Kategória: Állattenyésztés | 2022/07/14
Takarmányozási és tartástechnológiai fejlesztések, valamint genetikai programok együttes alkalmazására van szükség annak érdekében, hogy a klímaváltozás ellenére is szinten tartsuk, vagy akár javítsuk a gazdasági haszonállatok termelésének hatékonyságát és a termékminőséget. A klímaváltozás miatt a szelekciós célok között meg kell jelenni a környezeti hőmérséklet emelkedéséhez való jobb alkalmazkodóképességnek is úgy, hogy a jelenlegi termelési szint ne változzon.

Tekintettel arra, hogy a takarmányfelvételt követően megnő a szervezet hőtermelése (pl. az ún. emésztési hő), a hőegyensúly fenntartása érdekében nagy melegben az állatok táplálékfelvétele csökken. Ezért a gyakorlatban gyakran alkalmazott módszer, hogy a napi takarmányt több kisebb adagban vagy a hűvösebb napszakban adják az állatoknak. Ugyanakkor további megoldásokat is kínálhatunk hőstressz esetén, melyek csökkentik az állatok hőtermelését, ellensúlyozzák a táplálóanyag-felvétel csökkenését és csökkentik a hőstressz okozta anyagcserében bekövetkező változásokat. Tartós hőstressz esetén azonban érdemes mindezen módszereket együtt alkalmazni a gazdasági haszonállatok termelési színvonalának és az állati termék minőségének biztosítása érdekében.
A szervezet hőtermelését a következő módszerekkel lehet befolyásolni:
A takarmány kiegészítése zsírral
Más táplálóanyagokhoz képest a szervezetben való értékesülése során a zsírnak a legkisebb a hőtermelése, akár zsírbeépülésre, akár energianyerésre fordítódik. Ezért a nagy zsírtartalmú takarmányok csökkentik az állatok összes hőtermelését. Hőstressz során, ha zsírkiegészítést alkalmazunk, a takarmány visszautasítása kisebb vagy egyáltalán nem tapasztalható, (fajtól, korcsoporttól függően 5-13%). A takarmányok zsírkiegészítésével nő a keverék energiatartalma, mivel a zsírforrások (növényi és állati eredetűek is) energiatartalma nagyobb a többi táplálóanyaghoz viszonyítva. A kritikus hőmérséklet felett a takarmány zsírkiegészítésével az állat energiaszükséglete pontosan kielégíthető még akkor is, ha a takarmányfelvétel valamelyest csökken.
Alacsony fehérjetartalmú takarmány etetése szintetikus aminosav kiegészítésével
Az ideális fehérje elv szerint összeállított takarmány pontosan fedezi a fehérjeszintézishez szükséges aminosavakat, így nincs olyan aminosav, ami feleslegben lenne. Az aminosavak oxidációja jelentős hőveszteséggel jár, ami nagy melegben megterheli a szervezet hőháztartását. Az ideális fehérje elv figyelembevételével összeállított abrakkeverékek esetén a hőszaporulat minimális, így az nem csökkenti az állatok takarmányfelvételét.
A hőstressz különösen nagy kihívást jelent a szervezet antioxidáns védelme, valamint az ionegyensúly fenntartása szempontjából. Az antioxidáns védelemben az E-vitamin, a C-vitamin, az A-vitamin, a Se, valamint a Zn játszanak főszerepet. Az ide vonatkozó vizsgálatok eredményei szerint a felsorolt táplálóanyagok javítják a gazdasági haszonállatok lipidperoxidáció elleni védelmét, azonban hőstressz során ezen antioxidánsok iránti igénye is nagyobb a szervezetnek. Ezért fontos kiemelni, hogy bár a vitamin- és ásványianyag-kiegészítés nem minden esetben javítja a meleg környezetben tartott állatok termelési színvonalát vagy az állati termék minőségét, azonban az állat egészségi állapotának fenntartásához mindenképpen nélkülözhetetlen. Hőstressz során megnő a Na- és K-ürítés, valamint a szervezet vízvesztesége is, amelyek együttes hatására megváltozhat a szervezet sav/bázis egyensúlya. A monovalens (egyértékű) ionok takarmánnyal történő pótlásával a test vízvisszatartásának csökkenése enyhíthető. Erre alkalmas sókészítmények többek között az ammónium-klorid, a Na- és K-bikarbonát, a Na- és K-hidrokarbonát, a K-szulfát, amelyeket a baromfi, a sertés, de a kérődzők takarmányozásában egyaránt használnak.
A klímaváltozás nemkívánatos következményei csökkenthetők az itt felsorolt lehetőségek együttes alkalmazásával is.
Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a hőstressz okozta negatív hatások csökkentésére a precíziós takarmányozás elvének alkalmazása mellett szükség van a műszaki tudományok nyújtotta lehetőségek (pl. az istállók megfelelő klimatizálása, légcseréje, evaporációs hűtés alkalmazása stb.) felhasználására is.
Dr. Babinszky László Lehetőségek a magas környezeti hőmérséklet káros hatásainak csökkentésére a sertés- és brojlertakarmányozásban című kiadványának célja annak bemutatása, hogy a magas környezeti hőmérséklet, a hőstressz milyen kedvezőtlen hatást gyakorol az állatok különböző élettani paramétereire, valamint a sertés és a baromfi termelésére, továbbá e kedvezőtlen hatások miképpen mérsékelhetők takarmányozási eszközökkel.
A kiadvány megrendelhető a Szaktudás Kiadó oldalán, ITT!
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza