2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Fejlesztésekkel erősít a szentesi DélKerTÉSZ

Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar, Növénytermesztés | 2022/07/13

Bár jó szezon vár a magyar zöldségekre, nehézségek továbbra is vannak: a megnövekedett költségek kezelése, azok érvényesítése a termelői árakban továbbra is meghatározó. A megfelelő élelmiszerellátáshoz ugyanis elengedhetetlen, hogy életképes maradjon a magyar termelői közösség – derült ki az 500 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ összefoglalójából.

Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke

Felemás szezon elé néznek a magyar zöldségtermesztők idén is: sok negatív behatás volt és várható a jövőben – a műtrágya, az üzemanyag, a gáz és az áram drágulása, valamint az emelkedő kamatok idén is negatív hatással lesznek a friss piaci termékekre, de az időjárás egyelőre kedvezőbb helyzetet teremt, mint tavaly. Sokkal jobb állapotban tudnak indulni a hidegfóliások, a palánták is jól bírják, a gyökérképződésnek nem lesz gátja, ezért jó termés várható – derült ki az 500 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ összefoglalójából.

„A friss piaci termékeknél, így a paprikánál és a paradicsomnál idén csaknem 28 ezer tonnára szerződtek a DélKerTÉSZ termelői, ami 8 százalékos növekedést jelent a tavalyi 25 ezer tonnához képest. A paprikaféléket jelenleg 108 hektáron, a paradicsomféléket pedig 34 hektáron termesztjük, a termőterület egy év alatt 2 és 8 hektárral nőtt” – mondta a DélKerTÉSZ elnöke, Nagypéter Sándor.

A zöldség- és gyümölcsértékesítés árbevétele idén elérheti a 17 milliárd forintot. A szakember azonban hozzátette, hogy az idén is jelentkező negatív behatások és kihívások miatti költségnövekedésnek a termelői árakban érvényesülnie kell. A megfelelő élelmiszerellátottsághoz ugyanis elengedhetetlen, hogy életképes maradjon a magyar termelői közösség.

Nyílik az út a régiós vezető szerep kialakítása felé

Nagypéter Sándor szerint az elszálló árak miatt a logisztikára különösen oda kell figyelni. Az élelmiszerellátásban jelenleg globálisan problémát jelent, hogy mind a vízi, mind pedig a szárazföldi szállítás nagyon drága, és – például a konténerhiány miatt – nehézkes lett. A hazai termelők számára a megnövekedett szállítási költségek szintén komoly kihívást jelentenek.

Mindez azonban lehetőséget is teremt a külpiacokon a magyar termékeknek. Az eddig olcsó, messziről – például Észak-Afrikából – szállított árú már nem tud olyan kedvező lenni. Ráadásul a koronavírus-járvány és a háború is egyre fontosabbá tette az élelmiszerönrendelkezést, és a közelebb eső területekről származó termékek beszerzését. Nagypéter Sándor elmondta, hogy a friss piaci zöldségek esetében régiós vezető szerep kialakítására van lehetősége a magyar termelőknek. 

„A friss piaci termékeknél a paradicsom és a paprika lehet a zászlóshajó a külpiacokon, ezekben hatalmas lehetőség rejlik a magyar termelők számára. A DélKerTÉSZ-nél folyamatosan bővítjük a külföldi értékesítési csatornákat, tavaly pedig megdupláztuk a külföldi irányú értékesítést. Idei évben pedig időarányosan már megháromszorozódott a külpiaci forgalmunk. Az export elsődleges célpontja a kelet-közép európai, azaz a cseh, a szlovák, a lengyel, a román, a bolgár és a német piac” – emelte ki Nagypéter Sándor. 
Hosszú távon az uniós zöldpolitika miatt még nagyobb szerep jut a zöldségeknek, a csökkenő húsfogyasztás mellett például a zöldborsó és csemegekukorica kap egyre nagyobb szerepet, ami szintén kiugrási lehetőséget jelentene a magyar kertészeti ágazatnak. 

Termálvízzel és fejlesztésekkel veszik fel a harcot

A szakember szerint a magyar termelőknek – ha versenyben akarnak maradni – beruházásokkal és fejlesztésekkel kell növelni a hatékonyságukat. A DélKerTÉSZ-nél 2,7 milliárd forintból épülő több mint 10 ezer négyzetméteres komplex logisztikai csarnokkal gyorsítanák fel a logisztikai folyamatokat. A 2022 végére elkészülő új központban robotizáció segítségével oldják meg majd a raktározást. A központ abban segít majd, hogy még hatékonyabban működhessen a logisztika, és végső soron egyre több magyar zöldség legyen elérhető a boltok polcain. Néhány éven belül 28–31 ezer tonna körüli mennyiséget forgalmaz majd a DélKerTÉSZ, ez pedig jelentős növekedés a jelenlegi 24–25 ezer tonnához képest.

fejlesztések célja azonban nemcsak a kapacitások növelés, hanem a szélsőséges időjárási viszonyok elleni védekezés is. A szakember szerint ugyanis ennek hatásait szintén technológiai fejlesztésekkel lehet tompítani, például szellőztetéssel, árnyékolással, automata öntözőberendezésekkel vagy éppen hűtéssel az extrém melegben. Szentes a legfontosabb hajtatókörzetek egyike, így a DélKerTÉSZ-nél a zöldségtermesztés nem szabadföldön történik, a külső környezetnek nincsenek annyire kitéve a termelők, de teljesen természetesen nem tudják magukat függetleníteni tőle. A hajtatott zöldségtermesztés a mezőgazdaság innovatív ágazata, amelyben komoly fejlődési lehetőség van: a szabályozott környezetben történő termelés a klímaváltozás miatt szélsőségessé váló időjárás miatt egyre nagyobb jelentőséggel bír majd. 

szakember hozzátette, hogy az elszálló energiaárak és a klímaváltozás elleni küzdelem miatt alternatív energiaforrásokra is szükség van. A fűtött növényházakban például termálvízzel fűtenek, ami szintén zöld megoldás, és fontos alternatíváját jelenti a gáznak. 

Jönnek a trendi, édesebb zöldségek

Nagypéter Sándor hangsúlyozta, hogy a fejlesztések mellett a változó vásárlói igényeknek is folyamatosan meg kell felelni a bel- és külpi­aco­kon egyaránt. Bár a hagyományos fehér pap­rika még mindig a legnagyobb mennyiségben eladott termék, a DélKerTÉSZ-nél a termelők egyre inkább nyitnak az édesebb, színesebb paprikák felé. Az áruházlánci pultokon már megtalálható a magyar kaliforniai paprika és hamarosan megjelenik a már 2,5 hektáron termő, régebben nagy hagyományokkal rendelkező pritaminpaprika is, valamint egyre nagyobb termőterületet kapnak a koktélparadicsomok is. A zöldségek többfajta csomagolási egységben is megjennek, ami szintén fontos a piacbővítéshez

DélKerTÉSZ bízik abban, hogy a 2021-ben a Hungarikumok közé választott szentesi paprika és a magyar paradicsom még népszerűbb lesz a vásárlók körében, és egyre többen keresik a boltok polcain. 

A DélKerTÉSZről

A Délalföldi Kertészek Szövetkezete 2002-ben alakult meg, és közel 500 szövetkezeti tagjának – szentesi és környékbeli termelők, családi gazdaságok, társvállalkozók – termelő tevékenységét fogja össze. A DélKerTÉSZ a legnagyobb termelő és értékesítő szövetkezet Magyarországon. A kínálat nagy részét a paprikafélék (étkezési fehér paprika, kápia paprika, hegyes erős paprika) alkotják, de emellett paradicsomot, kígyóuborkát, fejes káposztát és kínai kelt is termesztenek. 2021 decemberében a szentesi paprika – ide tartozik a fehér töltenivaló (TV), a hegyes erős, a kápia és paradicsomalakú paprika – bekerült a Hungarikumok közé. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Családi gazdaság: rugalmas alkalmazkodás
Hasznot keresni – kötelesség – írta Széchenyi István, a legnagyobb magyar a tiszttartójának. Azt keresnék a magyar családi gazdaságok is, ám az utóbbi években egyre sikertelenebbek ebben. Ezt szemléletesen mutatják a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai, amelyek szerint 2026. június 1-jén 163 ezer gazdaság volt az országban, és tíz év alatt 41 százalékkal csökkent a számuk.
Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza