2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Sertés- és brojlertakarmányozási stratégiák a hőstressz esetén

Kategória: Állattenyésztés | 2022/07/14

Takarmányozási és tartástechnológiai fejlesztések, valamint genetikai programok együttes alkalmazására van szükség annak érdekében, hogy a klímaváltozás ellenére is szinten tartsuk, vagy akár javítsuk a gazdasági haszonállatok termelésének hatékonyságát és a termékminőséget. A klímaváltozás miatt a szelekciós célok között meg kell jelenni a környezeti hőmérséklet emelkedéséhez való jobb alkalmazkodóképességnek is úgy, hogy a jelenlegi termelési szint ne változzon.

Tekintettel arra, hogy a takarmányfelvételt követően megnő a szervezet hőtermelése (pl. az ún. emésztési hő), a hőegyensúly fenntartása érdekében nagy melegben az állatok táplálékfelvétele csökken. Ezért a gyakorlatban gyakran alkalmazott módszer, hogy a napi takarmányt több kisebb adagban vagy a hűvösebb napszakban adják az állatoknak. Ugyanakkor további megoldásokat is kínálhatunk hőstressz esetén, melyek csökkentik az állatok hőtermelését, ellensúlyozzák a táplálóanyag-felvétel csökkenését és csökkentik a hőstressz okozta anyagcserében bekövetkező változásokat. Tartós hőstressz esetén azonban érdemes mindezen módszereket együtt alkalmazni a gazdasági haszonállatok termelési színvonalának és az állati termék minőségének biztosítása érdekében. 

A szervezet hőtermelésének csökkentését célzó takarmányozási lehetőségek 

A szervezet hőtermelését a következő módszerekkel lehet befolyásolni: 

  • a takarmány kiegészítése zsírral; 
  • alacsony fehérjetartalmú takarmány etetése szintetikus aminosav kiegészítésével, az ideális fehérje elv figyelembevételével; 
  • a takarmány betainnal (trimetil-glicinnel) való kiegészítésével; valamint 
  • a rostforrás megválasztásával. Ez utóbbi módszert elsősorban a kérődzők takarmányozásában alkalmazzák, ezért ennek részletezésére nem térünk ki. 

A takarmány kiegészítése zsírral 
Más táplálóanyagokhoz képest a szervezetben való értékesülése során a zsírnak a legkisebb a hőtermelése, akár zsírbeépülésre, akár energianyerésre fordítódik. Ezért a nagy zsírtartalmú takarmányok csökkentik az állatok összes hőtermelését. Hőstressz során, ha zsírkiegészítést alkalmazunk, a takarmány visszautasítása kisebb vagy egyáltalán nem tapasztalható, (fajtól, korcsoporttól függően 5-13%). A takarmányok zsírkiegészítésével nő a keverék energiatartalma, mivel a zsírforrások (növényi és állati eredetűek is) energiatartalma nagyobb a többi táplálóanyaghoz viszonyítva. A kritikus hőmérséklet felett a takarmány zsírkiegészítésével az állat energiaszükséglete pontosan kielégíthető még akkor is, ha a takarmányfelvétel valamelyest csökken. 

Alacsony fehérjetartalmú takarmány etetése szintetikus ami­nosav kiegészítésével 
Az ideális fehérje elv szerint összeállított takarmány pontosan fedezi a fehérjeszintézishez szükséges aminosavakat, így nincs olyan aminosav, ami feleslegben lenne. Az aminosavak oxidációja jelentős hőveszteséggel jár, ami nagy melegben megterheli a szervezet hőháztartását. Az ideális fehérje elv figyelembevételével összeállított abrakkeverékek esetén a hőszaporulat minimális, így az nem csökkenti az állatok takarmányfelvételét. 

A hőstressz metabolikus hatásainak csökkentése 

A hőstressz különösen nagy kihívást jelent a szervezet antioxidáns védelme, valamint az ionegyensúly fenntartása szempontjából. Az antioxidáns védelemben az E-vitamin, a C-vitamin, az A-vitamin, a Se, valamint a Zn játszanak főszerepet. Az ide vonatkozó vizsgálatok eredményei szerint a felsorolt táplálóanyagok javítják a gazdasági haszonállatok lipidperoxidáció elleni védelmét, azonban hőstressz során ezen antioxidánsok iránti igénye is nagyobb a szervezetnek. Ezért fontos kiemelni, hogy bár a vitamin- és ásványianyag-kiegészítés nem minden esetben javítja a meleg környezetben tartott állatok termelési színvonalát vagy az állati termék minőségét, azonban az állat egészségi állapotának fenntartásához mindenképpen nélkülözhetetlen. Hőstressz során megnő a Na- és K-ürítés, valamint a szervezet vízvesztesége is, amelyek együttes hatására megváltozhat a szervezet sav/bázis egyensúlya. A monovalens (egyértékű) ionok takarmánnyal történő pótlásával a test vízvisszatartásának csökkenése enyhíthető. Erre alkalmas sókészítmények többek között az ammónium-klorid, a Na- és K-bikarbonát, a Na- és K-hidrokarbonát, a K-szulfát, amelyeket a baromfi, a sertés, de a kérődzők takarmányozásában egyaránt használnak.  

A klímaváltozás nemkívánatos következményei csökkenthetők az itt felsorolt lehetőségek együttes alkalmazásával is. 
Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a hőstressz okozta negatív hatások csökkentésére a precíziós takarmányozás elvének alkalmazása mellett szükség van a műszaki tudományok nyújtotta lehetőségek (pl. az istállók megfelelő klimatizálása, légcseréje, evaporációs hűtés alkalmazása stb.) felhasználására is. 

Dr. Babinszky László Lehetőségek a magas környezeti hőmérséklet káros hatásainak csökkentésére a sertés- és brojlertakarmányozásban című kiadványának célja annak bemutatása, hogy a magas környezeti hőmérséklet, a hőstressz milyen kedvezőtlen hatást gyakorol az állatok különböző élettani paramétereire, valamint a sertés és a baromfi termelésére, továbbá e kedvezőtlen hatások miképpen mérsékelhetők takarmányozási eszközökkel. 

A kiadvány megrendelhető a Szaktudás Kiadó oldalán, ITT!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
Negyven éves tapasztalattal támogatják a szarvasmarhatartók munkáját
Az idei PREGA konferencián a díjazott innovációk között a Systo Kft. top állattenyésztési megoldása, a RISKA telepirányítási rendszere is szerepelt. Tomjanovich Géza ügyvezető igazgató vette át az elismerést, amelyet a díjátadó azzal méltatott, hogy a RISKA célja, hogy egy egységes, digitális, strukturált platformot biztosítson a telepi működés hatékonyabb irányítására. Nyilvántartja az állományra vonatkozó adatokat, elvégzi a kötelező jelentéseket, informál a munkaerő- és készletgazdálkodásról, vizsgálja a termelési eredményeket, ezzel támogatja a döntéshozást.
Kísért a múlt: stabilan csökkenő adatok
Az EU-csatlakozás óta folyamatosan csökken az állattenyésztés aránya a mezőgazdasági termelésben. A falusi felvásárlási infrastruktúra már korábban megszűnt, lakat került a csarnokok, szövetkezeti felvásárló helyek ajtajára. Erre kénytelen-kelletlen reagáltak a kisebb állattartók, vágóhídra küldték jószágaikat. Néhány helyen kitartottak, egy bakonyalji kis faluban például mostanában adta föl az utolsó, a négy tehenet tartó gazda az állattartást, igyekszik majd növénytermelésből megélni.
Egy versenyképes ágazat fenntarthatósági küzdelmei
Nagy István agrárminiszter több fórumon is kijelentette, hogy a magyar barofiágazat az egyik legversenyképesebb állattenyésztési ágazat Magyarországon, így a jövőbeli kilátások is biztatóak. A miniszteri dicséret természetesen megalapozott, bár Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnök-igazgatója szerint igen sok munka és küzdelem húzódik meg a siker mögött.
Kiemelkedő kutatási teljesítmények az Állatorvostudományi Egyetemen
Hazai és nemzetközi finanszírozású kutatási projektek aktív részese az Állatorvostudományi Egyetem Élelmiszerlánc-tudományi Intézete (ÉTI), amely saját forrásokat is megmozgat oktatói és hallgatói tudományos tevékenységének támogatására. Mint azt dr. Süth Miklós, az egyetem stratégiai rektorhelyettese az Agráriumnak elmondta: a jövőt célozzák és a meglévő alapkutatások mellett főként arra koncentrálnak, hogy a piacon is hasznosítható eredményeket mutassanak fel.
A vízélet szolgálatában
A hazai tógazdasági haltermelés számára a klímaváltozás összetett és komoly kihívást jelent, amely komplex válaszokat és innovációt igényel az ágazat szereplőitől. A változó időjárási és vízellátási körülmények, valamint az évszakok átalakulása jelentősen befolyásolják a tógazdaságok működését és termelékenységét Magyarországon. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik fontos megoldása a Walise okosbója alkalmazása.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza