2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Az ökológiai gazdálkodás 2027-ig tartó cselekvési terve

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: Drexler Dóra, Varga Korinna, Allacherné Szépkuthy Katalin, 2022/07/03

Az ökológiai gazdálkodás az IFOAM (Ökogazdálkodók Nemzetközi Szövetsége) meghatározása szerint a talajok és az élővilág épségének, valamint az emberek egészségének megőrzését célzó élelmiszertermelési rendszer. Az ökológiai gazdálkodás a helyi erőforrások használatán és a természetes körfolyamatokon alapul, így kerüli a kémiai inputanyagok (szintetikus növényvédő szerek, műtrágyák) és a géntechnológiával módosított szervezetek és származékaik alkalmazását. Az ökológiai gazdálkodás ötvözi a hagyományt, a tudományos kutatás és az innováció eredményeit, ezáltal törekszik a környezet megóvására és – a társadalmi, gazdasági szempontokat is figyelembe véve – az egészséges életmódot elősegítő mezőgazdaság és élelmiszertermelés megteremtésére.

Az ökológiai gazdálkodás mellett számos tudományos érv szól: ökológiai módszerekkel művelt területeken a biológiai sokféleség átlagosan mintegy harmadával nagyobb, mint a konvencionális művelésű földeken. Az ökológiai gazdálkodás fenntartja a kedvező életfeltételeket a beporzók és más hasznos élő szervezetek számára, és nagyobb fajgazdagságot teremt magában a termesztésben is. Támogatja és képes javítani az olyan alapvető ökoszisztéma szolgáltatásokat, mint a talajtermékenység, a kedvező mikroklíma, vagy a megfelelő víz- és tápanyagkörforgás. Továbbá az ökológiailag művelt mezőgazdasági területek több szenet képesek megkötni, mint a konvencionális táblák, így mérsékelve a klímaváltozás egyre szélsőségesebb hatásait.

A szintetikus növényvédő szerek mellőzése ellenére, az ökológiai gazdálkodás képes elegendő mennyiségű, biztonságos és kiváló minőségű élelmiszer előállítására. Bár a biotermékek előállítása költségesebb, mint a konvencionális termelés, az ökológiai gazdálkodók legtöbbször jobb és kiszámíthatóbb jövedelemmel rendelkeznek, mint konvencionális társaik, miközben munkakörülményeik – a jóval kisebb növényvédőszer-kitettség miatt – kevésbé egészségkárosítóak.

A környezetre és egészségre gyakorolt előnyein kívül ma már az ökológiai gazdálkodás gazdasági haszna és jelentősége is előtérbe került, hiszen Európa-szerte dinamikusan fejlődő ágazattá vált, növekvő piaccal és fogyasztási értékekkel. Az Európai Unió ökológiai gazdálkodás alá vont területe 11 év alatt 8,3 millió hektárról (2009) 14,9 millió hektárra (2020) nőtt. Ezzel mára az Európai Unió mezőgazdasági területeinek 9,2 %-át teszi ki az ökoterület. Ezzel párhuzamosan az EU ökológiai élelmiszerpiaca szintén megtöbbszöröződött, a koronavírus járvány alatt rekordnövekedést felmutatva: 18 milliárd EUR-ról (2009) több mint 52 milliárd EUR-ra nőtt 2020-ra.

Mindezek okán az ökológiai gazdálkodás célként jelenik meg az Európai Bizottság 2030-ig terjedő, a fenntartható mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésre történő átállást megcélzó Termelőtől a fogyasztóig és Biodiverzitás Stratégiáiban, melyek az Európai Zöld Megállapodás központi elemei. Az Európai Bizottság konkrét célszámot is kitűzött, mégpedig azt, hogy 2030-ra az EU mezőgazdasági területeinek egynegyedén ökológiai gazdálkodás folyjon. Ennek eléréséhez 2021 márciusában meg is jelentette a konkrét támogató intézkedéseket tartalmazó új, európai Ökológiai Termelés Fejlesztésére Irányuló Cselekvési Tervet.

Az Agrárminisztérium által 2022 januárjában elfogadott magyar Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért célja, hogy az uniós és kapcsolódó hazai stratégiák irányát követve kijelölje a jövőképet és a konkrét cselekvési területeket a magyarországi ökológiai mezőgazdaság fejlesztéséhez 2027-ig. A Cselekvési Terv egyik legfontosabb célkitűzése, hogy növelje a hazai ökológiai művelés alá vont területek méretét, 2027-ig elérve a 10%-os öko területarányt, hozzájárulva ezzel az uniós célszám (25%) eléréséhez. 2020-ban a hazai mezőgazdasági területek 6,12%-át művelték az ökológiai gazdálkodás előírásrendszerének megfelelően, ami jóval magasabb a korábbi 2,5-3%-os értéknél, azonban továbbra is elmarad az Európai Uniós átlagtól (9,2%). Az egyes mezőgazdasági ágazatokon belüli arányt tekintve meglepő lehet, hogy a hazai gyepek közel negyede, az ültetvények és halastavak mintegy tizede, a szántóterületeknek viszont csak 2,6%-a áll ökológiai művelés alatt.

A Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért a 2022–2027-ig terjedő időszakra a hazai ökológiai ágazat keresleti és kínálati oldalának kiegyensúlyozott fejlesztését, az ökológiai gazdálkodás alá vont területek arányának közel megduplázását, az ökológiai termékek népszerűsítését, valamint a piaci növekedést biztosító és támogató környezet kialakítását tűzte ki célul. A célok megvalósítása érdekében az elfogadott dokumentum hét cselekvési területet jelöl meg. Ugyanakkor, bár a végleges anyagban nem szerepel, elengedhetetlen egy további cselekvési terület is, mégpedig az összehangolt szakpolitikai koordináció.

A Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért intézkedéseinek megvalósításához szükséges forrás jelentős része a hazai KAP Stratégiai Tervbe beépíthető, az összehangolás megtörtént. Emellett más nemzeti szintű és uniós támogatásokat (pl. kutatási és innovációs források) is szükséges koordináltan kezelni a Cselekvési Terv sikeres megvalósítása érdekében. Az Agrárminisztérium által felügyelt Cselekvési Terv előrehaladásának monitoringjában az öko ágazat szakmai, érdekképviseleti és civil szervezetei aktívan részt kell vegyenek. E széleskörű részvétel garantálhatja a sikeres megvalósítást.

Drexler Dóra, Varga Korinna, Allacherné Szépkuthy Katalin
ÖMKi, Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
1033 Budapest, Miklós tér 1., Hungary
Telefon: +36 (1) 244-8358
Mobil: +36 (20) 346-9120
www.biokutatas.hu

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Családi gazdaság: rugalmas alkalmazkodás
Hasznot keresni – kötelesség – írta Széchenyi István, a legnagyobb magyar a tiszttartójának. Azt keresnék a magyar családi gazdaságok is, ám az utóbbi években egyre sikertelenebbek ebben. Ezt szemléletesen mutatják a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai, amelyek szerint 2026. június 1-jén 163 ezer gazdaság volt az országban, és tíz év alatt 41 százalékkal csökkent a számuk.
Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza