2026. 09. 08., kedd
Mária
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Kampány indult a sertéshús grillszezonjára

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: Hajtun György, 2022/07/08

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára, Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke, Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese, és Kovács Judit dietetikus sertéshús fogyasztásösztönző grillkampányról tartott sajtótájékoztatót július 5.-én. A grillszezon végéig, augusztus 31-ig tartó kampány célja, hogy felhívják a vásárlók figyelmét a sertéshús fogyasztásának fontosságára és tippeket adjanak az egészséges elkészítésére.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára beszédének elején elmondta, hogy a jelenlegi háborús helyzet egyaránt sújtja a mezőgazdasági termelőket, az élelmiszeripari vállalkozásokat, a kiskereskedelmet, a húsiparban dolgozókat, és nem utolsó sorban a fogyasztókat. A háborús infláció, az alapanyagtermelés, a termelési és energiaköltségek, az input anyagok áremelkedése mindenkit érint. Ebben az időszakban a tárca legfontosabb feladata a hazai élelmiszerellátás biztonságának fenntartása, mégpedig oly módon, hogy az ellátás minél nagyobb mértékben a hazai termelésből valósuljon meg. Ennek a törekvésnek szerves része az Agrármarketing Centrummal közösen éppen tizedik éve folytatott kampány.

Magyarország 96 százalékban önellátó sertéshúsból, s ennek a leginkább kedvelt húsfélének a fenntartása akkor válik biztonságossá, ha nem csak a kormányzat, hanem a legfontosabb partnerei, s a fogyasztók is a magyar hús mellett teszik le a voksukat. Nem véletlen, hogy a kormány a hazai kiskereskedelemtől a legnagyobb mértékben azt várja el, hogy a magyar termelésből származó sertéshúst kínálja a fogyasztónak. A mostani gazdasági helyzetben ez a természetes szolidaritás és együttműködés valamennyi gazdasági szereplőnek a túlélését segíti, ösztönzi. A kormány abban segít a fogyasztónak, hogy a kiskereskedelmi áruházláncokban kötelező magyar zászlócskákkal jelölni azokat a húsokat, hústermékeket, amelyek magyar termelésből származnak. Ezek a zászlócskák valamennyi fogyasztónak biztonságot, útmutatást ad abban, hogy hogyan segítheti a minőségi magyar sertéshús fogyasztás növelését. A kölcsönös szolidaritás ebben az időszakban természetes és fontos feladata minden érintett szereplőnek. A jó hír az, hogy a húsipar pedig képes arra, hogy magas minőségű termékekkel lássa el a piacot.

Az adatok azt mutatják, hogy az élő sertés ára az utóbbi időszakban növekedett. De mennyire bizakodóak a sertéstenyésztők? Milyen költségekkel kell számolni, és a hús-, és a készítmények ára hogyan alakul? Hogyan kell jól tartani a sertést? Valóban morális kötelességünk-e a húsevés? A kérdésekre válaszolva Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke elmondta, hogy néhány hónappal ezelőtt olvasta Nick Zangwill, angol filozófus tanulmányát, amelynek címe: A húsevés morális kötelezettségünk. Az írás arról szól, hogy több ezer éve domesztikáltuk a ma már házi állatainkat, s ezzel abba a helyzetbe kerültek, a létük attól függ, hogy megesszük-e őket, vagy sem. Amennyiben nem eszünk húst, ezek az állatok kihalnak, és nem fognak élni.

A fő mondanivalóhoz visszatérve az elnök elmondta, hogy az utóbbi időszak hatalmas megpróbáltatások elé állította a hazai sertéshús ágazatot. Példátlan szélsőséges árhullámzást kellett túlélni. Három év alatt a húságazatnak az egekbe, majd a mélybe zuhanó sertésáraknak kellett megfelelnie, hogy aztán a sertésárak ismét elszálljanak. Belátható, hogy ilyen helyzetben rendkívül nehéz gazdálkodni. Ez a bizonytalanság, ami kialakult az elmúlt évek során, rendkívül sok sertéstenyésztő kedvét vette el. Nem csak Magyarországon, hanem az Európai Unióban mindenütt érdemi állománycsökkenés volt tapasztalható. A hullámzásnak jelenleg egy olyan időszakát éljük, ami sertéstenyésztői szempontból kedvező, hiszen elkezdődött az élő sertésár korrekciója, és az elmúlt időszakban önköltségét megközelítő árak alakultak ki a sertéspiacon. Ez azt jelentette, hogy év elejéhez képest mostanra 60-65 százalékkal növekedtek az élő sertés árak, és ezt a magasabb árat fizetik most a vágóhidak, a húsfeldolgozók.

A sertéstartóknak azonban a folyamatosan növekvő önköltségekkel is meg kell birkózniuk. A takarmány és energiahordozó árak drasztikus emelkedése a termékek előállításának önköltségét növeli, így a fogyasztóknak is további áremelkedésre kell számítaniuk, jelezte az elnök. Ha megnézzük, hogy mi zajlott eddig a piacon, a tőkehús ára 25-30 százalékkal, a készítmények ára viszont ez alatt emelkedett, azonban ez nem kompenzálta az önköltségek 60-65 százalékos növekedését. Éppen ezért Éder Tamás arra kérte a fogyasztókat, hogy a patrióta szolidaritás jegyében segítsék az ágazat szereplőit azzal, hogy kiváló minőségű, magyar sertéshúst és húskészítményt vásároljanak, mert ez elengedhetetlen része a kiegyensúlyozott étrendnek. Ezzel amellett, hogy több tízezer hazai sertéstenyésztőt és húsipari munkavállalót segítenek, saját és családjuk egészségéért is sokat tehetnek, és közösen átvészelhetik ezt a nehéz időszakot is.


Feldman Zsolt, Giczi Gergely, Éder Tamás és Kovács Judit

Giczi Gergely, az AMC ügyvezető-helyettese kiemelte, hogy a jelenlegi helyzet nemcsak tenyésztői és feldolgozói, hanem fogyasztói szempontból sem egyszerű. A háborús infláció meglátszik a hústermékek árán is, így nem meglepő, ha a fogyasztási szokásaink is változnak. Ebben a helyzetben arra kell törekedni, hogy az elmúlt tíz év kampányeredményeit megvédjék, s abból minél többet meg tudjanak őrizni. Idén a mennyiségi fogyasztásról a minőségi, illetve a fogyasztói tudatosság felé tolódik a kampány fókusza. Az idei évben 3 részre osztották a kampányt, amelynek első felvonása már a farsangi időszakban lezajlott, az utolsó pedig a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódik majd.

A most induló kampány fókuszában a nyári grillételek állnak, fogalmazott az ügyvezető-helyettes. Fontos, hogy ismét közvetlen kapcsolatot tudnak létesíteni a fogyasztókkal, így négy kiskereskedelmi lánccal megegyezve visszatérnek a promóciós bemutatókhoz, sertéshúsból készült grillezett falatokat kóstoltatnak. Emellett két alkalommal gerilla grillezéssel is készülnek fővárosi frekventált helyszíneken július 12-én és 20-án. Az idei kampány az elért eredmények megvédését is szolgálja, hiszen az elmúlt tíz évben évente 1-1 kilogrammal sikerült az egy főre jutó sertéshús fogyasztást növelni. A 2013-as évben 23 kilogramm/fő/év volt a fogyasztásunk, ami mára 33 kilogramm/fő/év szintre emelkedett, s ez már megfelel az uniós átlagnak is. A magyar fogyasztás a hazai sertéságazatnak igen erős bázisa, s ezt meg kell őrizni annak érdekében, hogy a szektort segítve átvészeljük ezt a nehéz időszakot.

Kovács Judit dietetikus hangsúlyozta, hogy az egészséges táplálkozás alapja a változatosság, amelyhez a sertéshús fogyasztása is hozzá tartozik, mert a sertéshús sokféle vitamint, ásványi anyagot tartalmaz. A grillezés során a tápanyagok jobban megőrződnek, az ilyen módon készített ételek általában kevésbé zsírosak, így a nyári hőségben nem rónak nagy terhet az emésztőrendszerre. Érdemes odafigyelnünk a felhasznált alapanyagok minőségére és ételkészítés során az élelmiszer biztonságra, ezért fontos, hogy mindig friss alapanyagokkal dolgozzunk, ne hagyjuk kint a levegőn a húsokat, és ne vágjuk fel ugyanazzal a késsel a zöldséget vagy gyümölcsöt, amivel a húst aprítottuk. Az egészséges táplálkozásban nincsenek tiltott alapanyagok, ezért az egészséges táplálkozás nem más, mint a változatos táplálkozás mind alapanyag, mind az étel elkészítése téren is. A sertéshús nagy mennyiségű vasat, A-, B-, D -vitaminokat tartalmaz, emellett a foszfor-, magnézium-, kálium-, cink- és a húskészítmények nátriumtartalma is említésre méltó. Magas a fehérjetartalma, így akár a sportolói étrend kiváló része is lehet.

A sajtótájékoztatót követően Stoller Márton grillmester és Gáspár Bea, a Konyhafőnök VIP 2019-es győztese osztotta meg tapasztalatait és praktikáit, melyet a nagyközönség a gerilla grillezések alkalmával és a közösségi médiában ismerhetnek meg.

Ajánlott kiadványokVéha Antal–Csanádi József–Gyimes Ernő:
Házi élelmiszer-feldolgozás
Dr. Csapó János:
Funkcionális élelmiszerek
Dr. Csapó János:
Tej és tejtermékek, hús és hústermékek hamisítása és annak kimutatása - Élelmiszer-hamisítás I.
Bereczkiné Kardeván Kinga - Kovács Gáborné:
Kistermelői élelmiszer-előállítás

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza