Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: H. Gy., 2022/07/02
A Gazdálkodás című agrárökonómiai tudományos folyóirat Szerkesztőbizottsága, a Gazdálkodás Baráti Köre és a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara május 13-án tudományos konferenciát szervezett Debrecenben „Az EU klíma- és környezetvédelmi céljaiból adódó kihívások és ezek hatásai a magyar agrárgazdaságra (Európai Zöld Megállapodás)” címmel.
A konferencia elnöksége:
Dr. Szűcs István, Dr. Kapronczai István és Dr. Bács Zoltán
A folyóirat korábban változó helyszíneken minden évben rendezett egy aktuális témában konferenciát, de erre a világjárvány miatt 2020-ban és 2021-ben nem kerülhetett sor. Hogy ez a rendezvény mennyire fontos a szakma számára, mi sem bizonyítja jobban, hogy mintegy 120 fő regisztrált a konferenciára, és 100 fő részt is vett rajta.
A Gazdálkodás c. agrárökonómiai tudományos folyóirat egyik kiemelt feladata, hogy segítse a kutatók, a tágabban értelmezett tudományos közélet, az ágazati szakpolitikai döntéshozók és a gyakorlat közötti párbeszédet az élelmiszer-termékpálya mentén. Az egyik legfontosabb kihívás a hazai élelmiszergazdaság számára, a környezeti fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő üzemi és ágazati szintű versenyképesség fenntartása és az ezzel összefüggő globális kihívásoknak (pl. klímaváltozás, ÜHG kibocsátás, mikro-műanyagszennyezés, növényvédőszer és műtrágyahasználat csökkentése stb.) való megfelelés. A program részeként – az időkeretek figyelembevételével – mindenkinek lehetőség adódott hozzászólásokra és kérdések feltevésére, azon túlmenően, hogy a Szerkesztőbizottság szívesen fogadja a konferencia témájához kapcsolódó, a folyóiratban megjelentethető cikkeket is.
Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja a megnyitón mondott köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a területen dolgozó szakemberek meg fogják találni a megoldást arra, hogy az ellátásbiztonság és a gazdálkodás hatékonysága is kezelhető legyen ezen új körülmények között. Ennek érdekében a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara és az intézmény más egységei is mindent megtesznek. A Szenátus éppen a májusi ülésén döntött a Biodiverzitás, Klímaváltozás és Vízgazdálkodás Koordinációs Kutatóközpont létrehozásáról, amelynek a többi közt ezzel a témakörrel is van feladata, mivel a központ foglalkozni fog a környezetvédelemmel, a természetvédelemmel, az agráriummal, a vízgazdálkodással is – fogalmazott a kancellár.
A választott téma aktualitását indokolva Kapronczai István, a folyóirat főszerkesztője a megnyitójában hangsúlyozta, hogy a gazdasági, a társadalmi és a környezeti hatékonyság egyensúlyának megteremtése ma nagy kihívást jelent a politika számára. Egyik tényező sem terjeszkedhet túl a másik rovására, mert ha nem a közös metszéspontjukban történnek a politikai döntések, az a komplex egészet érintő hatékonysági veszteséget jelent. Kiemelte, hogy a brüsszeli adminisztráció sem találja ezt az egyensúlyt. Példaként említette, hogy az Európai Zöld Megállapodás, a Termőföldtől az Asztalig és a Biodiverzitás stratégiák mélyreható hatástanulmányok ismerete nélkül jelentek meg. Az azóta napvilágra került elemzések közös üzenete pedig az, hogy a tervezetek jelentős kockázatokat rejtenek magukban.
Szűcs István professzor, a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi Intézet igazgatója, a konferencia moderátora a konferencia szervezésével kapcsolatban elmondta, arra törekedtek, hogy a témával kapcsolatban az akadémiai szféra, a felsőoktatásban dolgozó tudósok, a közigazgatás és a gyakorlat részéről is hangozzanak el előadások. Szűcs István szerint ahhoz, hogy megfeleljünk az EU irányvonalainak, az új környezetbarát technológiáknak, a humánerőforrás a legszűkebb keresztmetszet. – A mi egyetemünk ebben lépett, hiszen elsőként létrehoztuk szakalapítóként és szeptembertől indítjuk az agrár üzleti digitalizáció szakot, ami pontosan ehhez a területhez fog szakembereket képezni – hangsúlyozta az intézetigazgató.
A konferenciai első előadóiként Pupos Tibor, a MATE és Nábrádi András, a DE professzorai nagyívű előadásukban a fenntarthatóság fogalmát értelmezték, és vizsgálták annak komplex elméleti hátterét. A nemzetközi szakirodalom áttanulmányozása alapján megállapították, hogy a fenntartható mezőgazdaságnak nincs egységesen elfogadott definíciója, a mérése pedig különösen problémás, mivel a fenntarthatóság ökonómiáját tudományos szinten még nem dolgozták ki. A továbblépéshez, a fenntarthatóság által felvetett kérdések megválaszolásához a rendszerszemléleten, az integritáson alapuló, ugyanakkor interdiszciplináris megközelítésre van szükség.
Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelő helyettes államtitkára és Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató helyettese közös prezentációjában az új Közös Agrárpolitika (KAP) 2023 és 2027 közötti céljait fejtették ki, amelyek közé az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések, a természeti erőforrások fenntartható használata, illetve a biológiai sokféleség megőrzése tartozik. Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár nyomatékosította a tudásátadás, innováció, digitalizáció hármasának fontosságát. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságnak hozzá kell járulnia a stratégiák megvalósulásához, majd részletezte az európai zöld megállapodás és KAP célok kapcsolatát.
Kijelentette, hogy a növényvédő szerek, a műtrágyahasználat és az ökológiai gazdálkodás terén a célértékek elérése jelenleg kérdéses. A helyettes államtitkár úgy fogalmazott, hogy a gazdálkodást jövedelmező és társadalmilag elismert foglalkozássá kell tenni, amely vonzó vidéki környezetben, modern technológiával, minőségi élelmiszert biztosít a természeti erőforrások fenntartható használatával. Juhász Anikó szerint a felmerülő többletköltségeket nem szabad az élelmiszerlánc sérülékenyebb szereplőivel megfizettetni. Hozzátette: egyensúlyra van szükség a környezet- és klímavédelmi törekvések és a mezőgazdasági ágazat versenyképessége között.
Popp József akadémikus és Oláh Judit, a Debreceni Egyetem professzora előadásukban a körforgásos gazdasági modell megvalósíthatóságát vizsgálták a hazai agrárgazdaságban, valamint ennek potenciális hatását elemezték a fenntarthatóságra. Kiemelték azt az ellentmondást, hogy a föld lakóssága folyamatosan növekszik, 2050-re el fogja érni a 10 milliárd főt, miközben a biokapacitás korlátozott. A gazdaságnak globálisan csak 9 százaléka körforgásos, miközben a széndioxid kibocsátás a GDP növekedésével párhuzamosan nő. Az épített környezet vesztesége is óriási, ami hulladék formájában szennyezi a környezetet. Aláhúzták, hogy a dekarbonizáció nem szénmentesítést jelent, hanem megújuló szénnel való helyettesítést. Rengeteg széndioxid van a levegőben, tehát „szénért nem kell a föld alá menni”.
Takácsné György Katalin, az Óbudai Egyetem egyetemi tanára „A technológiai fejlődés – különös tekintettel a digitalizációra és a precíziós technológiákra – szerepe a környezeti fenntarthatóságra” címmel tartott előadást. Ennek fő üzenete az volt, hogy nem elég a technológiát fejleszteni, mivel egyre nagyobb szerepe lesz az emberi tényezőnek. A tudásban, a mentalitásban is megújulásra van szükség. Bemutatta a precíziós növénytermesztés néhány fő jellemzőjét, mint innovációt és kitért a precíziós gazdálkodás és az élelmiszerbiztonság kapcsolatára is. Sürgette a közös eszközhasználati együttműködések szervezését a szinergiák kihasználása érdekében. Véleménye szerint paradigmaváltásra van szükség, ehhez pedig társadalmi innovációk kellenek.
Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója az Európai Zöld Megállapodás hatását vizsgálta az EU és Magyarország állattenyésztésére. Abból indult ki, hogy a környezetpolitikának a metánkibocsátás csökkentésére kell fókuszálnia, mert ez 12 év alatt bomlik le a levegőben, tehát ezen a területen lehet a leggyorsabb pozitív hatást elérni. Hangsúlyozta, hogy az Európai Zöld Megállapodás célkitűzéseinek elérése messze nem az állattenyésztésen fog múlni. A Bonafarm példáján keresztül bizonyította, hogy néhány év alatt is jelentősen csökkenthető az állategyedenkénti széndioxid kibocsátás.
Szabó Levente, a KITE vezérigazgatója prezentációjában ugyanazt a kérdést vizsgálta, mint Wagenhoffer Zsombor, csak a növénytermesztésre vonatkozóan. Véleménye szerint az Európai Zöld Megállapodás célkitűzéseivel egyet lehet érteni, de ennek a mezőgazdaságra és a növénytermesztésre radikális, és összességében negatív hatása lesz. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a mai kor mezőgazdasága már meg tud felelni azoknak a kihívásoknak, amelyeket a zöld megállapodás felemlít, és ezekkel nem számolnak a hatástanulmányok. Példákat sorolt fel arra vonatkozóan, hol lehet már ma is input anyagokat megspórolni.
A konferencia záró előadását Pókos Gergely, az OTP Bank, Zöld Programok Igazgatóságának ügyvezető igazgatója tartotta. Előre bocsátotta, hogy három olyan tényező is van, amely a bank oldaláról gerjeszti a fenntarthatóság iránti igényt. Az egyik a bank befektetőinek, tulajdonosainak elvárása. A második a felügyeletet gyakorlók (Unió, MNB) követelményei, utasításai, míg a harmadik tényező, hogy üzleti lehetőség is van a zöld átmenet finanszírozásában. A fenntarthatóság iránti igény az ügyfelek részéről is adott, hiszen erre kényszeríti őket a „nulla emisszió” követelménye, valamint annak kötelezettsége, hogy a jogszabályok által közvetített környezeti elvárásoknak megfeleljenek. Mindezeken keresztül a bankoknak kitüntetett szerepe van a zöld átmenet megvalósításában. Az agrárgazdaságra vonatkozóan ezt a munkát nehezíti, hogy az Unió taxonómia rendeletéből eddig kimaradt a mezőgazdaságra vonatkozó fejezet. Az előadó előadása végén azt ajánlotta a gazdálkodóknak, hogy további terveik megvalósíthatósága és támogatása érdekében készíttessenek fenntarthatósági jelentéseket beruházásaikkal gazdálkodásukkal kapcsolatban.
Az előadások után Dr. Szűcs István moderátor irányításával kerekasztal-beszélgetés is lezajlott, amelynek témája a „Kihívások és kilátások: magyar agrárium az Európai Zöld Megállapodás tükrében” címet kapta. A résztvevők voltak Papp Gergely (NAK, szakmai főigazgató h); Makai Szabolcs (Talentis Zrt., vezérigazgató); Dr. Goda Pál (AKI, ügyvezető igazgató) és Kovács Herman (NAGISZ Zrt., vezérigazgató). A rendezvény Kapronczai István zárszavával végződött.
Dr. Rieger László adta át az okleveleket
Az oklevéllel kitüntettet debreceni egyetemi munkacsoport:
Vida Viktória, Feketéné Ferenczi Alíz, Kapronczai István és Szűcs István
Dr. Rieger László, a Gazdálkodás folyóirat szerkesztőbizottságának a tagja Kapronczai István főszerkesztővel közösen adta át a folyóirat éves Nívódíjait. A három díjazott között volt a debreceni egyetemi munkacsoport is. Feketéné Ferenczi Alíz, Szűcs István és Vida Viktória „Családi gazdasági kertek között működő méhészeti vállalkozás üzemtani vizsgálata” című cikkét ismerte el Nívódíjjal a szakmai lap.
Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Ez is érdekelhetiSzárnyra kelhet a hazai húsgalamb-tenyésztésDinamikusan bővül a piac, de ellenszélben az uniós baromfiágazatA paradicsom kórokozói - A paradicsomvész
Hírlevél feliratkozásA kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza