Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások, Növénytermesztés | 2022/07/31
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) kezdeményezése nyomán hirdette ki a tartósan vízhiányos időszakot az ország teljes területére a belügyminiszter, 2022. március 21-i kezdettel. Így azóta már vízjogi engedély hiányában is van lehetőség a rendkívüli öntözési célú vízhasználatra, mely egy egyszerűsített bejelentés alapján azonnal megkezdhető.
Emellett vízkészlet-járulékot sem kell fizetniük a mezőgazdasági termelőknek. A lehetőséggel idén eddig közel ezer termelő élt, több mint 11 ezer hektár területen. A vízügyi ágazat fokozott készültségben, minden lehetséges eszközzel azon dolgozik, hogy vízpótlással mérsékelhetők legyenek a szárazság hatásai.
A hidrometeorológiai viszonyok alapján idén is – a NAK kezdeményezését követően – kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot az ország teljes területére a belügyminiszter, 2022. március 21-i kezdettel. A tartósan vízhiányos időszakban – a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélküli – rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. Az általános szabályozás bevezetését ugyancsak a NAK és a MAGOSZ szorgalmazta, 2019-ben.
A rendkívüli szárazságra tekintettel 2022. július 20-án – a vízhiány elleni védekezési készültség keretében – megkezdte működését a vízügyi ágazat Országos Műszaki Irányító Törzse (OMIT), az Országos Vízügyi Főigazgatóság keretében. A szerv működését a NAK megyei szervezetei is segítik. Szinte valamennyi vízügyi igazgatóságnál készültség van, a vízhiányt kezelő körzetek több mint felében pedig a legmagasabb fokú van érvényben. Az Alföldön az öntöző- és kettősműködésű csatornák teljes kapacitással üzemelnek, azonban eddig soha nem tapasztalt nagyságrendben érkeznek rendkívüli öntözési kérelmek. Eddig több mint 11 ezer hektárra vonatkozóan mintegy ezer termelő jelentett be rendkívüli öntözési igényt.
A megnövekedett vízigények kielégítéséhez országos összehangolásra van szükség, amelyet öntözési menetrend kialakításával valósítanak meg, a vízszolgáltatási szerződéssel rendelkező gazdálkodók bevonásával. Az elmúlt időszak csapadékmentes időjárása és a vízkészletek folyamatos csökkenése következtében a vízigények olyan mértékben megnövekedtek, hogy azok kielégítését csak több vízügyi igazgatóság összehangolt működése mellett, térségi vízátvezetésekkel, adott esetben szivattyús vízpótlással lehet megoldani. Tekintettel arra, hogy a vízhiány miatt a vízjogi vagy rendkívüli engedéllyel rendelkező vízigények is már csak ütemezett időrenddel elégíthetők ki, a vízügyi igazgatóságok ellenőrzik mind a legális, mind az illegális vízkivételeket.
Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m³/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása. Erre megoldás lehet a traktor meghajtású mobilszivattyúk alkalmazása, a vízszállítás tekintetében a gyorskapcsolású öntözőcsövekből, valamint flexibilis felcsévélhető tömlőből épített szállító szárnyvezetékek kihelyezése, továbbá a termőterületen a mobil és a csévélődobos öntözőberendezések, öntözőkonzolok, illetve szalagos öntözőcsövek, gyorsan kiépíthető szalagcsepegtető rendszerek kihelyezése. A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg megyei katasztrófavédelmi
igazgatósághoz írásban kell bejelenteni, ahhoz a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének (területileg illetékes vízügyi igazgatóság) hozzájárulását is csatolni kell. A rendkívüli célú vízhasználatról szóló útmutató és a kapcsolódó adatlapok elérhetők a NAK honlapján, a „Kézikönyvek, Tájékoztató” menüpont alatt. A vízhiány és az aszály közötti különbséget bemutató tájékoztató itt érhető el.
Ajánlott kiadványok
Dr. Radics László:
Zöldítés, vetésforgó, kettős termesztés
Dr. Erdős Gyula - Dr. Haller Gábor - Molnár Jenő - Dr. Ocskó Zoltán:
Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok I-II 2021 (pdf)
Zsigó György:
Védekezés a betegségek és kártevők ellen a gyümölcsösökben
Dr. Radics László (szerk.), Dr. Árendás Tamás, Dr. Kajdi Ferenc, Dr. Megyeri Mária, Dr. Mikó Péter, Dr. Murányi István :
Pelyvás kalászos ősgabonák (tönköly, tönke, alakor) termesztése
Tóth Árpád:
Az öntözés praktikuma
Dr. Radócz László - Szilágyi Arnold:
A kukorica integrált növényvédelme
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza