Fenntarthatóság és versenyképesség a mezőgazdaságban

Kategória: Növénytermesztés | 2022/07/10

A versenyképesség mérőszámai

A mérőszámok annak a függvényében változnak, hogy mi a versenyképesség dimenziója pl. régiók, országok, vállalatok stb. A mérőszámok lehetnek; termelékenységi mutatók, például regionális szinten regionális GDP/lakos (egy lakosra jutó nemzeti jövedelem az adott régióban), és e mutató növekedési üteme, a munkatermelékenység és növekedési üteme, a foglalkoztatottsági ráta és változása, a régió nyitottsága (exportja és importja). A mérőszám azonban annak is függvénye, hogy minek a versenyképességéről van szó, például egy adott termék esetében a versenyképesség mérőszámai; költség és ár, minőség, idő, flexibilitás. 

• Költség és ár. Egy vállalat versenyképességének egyik legfontosabb tényezője a termék vagy szolgáltatás önköltségének/egységköltségének alakulása. E vonatkozásban a mezőgazdasági vállalatok mozgástere eléggé behatárolt. Csak meghatározott termékekre, és piaci dimenzióban van lehetősége a mezőgazdasági vállalatoknak, gazdálkodóknak alkupozíciójuk érvényesítésére, például a zöldség, gyümölcs tojás és baromfitermékek értékesítésénél.  
• Minőség. A minőség nehezen mérhető kategória, számos dimenziója van. A termékekkel szemben jelentkező minőségi igény egyre markánsabban jelenik meg a mezőgazdasági termékek vonatkozásában is, például biotermékek, különleges minőségű borok – fajta, évjárat stb.– egyes termőtájak termékei iránti kereslet növekedése stb.
• Idő. Az a vállalat, amely rövidebb idő alatt képes ugyanazon termékkel vagy szolgáltatással szükségletet kielégíteni, előnyt élvez más vállalatokkal szemben. Az időtényezőre a mezőgazdasági vállalatoknak csak mérsékelt ráhatásuk lehet, mivel a körforgás idejét biológiai rendszerek determinálják. Meghatározott keretek között e vonatkozásban fontos szerepet kap a fajta, például az intenzív brojler hizlalás körforgási ideje rövidebb, mint az extenzívebb tartástechnológiáké. A piaci igényeknek megfelelő időzítés – például a primőr zöldségfélék esetében - szintén fontos versenyképességi tényező lehet. 
• Flexibilitás. A flexibilitás azt jelenti, hogy a vállalat mennyire képes termékeit, szolgáltatásait egyéniesített formában a vevő rendelkezésére bocsátani. Ismert, hogy a kereslet mondhatni soha nem egyenletes, alakulását sok előre nem, vagy nehezen prognosztizálható tényező befolyásolja. Azok a vállalatok, amelyek képesek a váratlanul megnőtt keresletek kielégítésére, versenyelőnnyel bírnak. A mezőgazdasági vállalatok esetében – a biológiai folyamatok miatt – a mozgástér eléggé behatárolt. Bizonyos mezőgazdasági termékek iránt – az alapvető élelmiszereket nem tekintve – a kereslet egyre differenciáltabbá válik.  Egyre többen hajlandók megfizetni a különleges termékminőséggel és kiszereléssel járó jóval magasabb árat, például a kézműves termékek – biotermékek, helyi termékek stb. – esetében. E fizetőképes kereslet alapvetően a lokális piacon jelenik meg, így a mezőgazdasági kistermelők, őstermelők, családi gazdaságok stb. lehetnek e kereslet kielégítői. 

A versenyképesség tehát arra ad választ, hogy a vállalat mennyire eredményes azon versenytársakkal szemben, amelyek ugyanazt a terméket, vagy szolgáltatást kínálják a piacon. A vállalat működésének eredményessége attól függ, hogy a termelése során felhasznált inputokat a versenytársakhoz viszonyítva jobb vagy rosszabb hatékonysággal és termelékenységgel tudja realizálni. Az inputok felhasználásának színterei pedig a termelési folyamatok. A térgazdaságtani ismeretek és a mezőgazdasági termelés között fennálló ok okozati összefüggések szemléltetése céljából az ismert összefüggéseket értelmezzük a búzatermesztés termelési folyamatára, mint termék-előállítási rendszerre, de az egyes tényezők mellett feltüntetjük a térgazdaságtan kapcsolható fogalmait, a területi egység versenyképességét befolyásoló tényezőket. Azon tényezőknél, ahol ez lehetséges a sikerességi faktorokat is hozzárendeljük a termék előállítási rendszer tényezőihez.

Fontos szempontként kell figyelembe venni, hogy az inputok egy részének megválasztására nincs ráhatásunk, adottságként kezelendők, például az agroökopotenciál (a talaj minősége, az időjárás milyensége, ezek – a térgazdaságtani fogalmat használva – a „külső” tér kategóriái.) A termelési folyamatok hosszára – mivel biológiai folyamatokról van szó – nincs, vagy csak kis mértékben van ráhatásunk. A befolyásolás mértéke, annak hatása a technológia „eredménye”. A jobb a súlygyarapodás lerövidíti a hizlalási időt, de például a fajta befolyásolja az érési időt is, ami az erőforrásokkal szembeni igényt kiegyenlítettebbé teszi. E sajátosságok hatással vannak a menedzsment funkciók gyakorlati megvalósítására, végső soron a termelési stratégiára (mint funkcionális stratégiára) is. 

A versenyképesség a hatékonyságon és termelékenységen túlmenően, a vállalaton kívüli tényezőkhöz (piaci helyzet, ökológiai tényezők figyelembevétele, versenytársak) való alkalmazkodás képességét is jelenti. E tényezőkhöz való eredményes alkalmazkodást pedig a vállalat stratégiája, illetve annak gyakorlati megvalósítása biztosítja.

A versenyképesség tehát a piachoz kapcsolódó fogalom, csak piaci körülmények között értelmezhető és csak az adott piacon jelenik meg. A versenyképesség biztosítása az adott piacon azon pozíció megtartásával tartható fenn, amelyben a vállalat versenyelőnnyel rendelkezik, vagy ezt a potenciális versenyelőnyt megvalósítja. A versenyelőnyhöz akkor juthat egy vállalat, ha megkülönböztethető kompetenciákkal rendelkezik. (A kompetencia ebben az esetben képességet jelent). A megkülönböztethető kompetenciákat több tényező határozza meg. E tényezők közé sorolhatók, a munkaerő – mint erőforrás –, és kompetenciái, a menedzsment szakmai felkészültsége, a technológiai ismeretek megléte, a kapacitások jó területi elhelyezkedése, illetve elhelyezése, a szükséges erőforrások zavartalan rendelkezésre állása, a területi egység természeti adottságai, a területi egység infrastruktúrája stb.

Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a vállalatok versenyképességét befolyásoló tényezők között új sajátosságok kerültek a középpontba:

• a gazdasági tevékenységek földrajzi elhelyezkedése, mivel az egyes iparágak esetében a versenyelőnyök többsége országon belül csak néhány térséghez, vagy csak egy-egy régióhoz, adott esetben egy városhoz kapcsolódik,
• a távolság és a tér szerepe átalakult, a globalizáció hatására formálódó gazdaságokban a legmarkánsabban jelentkező folyamat, a lokalizáció (regionalizáció) erősödése, a decentralizáció és a szubszidiaritás elvének elfogadása.

Ezek a folyamatok elsősorban a tudásalapú gazdasághoz kapcsolódva a fejlett országokban szinte mindenütt megfigyelhetők.

A gazdálkodás feltételrendszerében bekövetkezett változások a mezőgazdaságot sem hagyják érintetlenül, a fenntarthatóság, a verseny, versenyképesség értelmezése új megközelítési módot igényel. Dr. Pupos Tibor Fenntarthatóság és versenyképesség a mezőgazdaságban című kiadványában bemutatja a rendszerelmélet főbb összefüggéseit, a rendszer fogalmát, elemeit. Ezeket értelmezi a mezőgazdasági termékeket és terményeket előállító termelési folyamatokra, a mezőgazdasági vállalatra, mint gazdasági rendszerre.

A kiadvány megrendelhető a Szaktudás Kiadó oldalán, ITT!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai