A kukorica növényvédelme a virágzástól a betakarításig

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés, Növényvédelem | 2022/07/07

A virágzó növényállomány védelme 

Ebben az időszakban egyik meghatározó kártétel lehet az amerikai kukoricabogár imágók táplálkozása nyomán bekövetkező bibeszál-rágás, amely súlyos következményekkel járhat a terméskötésre. A hibridkukorica vetőmag, illetve a csemegekukorica előállításban már a viszonylag kis bogárlétszám (pl. 1 db imágó/növény) is jelentős gazdasági veszteséget okozhat. A takarmánykukoricában ez a védekezési küszöbérték általában magasabb (3-4 db bogár/növény). Lényeges a védekezésben (a termés védelme mellett) a nőstények tojásrakásának megakadályozása is. A pontos időzítésben meghatározó elem az előrejelzés. Sárga fogólapokkal, illetve feromonos csapdákkal a rajzás menete jól nyomonkövethető. Az inszekticides állománykezelések megkezdése már a rajzáscsúcs idején indokolt, mivel a nőstények egy része (10-15%) már tojásrakásra érett állapotban van. A csapdázás eredményeit jól kiegészítheti a növényvizsgálat, illetve a nőstény egyedek megfigyelése (a nőstények potroha az érett petéktől erősen duzzadt állapotú). Védekezésre elsősorban kontakt hatású piretroidok használhatók. Elhúzódó rajzáskor, illetve tömeges betelepüléskor többszöri védekezés is indokolt lehet. Ebben az esetben a javasolt a felszívódó hatóanyagok alkalmazása pl. acetamiprid- MOSPILAN 20 SG és az indoxakarb-STEWARD 30 DF. Ez utóbbi készítmény öntözéses „chemigation” technológiával is kijuttatható. 

Ebben az időszakban jelentkezhet a fejlődő nővirágzaton jelentős károkat okozó gyapottok bagolylepke, valamint a kukoricamoly tömeges megjelenése. A rajzás mértékének meghatározásában fontos szerepet kapnak az előrejelzési módszerek. A klasszikus fénycsapdás megfigyelések mellett, fontos a gyapottok bagolylepke esetében a feromoncsapdák használata, míg a kukoricamoly esetében az illatcsapdák kapnak kiemelt szerepet. Ezeket a megfigyeléseket szintén jól kiegészíthetik a terepi növényvizsgálatok. 

E két fontos kártevő lepke ellen több készítmény is engedélyezett. A hagyományos kémiai alapú inszekticidek mellett jónéhány biológiai készítmény (pl. Trichogramma petefürkészek, Bacillus thuringiensis készítmények). A kártételük időszaka gyakran nem esik egybe a kukoricabogár kártételi időszakával, ezért ellenük külön védekezés mindenképpen indokolt különösen csemege- és hibrid vetőmag kukoricában. Takarmánykukoricában is egyre inkább előtérbe kerül az ellenük megvalósított védekezés, mivel így jelentősen mérsékelhető a termésen gombabetegségeket okozó (Fusarium és Aspergillus fajok) megjelenése és ezáltal az abraktakarmányok élelmiszer alapanyagok mikotoxin-szennyezettsége. 

A szemfejlődés időszakának növényvédelmi teendői 

Ebben az időszakban a sebzéseken keresztül fertőző ún. „gyengültségi paraziták” (pl. golyvásüszög, cső fuzáriózis) fokozott mértékű fellépésével lehet számolni. Különösen abban az esetben, ha ezeket a sebzéseket rovarkártevők tömeges jelenléte, vagy szélsőséges időjárási helyzetek (pl. jégverés) kialakulása nagy számban idézi elő. A kukoricacsövön megjelenő, penészesedést és a levélbetegségeket előidéző gombák ellen már engedélyezett néhány, állománykezelésre is használható, szisztémikus fungicid kukoricában. Használható továbbá a Pythium oligandrum hatóanyagú POLYVERSUM biofungicid csőfuzárium ellen, kukoricában. 

A kukorica golyvásüszög kértétele különösen a csemege- és vetőmag kukorica elállításban erősödik. Ellene az agrotechnikai elemek (pl. vetésváltás) mellet a rezisztencia nemesítés és a hatékony vetőmagcsávázás lehet a fő védekezési technológia. 

Az érés, betakarítás időszakában végzett növényvédelem 

Általában a kukorica mesterséges érésgyorsítása nem jellemző, egyes csapadékos években ez szükségessé válhat, elsősorban a hosszú tenyészidejű hibridek esetében. Ezt a kukorica szemek 35–40%-os víztartalma esetén lehet elkezdeni, akkor amikor az ún. „fekete réteg” a szemek csutka felőli végén már kialakult. Ez jelzi azt számunkra, hogy befejeződött a szemek vízzel- és tápanyagokkal való feltöltődése, illetve a kultúrnövény az asszimilációs tevékenységének végére ért. Az ekkor használható, felszívódó herbicid hatóanyagok pl. glifozát nemcsak a szemek vízleadását gyorsítják, hanem esetenként az évelő gyomnövények (pl. fenyércirok, nád) elleni védekezésben is hatásosak lehetnek. 

Megkésett betakarítás esetén felerősödhet a vadkár, a szap­ro­tróf penészgombák (pl. Penicillium és Aspergillus fajok), valamint a késői kártevők (pl. mezei gabonamoly, kukoricazsizsik) károsítása is. 

A betakarítást követően hatékonyan csökkenthetjük a szármaradványokon áttelelő kórokozók és a kukoricamoly számát, ha a korábbiakban már említett kukoricaszár megsemmisítési módszerek valamelyikét alkalmazzuk.

Dr. Radócz László és Szilágyi Arnold A kukorica integrált növényvédelme című digitális szakkönyve az egyes kórokozók, kártevők és gyomfajok szerint haladva veszi sorra az ellenük való védekezés lehetőségeit, konkrétan megnevezve a felhasználható növény­védő szereket. A károsítások felismerését nagy számú színes fotó segíti.

A kiadvány megrendelhető a Szaktudás Kiadó oldalán, ITT!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai