Csilla
Az ökológiai gazdálkodás 2027-ig tartó cselekvési terve
Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: Drexler Dóra, Varga Korinna, Allacherné Szépkuthy Katalin, 2022/07/03
Az ökológiai gazdálkodás az IFOAM (Ökogazdálkodók Nemzetközi Szövetsége) meghatározása szerint a talajok és az élővilág épségének, valamint az emberek egészségének megőrzését célzó élelmiszertermelési rendszer. Az ökológiai gazdálkodás a helyi erőforrások használatán és a természetes körfolyamatokon alapul, így kerüli a kémiai inputanyagok (szintetikus növényvédő szerek, műtrágyák) és a géntechnológiával módosított szervezetek és származékaik alkalmazását. Az ökológiai gazdálkodás ötvözi a hagyományt, a tudományos kutatás és az innováció eredményeit, ezáltal törekszik a környezet megóvására és – a társadalmi, gazdasági szempontokat is figyelembe véve – az egészséges életmódot elősegítő mezőgazdaság és élelmiszertermelés megteremtésére.
Az ökológiai gazdálkodás mellett számos tudományos érv szól: ökológiai módszerekkel művelt területeken a biológiai sokféleség átlagosan mintegy harmadával nagyobb, mint a konvencionális művelésű földeken. Az ökológiai gazdálkodás fenntartja a kedvező életfeltételeket a beporzók és más hasznos élő szervezetek számára, és nagyobb fajgazdagságot teremt magában a termesztésben is. Támogatja és képes javítani az olyan alapvető ökoszisztéma szolgáltatásokat, mint a talajtermékenység, a kedvező mikroklíma, vagy a megfelelő víz- és tápanyagkörforgás. Továbbá az ökológiailag művelt mezőgazdasági területek több szenet képesek megkötni, mint a konvencionális táblák, így mérsékelve a klímaváltozás egyre szélsőségesebb hatásait.
A szintetikus növényvédő szerek mellőzése ellenére, az ökológiai gazdálkodás képes elegendő mennyiségű, biztonságos és kiváló minőségű élelmiszer előállítására. Bár a biotermékek előállítása költségesebb, mint a konvencionális termelés, az ökológiai gazdálkodók legtöbbször jobb és kiszámíthatóbb jövedelemmel rendelkeznek, mint konvencionális társaik, miközben munkakörülményeik – a jóval kisebb növényvédőszer-kitettség miatt – kevésbé egészségkárosítóak.
A környezetre és egészségre gyakorolt előnyein kívül ma már az ökológiai gazdálkodás gazdasági haszna és jelentősége is előtérbe került, hiszen Európa-szerte dinamikusan fejlődő ágazattá vált, növekvő piaccal és fogyasztási értékekkel. Az Európai Unió ökológiai gazdálkodás alá vont területe 11 év alatt 8,3 millió hektárról (2009) 14,9 millió hektárra (2020) nőtt. Ezzel mára az Európai Unió mezőgazdasági területeinek 9,2 %-át teszi ki az ökoterület. Ezzel párhuzamosan az EU ökológiai élelmiszerpiaca szintén megtöbbszöröződött, a koronavírus járvány alatt rekordnövekedést felmutatva: 18 milliárd EUR-ról (2009) több mint 52 milliárd EUR-ra nőtt 2020-ra.
Mindezek okán az ökológiai gazdálkodás célként jelenik meg az Európai Bizottság 2030-ig terjedő, a fenntartható mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésre történő átállást megcélzó Termelőtől a fogyasztóig és Biodiverzitás Stratégiáiban, melyek az Európai Zöld Megállapodás központi elemei. Az Európai Bizottság konkrét célszámot is kitűzött, mégpedig azt, hogy 2030-ra az EU mezőgazdasági területeinek egynegyedén ökológiai gazdálkodás folyjon. Ennek eléréséhez 2021 márciusában meg is jelentette a konkrét támogató intézkedéseket tartalmazó új, európai Ökológiai Termelés Fejlesztésére Irányuló Cselekvési Tervet.
Az Agrárminisztérium által 2022 januárjában elfogadott magyar Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért célja, hogy az uniós és kapcsolódó hazai stratégiák irányát követve kijelölje a jövőképet és a konkrét cselekvési területeket a magyarországi ökológiai mezőgazdaság fejlesztéséhez 2027-ig. A Cselekvési Terv egyik legfontosabb célkitűzése, hogy növelje a hazai ökológiai művelés alá vont területek méretét, 2027-ig elérve a 10%-os öko területarányt, hozzájárulva ezzel az uniós célszám (25%) eléréséhez. 2020-ban a hazai mezőgazdasági területek 6,12%-át művelték az ökológiai gazdálkodás előírásrendszerének megfelelően, ami jóval magasabb a korábbi 2,5-3%-os értéknél, azonban továbbra is elmarad az Európai Uniós átlagtól (9,2%). Az egyes mezőgazdasági ágazatokon belüli arányt tekintve meglepő lehet, hogy a hazai gyepek közel negyede, az ültetvények és halastavak mintegy tizede, a szántóterületeknek viszont csak 2,6%-a áll ökológiai művelés alatt.
A Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért a 2022–2027-ig terjedő időszakra a hazai ökológiai ágazat keresleti és kínálati oldalának kiegyensúlyozott fejlesztését, az ökológiai gazdálkodás alá vont területek arányának közel megduplázását, az ökológiai termékek népszerűsítését, valamint a piaci növekedést biztosító és támogató környezet kialakítását tűzte ki célul. A célok megvalósítása érdekében az elfogadott dokumentum hét cselekvési területet jelöl meg. Ugyanakkor, bár a végleges anyagban nem szerepel, elengedhetetlen egy további cselekvési terület is, mégpedig az összehangolt szakpolitikai koordináció.
A Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért intézkedéseinek megvalósításához szükséges forrás jelentős része a hazai KAP Stratégiai Tervbe beépíthető, az összehangolás megtörtént. Emellett más nemzeti szintű és uniós támogatásokat (pl. kutatási és innovációs források) is szükséges koordináltan kezelni a Cselekvési Terv sikeres megvalósítása érdekében. Az Agrárminisztérium által felügyelt Cselekvési Terv előrehaladásának monitoringjában az öko ágazat szakmai, érdekképviseleti és civil szervezetei aktívan részt kell vegyenek. E széleskörű részvétel garantálhatja a sikeres megvalósítást.
Drexler Dóra, Varga Korinna, Allacherné Szépkuthy Katalin
ÖMKi, Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
1033 Budapest, Miklós tér 1., Hungary
Telefon: +36 (1) 244-8358
Mobil: +36 (20) 346-9120
www.biokutatas.hu
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Szójatermelés: az import csökkentése a célA szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza