2022. 12. 01., csütörtök
Elza
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Lóhasználat az agrár-környezetgazdálkodásban - Szempontok lóvásárláshoz

Kategória: Állattenyésztés, Fenntartható gazdálkodás | 2022/07/21

Nemcsak a tömegsport fogalmába tartozó lóhasználat (mindazokat a sportolókat ide lehet sorolni, legyenek azok akár a Lovas Sport Szövetség által nyilvántartott sportolók is, akik a 110-120 centiméterrel bezáruló díjugrató pályák szintjén (vagy ezzel egyenértékű más lovasszakágak művelőiként teljesítenek) válthat ki lóvásárlási (lótulajdonlási) igényt, hanem azok is vásárlóként léphetnek fel, akik a környezet állapotának, a természeti sokféleség megmaradásának igényével folytatnak mezőgazdasági tevékenységet.

A hucul ménes AKG/NATURA2000 területen
Fotó: Novotni Péter; a Póni és Kislótenyésztők Országos Egyesülete szívességéből

Érdemes ezt néhány mondatban is kifejteni, amíg természetessé válik a fenntartható fejlődés eszméjével azonosuló gazdálkodó lóvásárlási magatartása vagy arra való ösztönzése.
A belterjes, műszaki technológiákkal gazdagon felszerelt mezőgazdasági termelés szükségessége a lakosság növekvő és egyben átalakuló élelmiszerigényének kielégítésével jól magyarázható, egyidejűleg a termelés hatékonyságának a növekedése szinte visszafordíthatatlanná teszi ezt a folyamatot. Igen ám, de a mezőgazdasági tájak átalakulása, az élőhelyek változatosságának csökkenése, ezzel az élő rendszerek egyensúlyának felborulása nemcsak bizonyítékokkal alátámasztható, hanem szemmel is jól látható. A műszakilag fejlett mezőgazdaság a benne előforduló élővilág élőhelyét oly gyorsan alakította és alakítja át, amihez az nem képes alkalmazkodni.

Erre a gazdálkodási kihívásra válaszintézkedésként születtek meg az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és Natura 2000 programok. A programoknak a természeti erőforrások fenntartható használatán alapuló mezőgazdasági gyakorlat erősítésén belül kiemelt és közös célja a mezőgazdasági tájban előforduló élővilág sokfélesége további csökkenésének megállítása, lehetőség szerinti visszaállítása, megőrzése.

A programokban kiemelt szerepet kapó élőhelyvédelmi és madárvédelmi irányelvek sikere nagyban múlik a legeltetés hatására létrejött, nagy kiterjedésű, ma már természetvédelmi oltalom alatt álló puszták megőrzésén, mert a legelő jószágállomány eltűnésével megindul az eredeti szikes pusztai élőhelyek növényzetének változása, a rovarfauna átalakulása, így az itt életközösséget találó madárfajok egyszerre veszítik el hagyományos fészkelőhelyeiket és táplálékbázisukat. A hagyományos legeltetési módok szükségesek ahhoz, hogy a jellemző sziki növénytársulások és a szikes legelőkön élő, ritka fészkelő madarak állandósuljanak a gyepterületeken. Ez ad magyarázatot a programokban a legelőkön előírt állattartási kötelezettségnek.


A hidegvérű fajták az AKG és NATURA2000 területek hasznosításában
Fotó: Stefler József szívességéből


A hidegvérű fajták az AKG és NATURA2000 területek hasznosításában
Fotó: Stefler József szívességéből

Az AKG-s és a Natura 2000-es gyepterületeken szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló, öszvér és bivaly legeltethető. A gyeptípus, illetve a benne lévő élővilág (és a rendelkezésre álló munkaerő) dönti el, hogy a lehetséges állatfajok közül melyik faj kerüljön a legelőre. A bivaly a vizes élőhelyek regenerátora. A szarvasmarha a magas fűvű legelőket kedveli, éppen ezért a túzokvédelmi programokban kerülhet előtérbe. (A túzok kedvelt fészkelőhelye magas fűvű legelő.) A kecskével a legelők bokrosodását lehet megakadályozni vagy szükség szerint visszaszorítani. A juh inkább a rövid füvű legelőt kedveli, miként a ló is.

Az élő rendszerek egyensúlyának fenntartása érdekében az állatalapú célprogramok a legelőkre nézve meghatározzák az állategységben kifejezett állatok számát. A vonatkozó rendelet szerint a vegyes korcsoportú lóállományban minden egyed 1 állategységnek tekinthető, sőt a 6 hónapnál idősebb egyedet is 1 állategységként kezeli a jogszabály. A fenntartható gazdálkodás, a környezethez illeszkedő funkció és intenzitási fok megtalálása, a gyepterületen előforduló élő rendszerek egyensúlyának fenntartása érdekében hektáronként legalább 0,2, de legfeljebb 1,5 állategység helyezhető el. Hogy ténylegesen mennyi állategységben kifejezett állat kerül a legelőre, meghatározza azt a legelő állateltartó képessége, de mindenképpen a gyepek túllegeltetésének és alullegeltetésének tilalma is. Miután az állat vagy annak hiánya hat a legelőre, az alul- és túllegeltetés is gyorsan átalakítja a terület florisztikai és faunisztikai jellemzőit. Ha nincs elegendő állat a legelőn, akkor a számukra kedveltebb pázsitfűféléket legelik le, a megmaradók elvénülnek, veszítenek takarmányértékükből. Magot érlelve egyre nagyobb részarányt képviselnek, átalakítják a legelő növénytani összetételét. Szelektív legelésénél fogva a ló erre különösen alkalmas. Alullegeltetésnél sokszorosára emelkedik a taposási veszteség is. A túllegeltetés hatására „kinyíló” gyepen a bőséges fény következményeként csírázni kezdenek a fényigényes növényfajok magvai, mindenekelőtt a gyomnövények. A túllegeltetés mindenkor a legelő gyomosodásával jár.

Az erős és rendszeres legeltetést igénylő, rövid füvű legelők természeti értéke fenntartásának és biológiai sokféleségének, ökológiai egyensúlya megőrzésének határozottan legjobb állatfaja a mélyen legelő ló (még a munkaerő oldaláról megközelítve is). A lovak által legelt, rövid fűvű (szikes) legelőn kedvelt életteret talál magának az itt fészkelő, jellemzően bennszülött sziki pacsirta, a széki lille, a sziki csér. Hogy a pusztai életközösségek ragadozó madarai állandósulni tudjanak, a tálálékláncukat kell megteremteni, ami a rövid fűvű legelőkön megélni tudó kisemlősökkel (ürge, mezei pocok, mezei egér) lehetséges.

A rövid fűvű legelők lovak általi fenntartása mellett szól, hogy ugyanazon a legelőn 25-30 százalékkal több szárazanyag felvételére képes, mint a nála magasabban legelő más gazdasági állatfaj. Szívesen fogyasztja a keményszárú, alacsonyabb szálfűveket, a ropogóssága miatt kissé elöregedett takarmányt is felveszi.

Az élő rendszerek egyensúlyának fenntartása érdekében indított programok a vidék kultúrjellegének, a vidéki tájnak a megőrzése terén is fontosak. A magyar vidéki tájba szervesen illeszkednek a magyarországi természetföldrajzi környezetben kialakult őshonos, vagy rég honosult háziállatfajták, s ha a rövid füvű legelők fenntartásáról van szó, akkor a tradicionális lófajták. Ezek népünk élő kulturkincsei, fennmaradásukra az ilyen programok is lehetőséget kínálnak, miközben a változó tápanyagszolgáltató képességű legelőket is hasznosítani tudják. Az ilyen programokba való beillesztéssel a gazdálkodás racionalitását is megteremtik, hiszen a környezettudatosabb gazdálkodás csökkenő eredményességének kiegyenlítésére támogatásban részesülnek a programban részt vevő gazdák. Ha a génmegőrzési támogatásra jogosult lófajtákkal tesznek eleget az ilyen legelőkön előírt állattartási kötelezettségnek, akkor az egy hektár területre kapott jövedelempótló támogatással együtt rentábilissá válik a gazdálkodásuk.

A lótartás manapság költségemésztő foglalatosság - a múltban is az volt -, ráadásul az eredmény elérése is hosszú időt vesz igénybe. Következetesség, szakszerűség nélkül csak a veszteségre lehet számítani. Az első lépés mindenképpen az, hogy milyen általános elvek szerint válasszunk, vásároljunk lovat. A kérdésre Mihók Sándor professzor úr ad részletes, eredménnyel kecsegtető válaszokat SZEMPONTOK LÓVÁSÁRLÁSHOZ című digitális kiadványában. A kötet elérhető a Gyakorlati Tudástár sorozatban, a Szaktudás webáruházban, ITT.

Ajánlott kiadványokDr. Mentes Katalin–Molnár Szecső Dr. Pongrácz László–Dr. Szajkó István–Török Miklós:
A mesterlovász könyve
Dr. Szajkó István - Dr. Kertészné Győrffy Eszter - Dr. Mentes Katalin:
A lovak tenyésztése, takarmányozása és betegségei
Dr. Mihók Sándor:
Szempontok lóvásárláshoz
Vígh Attila - Török Miklós:
Lovas viselkedéskultúra, a lótartás biztonságtechnikája
Ernst József (szerk) :
Lovaglótanárok a lovaglásról
Dr. Mentes Katalin:
Lovak jólléte és egészségvédelme

Ez is érdekelhetiZöld keresztet minden magyar szántóra!Amit a dióburok-fúrólégyről érdemes tudniA zöldség-gyümölcs ágazat 2021. éve

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A mezőgazdasági vezérlőrendszerek megbízható kivitelezői
A Mewocont Kft. jövőre lesz tíz éves, ami egy vállalkozás életében csak az első mérföldkövet jelenti. Ennek ellenére a cég az ipari vezérlőrendszerek gyártásában, telepítésében igen jó hírnevet szerzett a hazai mezőgazdasági piacon is, mivel a fiatal szakemberekből álló gárda kiváló minőségű munkát végez.
A Charolais szarvasmarha meghatározó húsmarha
A XXIX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok az év legfontosabb rendezvénye a hazai állattenyésztési ágazat szereplői számára. A fajtabírálatok során ugyanis megmérettetnek a törzstenyészetek. Dr. Török Mártonnal, a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete (MCTE) ügyvezetőjével beszélgettünk.
A fűtésienergia-szükséglet csökkentése az állattartásban
Az állattartó épületek energiafelhasználásában legnagyobb szerepet az istállóklíma játssza. Az istállóklíma alakításában a hazai éghajlati viszonyaink között legjelentősebb tényező az épületek fűtése. A fűtésienergia-felhasználás nemcsak a meglevő fűtési rendszer takarékos üzemeltetésével, hanem kifejezetten az energiamegtakarítást szolgáló berendezésekkel is megoldható.
Sikeres volt a Farmer Expo
A Debreceni Egyetem Böszörményi úti Campusa augusztus 17-20. között adott otthont a 31. Farmer-Expo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállításnak, és a 17. Hortico Zöldség-Gyümölcs Kertészeti Szakkiállításnak.
A borjak takarmányozása és egészségvédelme
A borjúnevelés a szarvasmarhatartás költséges időszaka. A tenyésztési céloknak megfelelő, egészséges, jól fejlődő szaporulat veszteségmentes, gazdaságos felnevelése a kis szaporaságú, egyet ellő szarvasmarha fajnál különösen fontos.
Sertés- és brojlertakarmányozási stratégiák a hőstressz esetén
Takarmányozási és tartástechnológiai fejlesztések, valamint genetikai programok együttes alkalmazására van szükség annak érdekében, hogy a klímaváltozás ellenére is szinten tartsuk, vagy akár javítsuk a gazdasági haszonállatok termelésének hatékonyságát és a termékminőséget. A klímaváltozás miatt a szelekciós célok között meg kell jelenni a környezeti hőmérséklet emelkedéséhez való jobb alkalmazkodóképességnek is úgy, hogy a jelenlegi termelési szint ne változzon.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2021 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza