Az ökológiai gazdálkodás 2027-ig tartó cselekvési terve

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: Drexler Dóra, Varga Korinna, Allacherné Szépkuthy Katalin, 2022/07/03

Az ökológiai gazdálkodás mellett számos tudományos érv szól: ökológiai módszerekkel művelt területeken a biológiai sokféleség átlagosan mintegy harmadával nagyobb, mint a konvencionális művelésű földeken. Az ökológiai gazdálkodás fenntartja a kedvező életfeltételeket a beporzók és más hasznos élő szervezetek számára, és nagyobb fajgazdagságot teremt magában a termesztésben is. Támogatja és képes javítani az olyan alapvető ökoszisztéma szolgáltatásokat, mint a talajtermékenység, a kedvező mikroklíma, vagy a megfelelő víz- és tápanyagkörforgás. Továbbá az ökológiailag művelt mezőgazdasági területek több szenet képesek megkötni, mint a konvencionális táblák, így mérsékelve a klímaváltozás egyre szélsőségesebb hatásait.

A szintetikus növényvédő szerek mellőzése ellenére, az ökológiai gazdálkodás képes elegendő mennyiségű, biztonságos és kiváló minőségű élelmiszer előállítására. Bár a biotermékek előállítása költségesebb, mint a konvencionális termelés, az ökológiai gazdálkodók legtöbbször jobb és kiszámíthatóbb jövedelemmel rendelkeznek, mint konvencionális társaik, miközben munkakörülményeik – a jóval kisebb növényvédőszer-kitettség miatt – kevésbé egészségkárosítóak.

A környezetre és egészségre gyakorolt előnyein kívül ma már az ökológiai gazdálkodás gazdasági haszna és jelentősége is előtérbe került, hiszen Európa-szerte dinamikusan fejlődő ágazattá vált, növekvő piaccal és fogyasztási értékekkel. Az Európai Unió ökológiai gazdálkodás alá vont területe 11 év alatt 8,3 millió hektárról (2009) 14,9 millió hektárra (2020) nőtt. Ezzel mára az Európai Unió mezőgazdasági területeinek 9,2 %-át teszi ki az ökoterület. Ezzel párhuzamosan az EU ökológiai élelmiszerpiaca szintén megtöbbszöröződött, a koronavírus járvány alatt rekordnövekedést felmutatva: 18 milliárd EUR-ról (2009) több mint 52 milliárd EUR-ra nőtt 2020-ra.

Mindezek okán az ökológiai gazdálkodás célként jelenik meg az Európai Bizottság 2030-ig terjedő, a fenntartható mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésre történő átállást megcélzó Termelőtől a fogyasztóig és Biodiverzitás Stratégiáiban, melyek az Európai Zöld Megállapodás központi elemei. Az Európai Bizottság konkrét célszámot is kitűzött, mégpedig azt, hogy 2030-ra az EU mezőgazdasági területeinek egynegyedén ökológiai gazdálkodás folyjon. Ennek eléréséhez 2021 márciusában meg is jelentette a konkrét támogató intézkedéseket tartalmazó új, európai Ökológiai Termelés Fejlesztésére Irányuló Cselekvési Tervet.

Az Agrárminisztérium által 2022 januárjában elfogadott magyar Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért célja, hogy az uniós és kapcsolódó hazai stratégiák irányát követve kijelölje a jövőképet és a konkrét cselekvési területeket a magyarországi ökológiai mezőgazdaság fejlesztéséhez 2027-ig. A Cselekvési Terv egyik legfontosabb célkitűzése, hogy növelje a hazai ökológiai művelés alá vont területek méretét, 2027-ig elérve a 10%-os öko területarányt, hozzájárulva ezzel az uniós célszám (25%) eléréséhez. 2020-ban a hazai mezőgazdasági területek 6,12%-át művelték az ökológiai gazdálkodás előírásrendszerének megfelelően, ami jóval magasabb a korábbi 2,5-3%-os értéknél, azonban továbbra is elmarad az Európai Uniós átlagtól (9,2%). Az egyes mezőgazdasági ágazatokon belüli arányt tekintve meglepő lehet, hogy a hazai gyepek közel negyede, az ültetvények és halastavak mintegy tizede, a szántóterületeknek viszont csak 2,6%-a áll ökológiai művelés alatt.

A Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért a 2022–2027-ig terjedő időszakra a hazai ökológiai ágazat keresleti és kínálati oldalának kiegyensúlyozott fejlesztését, az ökológiai gazdálkodás alá vont területek arányának közel megduplázását, az ökológiai termékek népszerűsítését, valamint a piaci növekedést biztosító és támogató környezet kialakítását tűzte ki célul. A célok megvalósítása érdekében az elfogadott dokumentum hét cselekvési területet jelöl meg. Ugyanakkor, bár a végleges anyagban nem szerepel, elengedhetetlen egy további cselekvési terület is, mégpedig az összehangolt szakpolitikai koordináció.

A Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért intézkedéseinek megvalósításához szükséges forrás jelentős része a hazai KAP Stratégiai Tervbe beépíthető, az összehangolás megtörtént. Emellett más nemzeti szintű és uniós támogatásokat (pl. kutatási és innovációs források) is szükséges koordináltan kezelni a Cselekvési Terv sikeres megvalósítása érdekében. Az Agrárminisztérium által felügyelt Cselekvési Terv előrehaladásának monitoringjában az öko ágazat szakmai, érdekképviseleti és civil szervezetei aktívan részt kell vegyenek. E széleskörű részvétel garantálhatja a sikeres megvalósítást.

Drexler Dóra, Varga Korinna, Allacherné Szépkuthy Katalin
ÖMKi, Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
1033 Budapest, Miklós tér 1., Hungary
Telefon: +36 (1) 244-8358
Mobil: +36 (20) 346-9120
www.biokutatas.hu

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai