Mi lesz veled magyar alma?

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Valkó Béla, 2014/10/20

A kedvező időjárás nemcsak hazánkban, hanem egész Európában túltermelést okozott. A korai szezonkezdet következtében több terméknél előfordult, hogy az importtermékek jelenléte nehezítette a magyar termékek helyzetét, de a szezon előrehaladtával lassan előtérbe kerültek a magyar termékek a piacon. Az augusztusi és szeptemberi esőzések azonban károkat okoztak a szántóföldi zöldségnövények és egyes övezetekben a hajtatásos kertészetek esetében is, a károk felmérése jelenleg zajlik. A szezon terméseredményeiről és a termékértékesítésről várhatóan novemberben lesznek végleges információink.

A zöldség-gyümölcs ágazatban a túltermelésen kívül piaci zavarok kialakulásának veszélyét hordozza magában az Oroszország kormánya által augusztus 7-én bevezetett importtilalom, ami az ágazatban a friss és fagyasztott zöldség-gyümölcs termékeket érinti. Az Európai Bizottság az intézkedés bevezetése óta három felhatalmazáson alapuló rendeletet fogadott el, melyekben egyes érintett termékek termelőinek nyújtandó ideiglenes rendkívüli támogatási intézkedéseket állapít meg.

Az almatermesztés piaci helyzete

A magyar kertészeti ágazat legnagyobb mennyiségben termelt gyümölcse az alma, amely a hazai gyümölcstermesztés mintegy 60 százalékát teszi ki. Az MVH területalapú támogatás és a FruitVeb Zöldség-gyümölcs Terméktanács és Szakmaközi Szervezet szakmai adatbázisa alapján 2014-ben mintegy 27 ezer hektáron 7500 termelő foglalkozik almatermesztéssel. A kedvező időjárásnak köszönhetően idén kiemelkedően jók a terméskilátások az EU-ban (12 millió tonna termés) és Magyarországon (mintegy 780–800 ezer tonna termés várható). Ez a termésmennyiség Magyarországon az elmúlt évek termésátlagát 40%-kal haladja meg, mely 200–250 ezer tonna többlettermést jelent.

A fő fajtáink Jonathan (22%), Idared (22%), Jonagold (6%), Starking (5%) Golden (5%), illetve az egyéb (39%) fajták, amelyből kiemelkednek az egyre nagyobb teret nyerő különböző Gála-fajták és az Agrana által néhány éve preferált rezisztens ipari almák aránya. A hazánkban megtermelt mennyiség körülbelül 70%-a ipari, 30%-a étkezési alma. Az idei kedvező termésnél ez az arány vélhetően megváltozik és valamivel nagyobb lesz az étkezési minőség. Jelenleg az alma betakarítása folyamatos, a termés mennyiségének körülbelül már felét leszüretelték. Idén az étkezési alma mennyisége 250 ezer tonnára becsülhető és az étkezési alma hűtőtárolói kapacitása is 250 ezer tonna alma tárolását teszi lehetővé. E hűtőkapacitásból azonban 150 ezer tonnányira tehető a hosszú távú tárolásra alkalmas létesítmények befogadóképessége. A sűrítmény-előállítók többsége egész Euró­pában magas eladott vagy eladatlan készletekkel rendelkezik. A feldolgozóipar tekintetében termelőknek a problémát az okozza, hogy az étkezési minőségű alma feldolgozásra való értékesítésekor a termelő nem tud megfelelő árbevételt realizálni. Az ipari feldolgozói kapacitás 500 ezer tonna alma feldolgozását tudja biztosítani, amennyiben minden üzem kihasználja lehetőségeit. A korábbi években átlagosan 300–400 ezer tonna almát dolgoztak fel. Idén az almasűrítmény- és légyártó kapacitások várhatóan teljes egészében ki lesznek használva, hiszen az ipar az alapanyagot a piacvezető osztrák gyártók által diktált rekord alacsony áron tudja beszerezni.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai alapján idén a 33–39. héten az előző 4 év átlagához viszonyítva az alma bruttó átlagára a Nagybani Piacon 11,6%-kal volt alacsonyabb, értéke 145,3 Ft/kg. Az alma ára 2014-ben a 33. héttől a 39. hétig hetente átlagosan 5,53%-kal csökkent. A 39. hét elején az alma ára jelentősen, körülbelül 20%-kal alacsonyabb az előző 4 év azonos időszakához viszonyítva, már csak 123 forintot kérnek egy kilogramm almáért.

Magyarországon uniós csatlakozásunk előtt egy ember átlagosan 30 kg almát fogyasztott el évente, ez a mennyiség napjainkra körülbelül 15 kg-ra csökkent. Ez azt jelenti, hogy hetente csupán 2 almát fogyasztunk el. Étkezési almából az idén körülbelül 250 ezer tonna termésmennyiség várható, ami körülbelül 75 ezer tonnával haladja meg az előző évi mennyiséget. Ha a teljes lakosság kétnaponta elfogyasztana egy almát, az a 250 ezer tonna mennyiségű étkezési alma teljes egészének piaci elhelyezését megoldaná. Az almapiaci helyzet kezelésében tehát kiemelt szerepet játszik a termékek hazai fogyasztásösztönzése, és a közösségi marketingeszközök folyamatos alkalmazása. A belpiaci helyzetre való tekintettel a Nemzeti Kereskedőház almasűrítmény- és almavásárlási szándékát jelentette be, mely a kereslet növelése által hozzájárulhat az árak emelkedéséhez és így a termelői jövedelem javulásához is.

Az orosz importtilalom hatásai

Az Oroszország által bevezetett importtilalom elsősorban árletörő hatása miatt veszélyeztetheti az almatermelők megélhetését. Lengyelország a világ egyik legnagyobb almaexportőre, hozzávetőleg 700 000 tonna almát exportál Oroszországba. A lengyel hatóságok a kieső export által okozott kárt körülbelül 500 millió euróra teszik. Az orosz importtilalom kedvezőtlen hatásainak kezelésére a Bizottság 932/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014.08.29) alapján folyósítható támogatásnak az összes meghatározott termék és tagállam vonatkozásában megállapított felső kerete 125 millió euró volt, amire Lengyelország önállóan 146 millió euró támogatási igénylést jelentett be. A rendeletben meghatározott támogatás piacról történő árukivonásra, zöldszüretre és be nem takarításra vehető igénybe. Amennyiben egyedül Lengyelország kapná a 125 millió euró összeget, akkor is legfeljebb csak kisebb részét tudnák lefedni támogatással az exportjuknak. Magyarország összesen 579 tonna almát exportált 2013-ban Oroszországba. Ennek értéke hozzávetőleg 0,4 millió euró. Mivel a keretet már a rendelet hatálybalépését követő első jelentési napon túligényelték, a Bizottság a szeptember 10-ét követően jogszerűen megtett magyar bejelentéseket már nem fogadta be.

A Bizottság felismerve az első intézkedés alkalmatlanságát, további 165 millió euró támogatást nyújt válságkezelésre, aminek elosztása az érintett termékek mennyiségétől (az Oroszországba exportált mennyiség előző 3 évi átlaga) és a Bizottság felé szeptember 10-ét megelőzően már bejelentett, az előző rendelet alapján támogatásra jogosult mennyiségektől függ. A Bizottság új rendelete alapján (1031/2014/EU) Magyarország számára 725 tonna alma, illetve körte, 570 tonna szilva és csemegeszőlő és további 3000 tonna mennyiség allokálható, tehát összesen 4295 tonna után hívhat le támogatást, amelyért nem kell más tagállamokkal versengenie. Amíg Lengyelország az általa exportálni tervezett mennyiség maximum felére tud támogatást igénybe venni, addig Magyarország a tényleges orosz exportja többszöröse után.

Növelni kell az étkezési alma arányát

– Az étkezési alma arányát kell növelni a magyar almatermelésen belül, mivel most a termés mintegy 70 százaléka ipari minőségű – mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára, a magyar almát népszerűsítő kampány újabb helyszínén.
Czerván György a Lidl Magyarország egyik fővárosi üzletében arról beszélt, hogy a következő évtől induló uniós Közös Agrárpolitikán (KAP) belül megvalósuló támogatási rendszer abban fogja érdekelté tenni az almatermelőket, hogy korszerűsítsék az ültetvényeiket, növelve az étkezési alma arányát.

Czerván György emlékeztetett: A magyar gyümölcstermelés meghatározó hányadát, mintegy 60 százalékát, az alma adja. Az ország uniós csatlakozása előtt az almafogyasztás Magyarországon elérte az évi fejenkénti 30 kilogrammot. Ez a mennyiség most 15 kilogramm. Így van fejlődési lehetőség ezen a területen – fűzte hozzá. Megemlítette azt is, hogy a magyar ipari almából készített termékeket, főként a sűrítményt, keresik Európában, mert jó a minősége.

Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke azt emelte ki, hogy az alma a zöldség-gyümölcs fogyasztás sztárterméke, mivel kiváló a beltartalmi értéke – sok a vitamin benne, és azt lassan adja le. Ezért az alma alapgyümölcs, amiből Magyarországon minőségi választék van. Jelezte: az ipari alma feldolgozására a kapacitás rendelkezésre áll. Szorgalmazta azt is, hogy a termelők közvetlenül értékesíthessék almájukat, ehhez a települési önkormányzatok támogatását is kérte.

Hazai gyümölcsöt az iskolákba!

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma már dolgozik azon a rendeleten, amely lehetővé teszi, hogy a közétkeztetés minden területén még több hazai alma és más gyümölcs fogyjon. A közétkeztetésben ez 960 ezer gyermeket érint, emellett a gyermekotthoni, a szociális és egészségügyi étkeztetésben is cél a hazai gyümölcs- és zöldségfogyasztás arányának növelése.
A kormány célja, hogy a közétkeztetést igénybe vevők minél több hazai gyümölcshöz, itthon megtermesztett zöldséghez és százszázalékos gyümölcsléhez jussanak, amilyen például a kiemelkedő minőségű magyar almalé. A kabinet korábban több sikeresnek bizonyuló programot indított; ezek közé tartoznak az iskolatej- és a kétezer iskolában a működő iskolagyümölcs-programok.

Grósz Jenő, a Lidl Magyarország igazgatóságának elnöke arról beszélt az újságíróknak, hogy a Lidl Magyarországnak fontos a magyar termelők támogatása és a magyar termékek előtérbe helyezése. A Lidl Magyarország ezért kiemelt feladatának tartja, hogy amíg lehetősége van rá, addig elsősorban magyar zöldség- és gyümölcstermékeket kínáljon vásárlóinak áruházaiban.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a múlt évben a Lidl Magyarország elindította a „Lidl a magyar beszállítókért” elnevezésű programját. Ennek eredményeként az elmúlt másfél évben 327 magyar termékkel bővült a Lidl Magyarország üzleteinek kínálata. Emellett 26 új taggal bővült a magyar beszállítók köre. A program indulását megelőző időszakhoz képest pedig közel 20 százalékkal növekedett a magyar termékek forgalma.

Utalt rá: a magyar zöldség- és gyümölcstermékek nemcsak belföldön, hanem már több külföldi országban is népszerűek. A Lidl Magyarország ugyanis exportálja is a magyar termelők termékeit. Így például az elmúlt szezonban a Lidl Magyarország a magyar görögdinnyéből 550 kamionnyi mennyiséget exportált. A magyar almából 2013 szeptemberétől 2014 szeptemberéig a magyar Lidl áruházak mintegy 4000 tonnát értékesítettek belföldön. Ezt a mennyiséget az idei évben tovább szeretnék növelni: legalább 5000 tonna magyar alma értékesítése a cél Magyarországon. Emellett a külföldi eladás is jelentősebb lesz.

Cél: a figyelmet felhívni a kiváló, jó minőségű magyar alma fogyasztására, mintegy 50 helyszínen. Az alma az a gyümölcs, amit a legnagyobb területen termesztenek Magyarországon, meghatározó faja a gyümölcságazatnak. Az almatermesztésnek 60 százaléka Szabolcs-Szatmár megyében történik hagyományosan, de jelentős termőterületek vannak Dél-Pest megyében, Bács-Kiskun és Zala megyében is. Az idén az EU-ban is kiemelkedő termés van, és Magyarországon is úgy néz ki, hogy rekordtermést fogunk elérni, ami az előző évek átlagát mintegy 40 százalékkal haladja meg. Ez mennyiségileg mintegy 200–250 ezer tonna többlettermést jelent az előző évek átlagához képest.

A sajtótájékoztatót követően Czerván György FM agrárgazdaságért felelős államtitkára rövid interjút adott az Agráriumnak. Arra a kérdésre, hogy milyen eszközök vannak még arra, hogy levezessük a többlettermést, a politikus elmondta, hogy az étkezési alma tekintetében célszerűnek tartaná, ha az almatermelők az önkormányzatokhoz fordulnának.

– Ha én polgármester lennék, egészen biztosan szerveznék a településemen egy olyan étkezésialma-vásárlási akciót, aminek keretében Szabolcsból vagy más termőhelyről az almát az ottani felvásárlási ár fölött megvásárolva – belekalkulálva a szállítási költséget is – a fogyasztói ár alatt tudnám azt az adott településen értékesíteni. Arra szeretném felhívni a lakosság, a fogyasztók figyelmét, hogy az ilyen akciók szervezésének semmilyen akadálya nincs – fogalmazott Czerván György. Hozzátéve, hogy az államnak nincs közvetlen beavatkozási lehetősége a piaci folyamatokba, hiszen az uniós szabályok ezt nem teszik lehetővé. Éppen ezért üdvözlendő a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak az a szándéka, hogy segíteni kíván a probléma megoldásában, elsősorban az ipari almából készült almasűrítmény vonatkozásában.

– Szintén fontosnak tartom, hogy diplomáciai úton keressünk újabb piaci lehetőségeket. A közeljövőben tárgyalni szeretnénk a szerbekkel a lehetőségekről. Az EU első körben megtett lépése egy 125 millió eurós piaci alap megteremtéséről sajnos nem volt túlságosan sikeres. Ezt a Bizottság fel is függesztette, miután egyes tagálla­mok túl mohón aktivizálták magukat az ügyben. Most egy új, 165 millió eurós keretről van szó, de ennek szétosztása kvóták alapján történne. Magyarország ily módon mintegy 4300 tonnás kvótához juthatna – tájékozatott az államtitkár.

Megkezdődött a felvásárlás

Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy megkezdte az ipari alma felvásárlását a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. az érintett három Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei feldolgozócégnél.
A túltermelés okozta almapiaci válság enyhítésére indított kereskedőházi programban a mátészalkai Első Szatmári Almafeldolgozó (ESZAT) Kft., a nagykállói Brix Trade Kft. és a vajai Zöldség Gyümölcs Kft. veszi át a termelőktől a gyümölcsöt.
Az aláírt szerződés szerint az ESZAT Kft. kilogrammonként nettó 15,75 forintért veszi át az ipari almát, amelyre az őstermelők 12 százalékot meghaladó kompenzációs felárat kapnak, míg az áfakörbe tartozó vállalkozásoknál bruttó 20 forintra jön ki a kilónkénti ár. Az ügyvezető tájékoztatása szerint a mátészalkai cég évente átlagban 35 ezer tonna ipari almából készít sűrítményt. Ennek a mennyiségnek eddig a felét vásárolták fel.
A vajai Zöldség Gyümölcs Kft. szintén kapacitásának a felénél tart az almafelvásárlásban, a 80 ezer tonnával szemben péntekig 40 ezer tonnányit vettek át.
A nagykállói Brix Trade Kft.-nél is elindult a kereskedőházi iparialma-felvásárlás, a meghirdetett 15,75 forint nettó kilogrammonkénti áron, amelyet az őstermelőknek a kompenzációs felárral, míg a vállalkozásoknak az általános forgalmi adó mértékével egészítenek ki.
A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. az étkezési alma értékesítéséhez is segítséget nyújt a termelőknek. Az átvételi ár kilogrammonként bruttó 35 forint. Az MNKH honlapján (www.tradehouse.hu) tizenegy átvevőhelyet jelöltek ki Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében úgy, hogy a teljes térség minden településének közelében legyen lehetőleg felvásárló. Az almát az átvételtől számított öt napon belül kifizetik, erre a garanciát a felvásárlási jegy jelenti. A kereskedőház 2013-ban azzal a céllal alakult, hogy a hazai exporttevékenységet hatékonyabbá tegye, elsősorban a kis- és közepes vállalati szektorban.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályaiFejlesztés előtt: Brojleristállók építése