Kategória: Agrárenergetika | Szerző: Blaskó Gergely Best Machinery Kft., 2014/10/20
Cikkünkben a speciális agglomerációs, azaz alapanayag-tömörítési eljárás technológiai hátterét vesszük górcső alá.
A takarmányozási célra alkalmazott granulátumot is szokás pellet, illetve takarmánypellet néven említeni, írásunkban azonban a tüzelési célra előállított tűzipellet gyártásának menetét mutatjuk be.
A pellet a pelletálás során keletkező végtermék, átmérője 3–25 mm-es tartományban mozog. Alakja sokféle lehet, de a tűzipellet általában henger formátumú. E típusra a nagyobb, 6 mm fölötti átmérő a jellemző. Két fajtája az agripellet (szokás agropelletként is emlegetni), valamint a fapellet. A termékek mindössze alapanyagukban (és ezáltal tüzeléstechnikai paramétereikben – fűtőérték, hamutartalom stb.) különböznek. Az agripelletben különböző lágyszárú növénymaradványok, míg a fapelletben a megfelelő szemcseméretre aprított fa tömörítvénye található. A pellet végső formáját egy lyukacsos „szitán” átpréselve nyeri el. Ezt az alkatrészt hívjuk matricának. A matrica alakja határozza meg az adott pelletáló rendszer elnevezését is. Ebből adódóan síkmatricás (flat die pellet press), illetve gyűrűsmatricás pelletprésről (ring die pellet press) beszélhetünk.
A brikettáláshoz hasonlóan a pelletálás esetében sem maradhatnak el a tömörítést megelőző technológiai lépések. Az aprítás során érhető el a pelletáláshoz szükséges szemcseméret. Ez a lépés általában két lépcsőben történik. Az előaprítás során durvább, nagyobb apríték keletkezik (például G50-es, G30-as méret), míg az finomaprítás során nyeri el az alapanyag a pelletgyártáshoz szükséges végső – 0,5–1,5 mm-es – szemcseméretét. A brikettáláshoz hasonlóan a pelletálás technológiája is igen érzékeny a nedvességre. Az sem jó, ha túl nedves az alapanyag, de a túl száraz sem nyerő. A szárításra a legtöbb esetben az előaprítás után kerül sor. Az alapanyag forgódobos szárító vagy fluid/csöves szárító segítségével éri el a 10–12%-os nedvességtartalmat. A folyamat jelentős költséget jelent, ezért komoly tervezést igényel. Akár a beruházás megtérülését is ellehetetlenítheti egy rosszul megválasztott berendezés!


Az előaprítás–szárítás–finomaprítás triád után a kondicionálás következik. Ez az eljárás biztosítja, hogy a pelletprésbe kellően aktivált és homogenizált alapanyag kerüljön. A kondicionáló anyag lehet víz (vagy vízgőz), de egyéb kötőanyag is. (Az olvasó számára meghökkentő lehet, hogy a szárítás után ismét nedvesítésre kerül sor. Joggal merülhet fel a kérdés: hogyan lehetséges ez? A szárításnál a szemcsék belsejéből távozik a nedvesség, míg a kondicionálás során mindössze a szemcsék felületét kezeljük, aktiváljuk.) A megfelelően kezelt alapanyag immár a présbe kerülhet.
Cikkünk elején már említettük, hogy a matrica kialakítása alapján csoportosítjuk a pelletpréseket. Nem szóltunk még azonban a csigás és a dugattyús pelletálókról. Ezekben egy acélcsiga vagy -dugattyú tolja keresztül az alapanyagot a matricán. Nagyüzemi körülmények között ezeket a berendezéseket tűzipellet előállításához már nem használják. A síkmatricás, illetve a gyűrűsmatricás berendezésekben görgők préselik át a pelletálandó anyagot a matricán. A kemény, edzett, általában hőkezelt krómacél alapanyagból készülő matrica, valamint a görgők kopó alkatrésznek minősülnek. A gép típusa, valamint az üzemeltetés körülményei jelentősen befolyásolják ezek élettartamát. Könnyen elképzelhető, hogy ily módon a drágább, de jobb minőségű présgépek már az üzemeltetés első éveiben ledolgozzák a bekerülés többletköltségét. Fejlett technológia alkalmazása mellett kopás esetén lehetőség van a görgőhéj cseréjére, de a matrica leselejtezését nem kerülhetjük el. A matrica másik oldalán találhatóak meg a kések, amelyek a megfelelő méretre vágják a pelletet.


A préselés során a végtermék hőmérséklete megemelkedik, hűtést igényel. A legtöbb esetben porelszívó rendszerrel ellátott, fluidágyas léghűtők alkalmazása ajánlott. A folyamat során a környezeti levegővel érintkezve a pellet lehűl, stabilizálódik, így elnyerve végső szilárdságát. A porleválasztó gyűjti össze a technológiai eljárás során keletkező port. Ez a legtöbb esetben a kondicionálóba kerül visszavezetésre, hogy később ismételten a pelletprésbe kerülhessen.
A megszilárdult pellet ezután osztályozásra kerül. Egy rázóasztal segítségével elválasztják a törmeléket, illetve a morzsát a tökéletes minőségű pellettől. A hűtőből kikerülő anyagáram a lengőmozgás hatására folyamatosan végighalad a rosta felületén. A kisebb méretű frakciók lehullnak a szita nyílásán, míg a pellet megmarad.
Nem marad más hátra, mint a csomagolás. A kész pellet rakodható közvetlenül teherautóra, de tölthető big-bag, illetve egyéb kiszerelésű zsákba is.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza