A biogazdálkodás a fenntarthatóságot is jelenti

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás, Növénytermesztés | Szerző: H. Gy., 2022/07/04

Bene László, a BHI értékesítési vezetője a magyar piacért felel. Bene László szerint a bio ágazat jelentős fejlődés előtt áll, ezért fontos arról beszélni, hogy érdemes-e, és hogyan belefogni a biogazdálkodásba. Hogyan lehet eredményesen biogazdálkodást folytatni? Ez a kérdés gyakran elhangzik a partnertalálkozókon, fajtabemutatók alkalmával, annál is inkább, mert 2023-tól életbe lép a Zöld Megállapodás (Green Deal). Ma már sokat tudunk a Zöld Megállapodás részleteiről is, így tény, hogy az Európai Unió 25 százalékra kívánja növelni a bio termelés területét, ami Magyarországot is érinti. A hazai bio termelés jelenleg a megművelt szántóföldi terület 6 százalékát veszi igénybe.

A Biohelp Intenational a bio vetőmag, a bio tápanyagutánpótlás, és a bio növényvédelem területén teljes szolgáltatást nyújt a partnereinek. A tápanyagutánpótlás tulajdonképpen a termelés alfája és omegája, ugyanis a talajművelés, a talaj termőképességének a megtartása, netán növelése azon múlik, hogy milyen talajművelési technológiát alkalmazunk. Közismert, hogy a hazai állattenyésztés jelentősen visszaszorult, és egyre inkább koncentrált termelés folyik az ágazatban. A kis- és középtermelők közül csak kevesen foglalkoznak állattartással, s ebből adódóan az állattenyésztési ágazat szerves anyag kibocsátása is jelentős mértékben lecsökkent. S ez nem csak a bio-, hanem valamennyi növénytermesztési, kertészeti, borászati ágazatnak jelent problémát. A bio­termelésnek külön nehézséget okoz ez a szerves trágya hiánya, mert a szerves anyag utánpótlást, a fenntartható gazdálkodást nehéz megvalósítani. A szerves trágya felhasználás komplex tudást igényel, hiszen a trágya feltárása, előkészítése, megfelelő állapotba hozatala két-három évet is igénybe vesz.

A szerves anyag utánpótlásnak két módja van. Az egyik a megtermelt haszonnövények azon alkotórészeit, amit nem hasznosítunk, azt visszaforgatjuk a talajba. A másik módszer az, hogy olyan köztes növényeket termesztünk, amelyek kiváló elővetemény hatással rendelkeznek, s a mélyebbre lenyúló gyökereikkel lazítják a talajt. Ide tartoznak a pillangós növények (lucerna, herefélék, mustár stb.), amelyek mind a tápanyagutánpótlásban, mind pedig a talajszerkezet javításában fontos szerepet játszanak. Összességében a biogazdálkodásban a jó szemlélet a legfontosabb, hangsúlyozta az értékesítési vezető. Ez alatt azt kell érteni, hogy a gazdálkodói szemléletet kell gyökeresen megváltoztatni, hiszen a biogazdálkodás során nem kizsaroljuk a talajt, hanem megfelelő kultúrállapotban tartjuk. S ezt nem külső segítséggel, hanem a talajban lévő alkotó, mikroelemekkel valósítjuk meg. Ez pedig nagy különbség a konvencionális és a biogazdálkodás szemlélete között.

A külső beavatkozáshoz a Biohelp a Magyarországon regisztrált tápanyag utánpótlási termékek mindegyikét forgalmazza, amelyek az integrált növényvédelmi rendszerekben és ökológiai gazdálkodásban egyaránt használhatók. A termékek közül két szállító (Baromfi-Coop és HECHTA) termékeit Bene László külön is kiemelt. A pelletált, fermentált csirketrágya közül a Baromfi-Coop Kft. BIO-FER termékei mellett tették le a voksukat, évente több ezer tonna terméket értékesítenek, aminek a mennyisége évről évre nő. A biogazdálkodók nagy előszeretettel használják ezt a csirke trágyát, azonban a partnerek közel egynegyede olyan konvencionális gazdálkodó, akik a fenntartható tápanyag utánpótlást már beépítették a technológiájukba. Ez a gazdálkodói kör nem a műtrágya, hanem a szerves trágya használata mellett kötelezte el magát, nekik valóban fontos a jövő. Egyre jobban nyílik a biotermelés „ajtaja” a konvencionális gazdálkodók felé. A biogazdálkodás egyben a fenntarthatóságot is jelenti, s ezt igazolja a többszáz éves mezőgazdasági termelés. A konvencionális termelés gyakorlatilag zsákutca abból a szempontból, hogy teljes mértékben a talajélettel szembe megy, s a talaj mikró-, és makró elemeit teljes mértékben kizsigereli, fogalmazott az értékesítési vezető. Nagy a különbség a konvencionális és a bio termékek között a beltartalmat illetően is, mégpedig a biotermékek javára. Ezért a fenntarthatóság mellett az egészséges táplálkozás alapanyagát is elsősorban a biotermékekben találjuk meg.

Téves az a közhiedelem, hogy a biogazdálkodásban nem használunk növényvédő szereket, jelentette ki Bene László. Főként az utóbbi tíz évben a biológiai növényvédelem térnyerésével, a termékek tudományos alapon történő kutatásával olyan széles spektrumú biológiai növényvédőszerekkel rendelkeznek, amelyek nagy mértékben segítik a biogazdálkodást. Ezt leginkább a biozöldség és gyümölcstermesztők (kiemelten a szőlő- és az almatermesztők) tudják igazolni, de a zöldségtermesztést is említhetjük, ahol több ezer hektáron használják a biológiai növényvédő szereket. A Biohelp International honlapján (www. biohelpinternational.com) is látható, hogy több mint 40 növényvédőszer áll rendelkezésre a gazdálkodók számára, amelyek mindegyike – miként a tápanyagutánpótlásnál használt szerek esetén is – az integrált növényvédelmi rendszerekben és ökológiai gazdálkodásban is használhatók. 

Bene László a tapasztalatai alapján mondja, hogy még mindig találkozik olyan gazdálkodókkal, akik a „szürke zónából” szerzik be a termékeket, olyanokat, amelyeket nem regisztráltak, vagy éppen nem növényvédőszerként regisztrálták. Kétségtelen tény, hogy ezeknek a szereknek is van növényvédelmi hatásuk, de növényvédőszerként nem regisztrált termékeket nem lehet növényvédőszerként értékesíteni. A Nébih, mint hatóság állítja ki ezeket a regisztrációkat, és ellenőrzi a felhasználást is, tehát, ha illegális szert talál a gazdálkodónál, ott bizony szigorúan bírságolnak (mind a termelőt, mind a kereskedő céget). Itt is megerősíthető az a megállapítás, hogy a biogazdálkodásban egészséges élelmiszert állítanak elő, ami a fogyasztók számára is megnyugtató. Azoknak a gazdálkodóknak, akik biogazdálkodásra kíván átállni a jövőben, Bene László azt üzeni, hogy a biológiai és a konvencionális növényvédelem között az a különbség, hogy a biogazdálkodásban a preventív növényvédelem az elsődleges, és nem „tűzoltással” oldják meg a megjelent problémát. Persze, itt is szükség lehet időnként promt beavatkozásra, de ehhez jóval kevesebb szer áll rendelkezésre, mint a hagyományos növényvédelemben. A megelőzéshez viszont igen gazdag a szerek tárháza.

Vetőmag szakmérnökként Bene László szíve csücske a bio­vetőmag előállítása, értékesítése. Ha a hagyományos vetőmagot akarjuk biogazdálkodásban felhasználni, az ugyancsak zsákutcába viszi a termelést. Más technológiára, talajminőségre, növényvédelemre, tápanyagforrásra van szükség a biotermesztés esetén. Ezért a gazdálkodónak olyan fajtákat kell keresnie, amelyeket kifejezetten biokörülmények között, biogazdálkodáshoz nemesítettek. A Biohelp International GmbH. (BHI) vetőmag portfóliójában nagy mértékben támaszkodik a testvérvállalata az RWA Magyarország Kft. (www.rwa.hu) több, mint két évtizedes magyar agrárinput piaci tapasztalatára, hisz az RWA elsődleges célkitűzése Magyarországon az volt, hogy az agrár integrátorok között elsőként honosítson és ismertessen el a vezető nyugat Európai piacokon már jól ismert és keresett fajtákat. Ez alatt a közel 25 év alatt a cég eljutott oda, hogy több mint 16 növényfaj 100 feletti fajtájának a fajtatulajdonosa.

A BHI ezen felül az RWA Ausztria (www.diesaat.at) vetőmag portfoliójából is képviseli a legjelentősebb fajtákat Magyarországon, s abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy kiváló osztrák, kifejezetten biofelhasználásra nemesített fajták is szerepelnek a portfóliójukban.
Kiemelkedő együttműködést kötöttek a két legnagyobb magyar nemesítőházzal. A Szegedi Gabonakutatóval (GKI) elsősorban a kukorica hibridek (GK Sarolta) és az aprómagokban fűzték szorosra az együttműködésüket, míg a Martonvásári Kutatóintézettel a tönkölybúza fajtáik keretében működnek együtt. Ezen kívül természetesen az összes nemzetközi és hazai nemesítőház valamennyi szaporításban szereplő fajtáját (legyen az hibrid, szabad elvirágzású, vagy aprómag) elérik.

A többi nemesítőházzal ellentétben kifejezetten a bio termesztésre nemesített fajták szerepelnek a portfóliójukban. Tavaly óta ebből a portfólióból az EDELMANN őszi búza fajtát ajánlják a biotermesztőknek. A fajta több évre visszamenőleg kiváló beltartalmi, gyomelnyomó és betegség ellenállóképességekkel szerepel az ország több pontján az Ökológiai Mezőgazdasági Kutató Intézet (ÖMKI) kis- és mezoparcellás demokísérleteiben, valamint a tavalyi évtől már sikeresen bevezették a köztermesztésbe is. 2021-től pedig a Nébih biokísérleti rendszerében is szerepeltetik a fajtáikat.
Bene László a beszélgetés végén árulta el, hogy hamarosan feláll a terménykereskedő csapatuk, amelynek az lesz a feladata, hogy az RWA AG bioterménykereskedő cégének (BGA) támogatásával a biotermékek felvásárlását biztosítsa, s ezzel a teljes biovertikumot (in és output) lefedjék.

Bene László
Biohelp International
+36 30 204 7872
laszlo.bene@biohelpinternational.com
www.biohelpinternational.com

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai