Gazdálkodók aszály miatti vis maior bejelentési lehetőségei

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások | 2022/07/31

A zöldítéshez kapcsolódó kötelezettség az ökológiai jelentőségű másodvetés létrehozása. A másodvetésnek a szabályok szerint a vetéstől számított 60 napon keresztül a területen kell lennie és október 1-jéig el kell vetni. Elsősorban azoknak a gazdálkodóknak veszélyeztetett az ökológiai jelentőségű másodvetése az idei évben, akik a másodvetés után, még idén ősszel szeretnék elvetni a következő évi főnövényüket - valamilyen őszi kalászost – hiszen a jelenleg uralkodó aszályos időjárási- és talajviszonyok mellett a legtöbb területen értelmetlen elvégezni ezt a munkát. Annak a gazdálkodónak, aki őszi vetésű gabonafélével tervez, legkésőbb augusztus közepén el kellene vetnie a zöldtrágya- vagy takarónövényt annak érdekében, hogy az még a következő főnövény vetése előtt legalább 60 napig a területen maradjon.

Ezért az Agrárminisztérium felhívja azon gazdálkodók figyelmét, akik már 2022. június 9-ig jelezték szándékukat az ökológiai jelentőségű másodvetésre, hogy elektronikus úton lehetőségük van vis maior kérelmet benyújtani, melynek pontos módjáról a tájékoztató anyag végén olvashatnak. Akik nem jelentették be az egységes kérelemben, hogy terveznek ökológiai jelentőségű másodvetést, azok ettől a lehetőségtől elestek. Változatlan ugyanis az a követelmény 2015 óta, miszerint a másodvetés tervezéssel kapcsolatos adatokat előre be kell jelenteni. Ellenkező esetben a Magyar Államkincstár nem tudná megállapítani a kérelem alapján, hogy tárgyévben az ügyfél várhatóan meg felel-e majd a zöldítés előírásainak. Amennyiben a kormányhivatal leigazolja az aszálykár bekövetkeztét a gazdálkodó számára, továbbá a vetés elmaradása és a káresemény között ok-okozati összefüggést is meg lehet állapítani, a Magyar Államkincstár megvalósultként elfogadja a termelő által eredetileg tervezett ökológiai fókuszterület elemet (közkeletű rövidítéssel EFA-elemet). 

Az idei aszályhelyzet érzékenyen érinti a termeléshez kötött támogatásban részesülő szemes és szálas fehérjenövény, valamint a rizs termesztését is. Amennyiben az aszályhelyzet veszélyezteti az e kultúrák esetében jogszabályban előírt elvárt hozamot (szemes fehérjenövények) és a beállottsági feltétel (több éves szálas fehérjenövények) elérését, ott a gazdálkodónak lehetősége van a vis maior bejelentés lehetőségével élnie.

A szemes fehérjenövényeknél a szója, a lóbab és az édescsillagfürt termesztése esetén 1 tonna/hektár, a szárazborsó, a csicseriborsó, a takarmányborsó és a mezei borsó termesztésénél 2 tonna/hektár, míg a rizsnél 2,5 tonna/hektár minimális hozamot kell igazoltan elérni.

A több éves művelésre alkalmas szálas fehérjenövény termesztési támogatására jogosult kultúrák esetében a támogatási kérelemben bejelentett tábla legalább 80%-án összefüggő állományra vonatkozó feltétel teljesítése az elvárás.

A termeléshez kötött támogatásoknál az elvárt hozam és a beállottsági feltétel szempontjából vis maior eseménynek tekinthető az aszály, amennyiben igazoltan bekövetkezett és az adott helyzetben általában elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan mértékű beavatkozással lehetett volna elhárítani. A vis maior események bejelentésére az egységes kérelem elektronikus kitöltő felületén (https://e-kerelem.mvh.allamkincstar.gov.hu/enter/) van lehetőség.

Ajánlott kiadványokTakácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlataDr. Radics László - Dr. Polgár Zsolt - Wolf István:
A burgonya termesztéseDr. Szabó István:
Vetésforgó és öntözésSipos Tamás - Dr. Radics László:
A tritikále termesztéseDr. Radics László:
Zöldítés, vetésforgó, kettős termesztésTóth Árpád:
Az öntözés praktikuma

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai