2026. 04. 18., szombat
Andrea
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Fejlesztésekkel erősít a szentesi DélKerTÉSZ

Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar, Növénytermesztés | 2022/07/13

Bár jó szezon vár a magyar zöldségekre, nehézségek továbbra is vannak: a megnövekedett költségek kezelése, azok érvényesítése a termelői árakban továbbra is meghatározó. A megfelelő élelmiszerellátáshoz ugyanis elengedhetetlen, hogy életképes maradjon a magyar termelői közösség – derült ki az 500 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ összefoglalójából.

Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke

Felemás szezon elé néznek a magyar zöldségtermesztők idén is: sok negatív behatás volt és várható a jövőben – a műtrágya, az üzemanyag, a gáz és az áram drágulása, valamint az emelkedő kamatok idén is negatív hatással lesznek a friss piaci termékekre, de az időjárás egyelőre kedvezőbb helyzetet teremt, mint tavaly. Sokkal jobb állapotban tudnak indulni a hidegfóliások, a palánták is jól bírják, a gyökérképződésnek nem lesz gátja, ezért jó termés várható – derült ki az 500 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ összefoglalójából.

„A friss piaci termékeknél, így a paprikánál és a paradicsomnál idén csaknem 28 ezer tonnára szerződtek a DélKerTÉSZ termelői, ami 8 százalékos növekedést jelent a tavalyi 25 ezer tonnához képest. A paprikaféléket jelenleg 108 hektáron, a paradicsomféléket pedig 34 hektáron termesztjük, a termőterület egy év alatt 2 és 8 hektárral nőtt” – mondta a DélKerTÉSZ elnöke, Nagypéter Sándor.

A zöldség- és gyümölcsértékesítés árbevétele idén elérheti a 17 milliárd forintot. A szakember azonban hozzátette, hogy az idén is jelentkező negatív behatások és kihívások miatti költségnövekedésnek a termelői árakban érvényesülnie kell. A megfelelő élelmiszerellátottsághoz ugyanis elengedhetetlen, hogy életképes maradjon a magyar termelői közösség.

Nyílik az út a régiós vezető szerep kialakítása felé

Nagypéter Sándor szerint az elszálló árak miatt a logisztikára különösen oda kell figyelni. Az élelmiszerellátásban jelenleg globálisan problémát jelent, hogy mind a vízi, mind pedig a szárazföldi szállítás nagyon drága, és – például a konténerhiány miatt – nehézkes lett. A hazai termelők számára a megnövekedett szállítási költségek szintén komoly kihívást jelentenek.

Mindez azonban lehetőséget is teremt a külpiacokon a magyar termékeknek. Az eddig olcsó, messziről – például Észak-Afrikából – szállított árú már nem tud olyan kedvező lenni. Ráadásul a koronavírus-járvány és a háború is egyre fontosabbá tette az élelmiszerönrendelkezést, és a közelebb eső területekről származó termékek beszerzését. Nagypéter Sándor elmondta, hogy a friss piaci zöldségek esetében régiós vezető szerep kialakítására van lehetősége a magyar termelőknek. 

„A friss piaci termékeknél a paradicsom és a paprika lehet a zászlóshajó a külpiacokon, ezekben hatalmas lehetőség rejlik a magyar termelők számára. A DélKerTÉSZ-nél folyamatosan bővítjük a külföldi értékesítési csatornákat, tavaly pedig megdupláztuk a külföldi irányú értékesítést. Idei évben pedig időarányosan már megháromszorozódott a külpiaci forgalmunk. Az export elsődleges célpontja a kelet-közép európai, azaz a cseh, a szlovák, a lengyel, a román, a bolgár és a német piac” – emelte ki Nagypéter Sándor. 
Hosszú távon az uniós zöldpolitika miatt még nagyobb szerep jut a zöldségeknek, a csökkenő húsfogyasztás mellett például a zöldborsó és csemegekukorica kap egyre nagyobb szerepet, ami szintén kiugrási lehetőséget jelentene a magyar kertészeti ágazatnak. 

Termálvízzel és fejlesztésekkel veszik fel a harcot

A szakember szerint a magyar termelőknek – ha versenyben akarnak maradni – beruházásokkal és fejlesztésekkel kell növelni a hatékonyságukat. A DélKerTÉSZ-nél 2,7 milliárd forintból épülő több mint 10 ezer négyzetméteres komplex logisztikai csarnokkal gyorsítanák fel a logisztikai folyamatokat. A 2022 végére elkészülő új központban robotizáció segítségével oldják meg majd a raktározást. A központ abban segít majd, hogy még hatékonyabban működhessen a logisztika, és végső soron egyre több magyar zöldség legyen elérhető a boltok polcain. Néhány éven belül 28–31 ezer tonna körüli mennyiséget forgalmaz majd a DélKerTÉSZ, ez pedig jelentős növekedés a jelenlegi 24–25 ezer tonnához képest.

fejlesztések célja azonban nemcsak a kapacitások növelés, hanem a szélsőséges időjárási viszonyok elleni védekezés is. A szakember szerint ugyanis ennek hatásait szintén technológiai fejlesztésekkel lehet tompítani, például szellőztetéssel, árnyékolással, automata öntözőberendezésekkel vagy éppen hűtéssel az extrém melegben. Szentes a legfontosabb hajtatókörzetek egyike, így a DélKerTÉSZ-nél a zöldségtermesztés nem szabadföldön történik, a külső környezetnek nincsenek annyire kitéve a termelők, de teljesen természetesen nem tudják magukat függetleníteni tőle. A hajtatott zöldségtermesztés a mezőgazdaság innovatív ágazata, amelyben komoly fejlődési lehetőség van: a szabályozott környezetben történő termelés a klímaváltozás miatt szélsőségessé váló időjárás miatt egyre nagyobb jelentőséggel bír majd. 

szakember hozzátette, hogy az elszálló energiaárak és a klímaváltozás elleni küzdelem miatt alternatív energiaforrásokra is szükség van. A fűtött növényházakban például termálvízzel fűtenek, ami szintén zöld megoldás, és fontos alternatíváját jelenti a gáznak. 

Jönnek a trendi, édesebb zöldségek

Nagypéter Sándor hangsúlyozta, hogy a fejlesztések mellett a változó vásárlói igényeknek is folyamatosan meg kell felelni a bel- és külpi­aco­kon egyaránt. Bár a hagyományos fehér pap­rika még mindig a legnagyobb mennyiségben eladott termék, a DélKerTÉSZ-nél a termelők egyre inkább nyitnak az édesebb, színesebb paprikák felé. Az áruházlánci pultokon már megtalálható a magyar kaliforniai paprika és hamarosan megjelenik a már 2,5 hektáron termő, régebben nagy hagyományokkal rendelkező pritaminpaprika is, valamint egyre nagyobb termőterületet kapnak a koktélparadicsomok is. A zöldségek többfajta csomagolási egységben is megjennek, ami szintén fontos a piacbővítéshez

DélKerTÉSZ bízik abban, hogy a 2021-ben a Hungarikumok közé választott szentesi paprika és a magyar paradicsom még népszerűbb lesz a vásárlók körében, és egyre többen keresik a boltok polcain. 

A DélKerTÉSZről

A Délalföldi Kertészek Szövetkezete 2002-ben alakult meg, és közel 500 szövetkezeti tagjának – szentesi és környékbeli termelők, családi gazdaságok, társvállalkozók – termelő tevékenységét fogja össze. A DélKerTÉSZ a legnagyobb termelő és értékesítő szövetkezet Magyarországon. A kínálat nagy részét a paprikafélék (étkezési fehér paprika, kápia paprika, hegyes erős paprika) alkotják, de emellett paradicsomot, kígyóuborkát, fejes káposztát és kínai kelt is termesztenek. 2021 decemberében a szentesi paprika – ide tartozik a fehér töltenivaló (TV), a hegyes erős, a kápia és paradicsomalakú paprika – bekerült a Hungarikumok közé. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza