Új lehetőségek a biológiai növényvédelemben

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás, Növénytermesztés | Szerző: Hajtun György, 2022/07/05

Dr. Kovács Tamás,
az Enviroinvest Zrt.
vezérigazgató-helyettese

– Vezérigazgató-helyettes úr, mutassuk be először az Enviroinvest Zrt.-t.

– A cégnek három üzletága van: elektronikai hulladékeszközök begyűjtése, azok újra hasznosítása, környezetvédelmi tanácsadás és biotechnológiai kutatás-fejlesztés. Ez utóbbi üzletágat vezetem.

– Mivel kicsit tájékozódtam a biotechnológiai kutatás-fejlesztésről, nagyon izgalmas területre találtam. A Nano­fág­terápiás Központjukkal a világ élvonalában vannak ezen a területen, és itt olyan szolgáltatásokat végeznek, mint DNS szekvenálás, bioinformatika, GMO-tanácsadás, kutatás-fejlesztés. E mellett bakteriofág-alapú növényvédő szert gyártanak. Szerintem a nanovilág jelenik meg a központjukban.

– Nanofágterápiás Központunk 2012-ben létesült Pécsett. Mind az épület gépészeti megoldásai, mind intézetünk felszereltsége megfelel a legmodernebb műszaki színvonalnak. Rendelkezünk a genetikailag módosított organizmusokkal (GMO), valamint egyes karantén kórokozókkal végzendő munkákhoz szükséges engedélyekkel. Nanotechnológiai, molekuláris és mikrobiológiai laboratóriumaink, valamint növény- és állatházunk felszereltsége, kialakítása garanciája a biztonságos, sikeres munkavégzésnek. Igény esetén GMP-szerű dokumentációt nyújtunk. A központban az elmúlt években profiltisztítást hajtottunk végre, ugyanis a nanotermékek engedélyezése nemzetközi szinten bonyolultabbá vált. Ennek van alapja, mivel a nanorészecskékről nincs még elegendő adat ahhoz, hogy a hosszú távú tapasztalatokat szerezzünk. Mivel profitorientált intézet vagyunk, e miatt a nanotechnológiai kutatás-fejlesztéseinket befejeztük, pontosabban felfüggesztettük. Jelenleg egy dologra koncentrálunk, ez pedig, a bakteriofág-terápiára. Itt is történt profiltisztítás, ugyanis korábban humán patogén baktériumokkal is foglalkoztunk, most csak és kizárólag növényi kórokozóbaktériumok ellen fejlesztünk növényvédő szert.   

– Mielőtt konkrétan beszélnénk a növényvédőszereikről, mutassuk be, mi is az a bakteriofág-terápia. 

– Egy kicsit visszamennék az időben, mivel nem új keletű dolog a bakteriofág-terápia. A bakteriofágokról 1917-ben publikáltak először tudományos dolgozatot. Két kutató, Frederick W. Twort brit bakteriológus és a francia-kanadai mikrobiológus, Felix H. d’Hérelle egymástól függetlenül publikálták a felfedezéseiket. Felix H. d’Hérelle a jelenséget bakteriofágiának (baktériumfalásnak) nevezte el, előidézőjét pedig mikroszkóppal is láthatatlan élőlénynek, „szubmikroszkopikus, kórokozó élő csírának” tartotta, melynek nem sokkal később a bacteriophagum intestinale (bél-baktériumfaló; röviden: bakteriofág) nevet adta. A bakteriofágok gyógyászati alkalmazását az első antibiotikum felfedezése szorította háttérbe a nyugati országokban. A Szovjetunióban és Kelet-Európában azonban évtizedeken keresztül használták őket az antibiotikumokkal történő gyógyítás alternatívájaként. Az antibiotikumok használata azért terjedt el a nyugati országokban, mert sokkal szélesebb spektrumúak, és könnyebb alkalmazni őket, mint a bakteriofágokat. Ma már viszont az antibiotikumok kora hanyatlóban van, mert a túlzott alkalmazásuk megnövelte az antibiotikum rezisztens baktériumok gyakori előfordulását. Csak egy példát mondanék. Gyakran járok Indiában, ahol gyakori a hasmenéses betegség. Ha elkapja az ember, akkor orvosi recept nélkül odaadják a patikában az antibiotikumot. S a gyógyszerhez nincs semmiféle szedési ajánlat, valójában a betegre van bízva a gyógyszer szedése, ami az antibiotikum felelőtlen alkalmazását jelenti.

– Pedig éppen Indiában jegyezték le, hogy az indiai Gangesz és Jamuna folyók vizében olyan anyag van, ami antibakteriális hatást fejt ki a kolerával szemben, és átjut a finom porcelánszűrőn.

– Pontosan. De Indiában nem virágzik a bakteriofág-terápia, ott is az antibiotikummal oldják meg a gyógyítást. A hagyományos, kémiai növényvédelemben a réz alapú szerek terjedtek el. Nemzetközi tanulmányok igazolják, hogy a réztoleráns baktériumok előfordulási gyakorisága mindenütt egyre inkább nő. A jelenleg használatos kémiai növényvédő-szer hatóanyagok elleni tolerancia világszinten növekszik. Visszatérve az indiai tapasztalataimra, ott egyes tartományokban egyáltalán nem lehet kémiai növényvédő-szereket használni, mert jelentős környezetszennyezést, környezetkárosítást okoznak a hatóanyagok. Emiatt szükség van környezetbarát új megoldásokra. 

– Ezek volnának a bakteriofágok?

– Igen. A bakteriofágok a környezetünkben természetes módon vannak jelen. A bakteriofágok a baktériumokat támadó vírusok. (Csak zárójelben: a vírus szónak manapság igen negatív a fogadtatása, a bakteriofágok azonban pozitív, gyógyító hatással bírnak). Becslések szerint a fágok a legszéleskörűbben elterjedt, legváltozatosabb szervezetek a földi bioszférában. Globális mennyiségét a 1031 részecskére tehető. A mindenütt jelen lévő fágok megtalálhatók a bakteriális gazdaszervezetek által benépesített minden élőhelyen; a talajban, az állatok bélrendszerében stb. Igen nagy sűrűségben fordulnak elő a tengerben, ahol akár 9·108 virion található a felszíni baktériumszőnyeg minden milliliterében, és a tengeri baktériumok akár 70 százaléka is lehet bakteriofágokkal fertőzött. 

– Miben más a bakteriofág a kémiai növényvédő-szernél? 

– A bakteriofágok rendkívül gazdaspecifikusak, csak a megcélzott baktériumfajt támadják, nem okoznak olyan jellegű mellékhatásokat, mint a hagyományos antibiotikumok, így ezek méltó utódai lehetnek. Hatásos antibakteriális ágensek, alkalmazásuk kis mértékű beavatkozás a környezetbe. Mivel mutációra képesek, gyorsan reagálnak a rezisztens baktériumok megjelenésére. Nem toxikusak az emberre, az állatokra, a többi élőlényre. A bakteriofágok teljesen másként hatnak, mint a kémiai növényvédő-szerek. A bakteriofág természetes ellensége a baktériumnak, s a baktérium bakteriofág rezisztenciája ellen képes gyorsan mutálódni, így végül a bakteriofág győz. Ez egy állandó versenyfutás, de a bakteriofágok olyan esetekben is hatásosak, amikor a kémiai növényvédő-szerek nem. És nem utolsó sorban, a bakteriofág-terápiával a fenntarthatóság kritériumának is maximálisan megfelelünk.

– Azt gondolom, hogy 2023-tól új lendületet kaphat a tevékenységük, mivel az Európai Unió új támogatáspolitikájában a zöldítés, a fenntarthatóság igen komoly hangsúlyt kap.

– Hát erről van szó. Lassan két évtizede foglalkozunk bakteriofág-terápiával, s ebből a kutatás-fejlesztésből született meg az Erwiphage PLUS növényvédő-szerünk is, amely a tűzelhalás ellen kiváló szer. Azóta új szereket is fejlesztettünk, az egyiket most engedélyezik, mivel uniós regisztrációra adtuk be, s a diófélék betegségét okozó baktérium elleni készítmény. A másikat Ázsiában regisztráltatjuk, mégpedig rizsbetegség elleni szerként szeretnénk forgalomba hozni. Van egy start-up cégünk, a Biopeszticid Kft., amely az említett szereket regisztráltatja.

– Érdemes elmondani, hogy nem minden baktérium 
káros…

– Köszönöm, hogy szóba hozta, mert elmondanám, hogy a szűk spektrumú, káros baktériumot támadó bakteriofágos növényvédő-szert együtt permetezhetjük ki a hasznos – például – talajbaktériumokkal, mert semmiféle kár nem keletkezik.

– Folynak-e jelenleg is kutatások?

– Természetesen. Az első kifejlesztett szerünk az Erwiphage volt, amit egyre tovább fejlesztünk, három különböző „koktél” összeadásával annak érdekében, hogy minél nagyobb védettséget biztosítsunk a virágzásban lévő alma- és körtefáknak az Erwinia amylovora baktérium ellen. Az Erwinia amylovora Gram negatív baktérium a Protobacteria törzsbe, azon belül a Gammaproteobacteria osztályba és az Enterobacteriales rendbe tartozik. A rózsafélék családjába tartozó növények, mint például a birs, az alma, a körte, számos dísznövény és vadonélő növényfaj (galagonya) tűzelhalásos megbetegedését okozza. Ezt a kutatást Phagefire nevű uniós projekt keretében végezzük, amelyben együttműködünk a zürichi műszaki egyetemmel, egy spanyol céggel és a spanyol Perss de Rincon de Soto szövetséggel. A konzorcium célul tűzte az Erwiphage készítmény továbbfejlesztését, amit a kutatás végén a Kimitec cég regisztrál és forgalmaz. És fut egy másik projektünk is, hazai és uniós forrásból, nem konzorciumi megvalósítással, amelynek neve Super Agriphage projekt, ami tovább fejleszti a Xanthomonas arboricola pv. juglandis ellen fejlesztett, most regisztrálás alatt lévő készítményünket olyan szinten, hogy egy új megközelítéssel próbáljuk azt biztosítani, hogy ne legyen szükség B komponensre. A cél az, hogy maga a bakteriofágok struktúrfehérjéi biztosítsák az UV-sugárzás elleni védelmet a bakteriofágok számára. Ez akár világszabadalommá is válhat, ha sikerül eredményt elérnünk. 

– Miért nem terjedt el a biológiai növényvédelem ezen ága?

– Nagyon óvatosan kell bánni a bakteriofágokkal. Szelektálni, jellemezni kell az alkalmazott bakteriofágokat, mert ellenkező hatást is elérhetünk a szerrel, ha rosszul, nem kellő vagy túlzott mennyiségben alkalmazzuk. Mi azonban kidolgoztuk azt is, hogy hogyan kell a szert hatékonyan, biztonságosan alkalmazni, felhasználni.

– Végezetül: milyen piaci lehetőségeket lát a közeljövőben?

– Magyarországon egy termékünk van, ami 120 napos engedéllyel forgalomba hozható. Az eddigi tapasztalatok szerint a gazdák elégedettek az Erwiphage Plus hatásának eredményeivel. Tisztában vagyunk vele, hogy gondos odafigyelést igényel a készítmény használata, de ha betartják az általunk javasolt használati utasításokat, akkor jó eredmények születnek. Világszinten a második készítmény a miénk a bakteriofág-terápiás növényvédő-szerek között, illetve a tűzelhalás ellen elsők vagyunk. Az uniós Közös Agrárpolitikának is köszönhető, hogy egyre nő az érdeklődés ezen biológiai növényvédő-szerek iránt. Mi készen állunk az új kihívások megválaszolására.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai