányokat kialakítani, hogy a diplomával távozó hallgatók, mérnökök az életben, a gyorsan változó gazdálkodásban is helytálljanak. Az agrár-, és élelmiszeripar – szerintem – a leggyorsabban fejlődő ágazat a nemzetgazdasági ágazatok közül, s itt jelennek meg a leggyorsabban a legújabb technológiák, innovációk. A képzési irányokban kulcsszerepe van az élelmiszeriparnak is, hiszen így már a termőföldtől az asztalig terjed ki a képzési területünk. És nem utolsó sorban az ökológiai gazdálkodással is kiemelten foglalkozunk, ezért is hoztunk létre egy új intézetet.

– A 2023 utáni uniós támogatási rendszerben az ökológiai, a biogazdálkodást jelentősen felrangolták azzal, hogy a tagállamoknak 2030-ra 25 százalékra kellene növelniük a biogazdálkodás területét…

– Ez is közrejátszik az új intézet létrehozásában, ugyanis segíteni szeretnénk a gazdálkodóknak abban, hogy aki öko-gazdálkodással szeretne foglalkozni, hogyan kezdjenek hozzá, milyen módon induljanak el. Szakmai segítséget tanácsadással egybekötve már most szolgáltatunk, hiszen a tangazdaságunkban 75 hektár bioterületen elsősorban zöldborsót és csemegekukoricát termesztünk. Itt gyakorlati tanácsokat is adhatunk az ide látogató gazdálkodóknak.

– Mekkora az összes tangazdasági területük?

– Több, mint ezer hektáron gazdálkodunk, persze, nem egybefüggően. A nagyobb egységeink Debrecen, Nyíregyháza és Újfehértó környékén fekszenek, illetve Kisvárdát, Nagykálót érintve terül el a tangazdaságunk. Az egyetem tangazdasága mintagazdaság, hiszen a precíziós gazdálkodástól az öko-gazdálkodásig minden megtalálható. A látóképi tangazdaságunk pedig száz százalékban öntözhető.

– Mennyire korszerű a gépparkjuk?

– A legkorszerűbb gépekben a KITE PRG rendszerét használjuk, s e mellett a régi gépeinket folyamatosan lecseréljük. Tavaly és az idén is történt fejlesztés, így kevés régi gépünk van, de ezeket is legkésőbb jövőre kivonjuk a termelésből.

– Van-e gépész képzésük?

– A műszaki karon belül van gépészmérnöki képzés, míg az agrárképzésen belül műszaki oldalról a precíziós agrármérnöki alapképzéssel szeretnénk lefedni a területet. Ez a képzésünk 2023 szeptemberében indul. Ez a szak egy agrármérnök képzés, ami magasabb műszaki tartalmú képzést jelent. A hallgatók a műszaki, és a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó ismereteket sokkal átfogóbban fogják tanulni, mint az általános agrármérnöki képzés során.

– A szakmában a legnagyobb hiány azokból a szakemberekből van, akik ezt a precíziós technológiát megfelelő módon használni is tudják.

– Pontosan, ezért is gondoltuk, hogy indítunk egy ilyen szakot. A tananyag tartalmazza az agrárinformatikát, a géptant, a műszaki ismereteket, a precíziós szenzorok alkalmazását, ugyanakkor tanulnak a gazdálkodáshoz kapcsolódó tantárgyakat is, mint földműveléstan, növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés. Az állattenyésztést sem szeretném kihagyni, mert az is köthető a precíziós gazdálkodáshoz.

– A precíziós technológia adatalapú gazdálkodást jelent. A vállalatirányítási rendszerben fontos szerepet kap az információkból származó ismeret, hiszen a döntések meghozatala könnyebbé válik. Erre is felkészítik a hallgatókat?

– Természetesen. A felhő alapú adattárolással is megismertetjük a hallgatókat, illetve magán az eszközön való adattárolás is fontos adatokat tartalmaz, amelyeket szintén fel kell dolgozni, használni. Éppen ezért az adatfeldolgozást is tanítjuk a hallgatóknak.

– Betölt-e egyfajta tudásközpontot az egyetem a megyei, a helyi, környékbeli gazdálkodók számára?

– Erre vannak a szakmérnök képzéseink, a precíziós szakmérnöki képzésre nagyon nagy az érdeklődés. Indítunk drónpilóta képzést, ami a növényvédők számára fontos, vagyis a szak-, illetve felnőttképzéseket ugyanolyan fontosnak tartjuk a portfóliónkban, mint az alapképzéseket. A diploma megszerzése után sokan szeretnének tovább tanulni, fejlődni, és örömmel mondhatom, hogy ezekre a képzésekre is sokan jelentkeznek. A hallgatók a Bsc, Msc, és PhD szakirányokban képezhetik magukat.

– Az agráregyetemeknek meghatározó szerepük van a hazai kutatás-fejlesztésben. Önök mely területeken végeznek ilyen munkát?

– A tangazdaságainkban a kutatóintézetben nemesített saját fajtákat, vetőmagot termesztünk, amit értékesítünk is. Génmegőrzéssel is foglalkozunk, gyümölcstermesztésben, szántóföldi kultúrákban egyaránt, illetve az állattenyésztésben az őshonos állatok génbankjainak a karbantartására is nagy figyelmet fordítunk. Ilyen őshonos állatok a Gidrán, a racka juh és a baromfi pl. fehér és sárga magyar tyúk, kendermagos magyar tyúk, erdélyi kopasznyakú tyúk, bronzpulyka…

– Beépülnek-e a gyakorlatba a kutatóintézetekben elért eredmények?

– Igen, az a cél, hogy a fejlesztések innovatív módon beépüljenek a gyakorlatba. Természetesen jóval nagyobb ma már az adatbázisunk, mint akár egy-két évtizede. A precíziós gazdálkodással húsz éve foglalkozunk, és most érett meg a helyzet arra, hogy egy minőségi szakot indítsunk, amelynek során az elmúlt húsz év eredményeit a képzésben is meg tudjuk jeleníteni. Egy ilyen szak elindításának nagyon komoly előzményei vannak a kutatás-fejlesztés terén, hiszen mind eszközben, mind pedig tudásban meg kell alapozni a tananyagot. Ugyanezt mondhatom az élelmiszerre is. Az élelmiszermérnöki képzés indítását is komoly kutatások előzték meg, ma már saját üzemünk van, saját márkás élelmiszereket állítunk elő, amelyeket bárki megvehet.

– Ön hogyan látja a magyar élelmiszeripar helyzetét? Milyen kitörési pontokat határozna meg?

– Az egyetemi kutatások szerint is nagyon nagy az érdeklődés a funkcionális, és gyógy-, gyógyszerhatású élelmiszerek iránt. Ezeket a gyógyszerhatású élelmiszereket akár odáig fejleszthetjük, hogy vénykötelessé válhatnak a megvételük. A Debreceni Egyetem az egyetlen olyan intézmény ma Magyarországon, ahol a szántóföldtől a klinikai tesztekig el tudjuk végezni a szükséges vizsgálatokat, és nyomon tudjuk követni az élelmiszer gyártását. Ebbe a folyamatba már az orvoskollégák is bekapcsolódnak, és klinikai tesztekkel, a Táplálkozás-tudományi Intézettel karöltve összegezhetjük a fejlesztési eredményeket.

– Lépést tart-e a tananyag a rohamléptű fejlődéssel?

– Nyilvánvaló, hogy egy fáziskésés minden tananyag esetében megtalálható. De olyan alapot nyújtunk a hallgatóknak, amivel az életben már el tudnak indulni, s a gyakorlati tudásukat az adott területen ki tudják szélesíteni.

– Ha már a tudás növeléséről beszéltünk, a végzett hallgatók el tudnak-e helyezkedni? Mennyire van igény az új agrárszakemberekre?

– Azok a hallgatók, akik az agrárszektorban helyezkednek el, nyilvánvalóan a helyi adottságokhoz igazodóan tudják a megszerzett tudásukat kamatoztatni, s azt elmélyíteni. Azért frissítjük a képzéseinket új szakokkal, új szakirányokkal, és modernizáljuk a képzési palettát, hogy még inkább a piac, a munkavállalói oldalról jelentkező igényeknek megfeleljünk. A piacképes tudás megszerzésére nálunk van mód, s ebben a duális képzés is sokat segít. A duális képzés is nagyon fontos piaci szegmens, és örömteli, hogy a vállalkozások részéről is nagy az érdeklődés a duális képzések iránt. Az egy másik kérdés, hogy a hallgatónak a duális képzésben való részvétel miatt dolgoznia is kell a nyári szünetekben, ami dupla megterhelést jelent, de ezzel nem tudunk mit tenni.

– Ide kötném az Alumni programjukat, amely – tudomásom szerint – kiemelkedően jól működik…

– Valóban ide kívánkozik a végzett hallgatókkal való kapcsolattartásunk. Az egyetem infrastruktúrája Debrecen városon belül kiváló, de vannak kampuszaink Hajdúböszörményben, Szolnokon, Nyíregyházán, ahol szintén az országban egyedülálló infrastruktúrával várjuk a hallgatókat. S nem csak az oktatási központokat sorolhatjuk ide, hanem a sportlétesítményeket is. A DEAC ma már országos szinten is jelentős sportklubnak minősül, és sokat tesz a vezetés azért, hogy a hétezer külföldi hallgató is komfortosan, otthonosan érezze magát. Olyan programokat is szervezünk, amelyeken a külföldi hallgatók a saját országuk kultúráját is bemutathatják, ilyen például az a gasztronómiai bemutató, amelyen a város lakói is megkóstolhatták a nemzetek ételeit. Így kapcsolódunk a város életéhez is. Nemrég adtuk át a Learning Centert, ami szintén egy fontos kulturális központtá válhat. Ami az Alumni programot illeti, az országban egyedülálló módon foglalkozunk ezzel a kérdéssel. Külön hivatal működik az Alumni program végrehajtására.

– Végezetül a megújuló energia programról se feledkezzünk meg…

– Azért szerettem volna erről külön is beszélni, mert az egyetemen komoly kutatásokat végzünk a megújuló energia terén, mivel a szántóföldeken rengeteg olyan mezőgazdasági melléktermék keletkezik, amelyekből különböző megújuló energiaforrást lehet előállítani. Mi abban hiszünk, hogy a megújuló energia úgy tud a mezőgazdaságban teret nyerni, ha ezeket a biomassza alapanyagokat felhasználjuk, mégpedig a hidrogén segítségével. Valamint a napelemes rendszereknél a biomassza alapú energiával kiegyenlíthető az éjszakai energiafelhasználás. A mezőgazdaságban felszabaduló energiát azért gondoljuk megújulónak, mert a növény a fejlődése során széndioxidot köt meg, s a megkötött széndioxiddal nem bocsátunk ki többet ebben a természetes körforgásban.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai