2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A borszőlő betakarítása - A termés kezelése

Kategória: Növénytermesztés | 2022/08/31

A borkészítés egyik alapvető mozzanata a szüret időpontjának meghatározása. A szüret időpontja egyrészt függ a termés érettségtől (biológiai vagy technológiai), ami meghatározza a végtermék milyenségét, vagyis azt, hogy milyen típusú bort szeretnénk előállítani. A szőlő alapanyag minőségét az érettség mellett a fürtök egészségi állapota, épsége is befolyásolja.

Optimális esetben a beszállított termés röviddel (egy-két órán belül) a szüretet követően feldolgozásra kerül. Először megmérik a tömegét, majd mintát (lehetőleg átlagmintát) vesznek belőle és a rutin paramétereket (cukortartalom, titrálható savtartalom, pH) laboratóriumban megvizsgálják. Fontos még a beérkezett szőlő egészségének és szennyezettségének (levél, sár stb.) megállapítása is, ez szemrevételezéssel oldható meg a legkönnyebben.

A mérési eredményeket a szőlő származási adataival együtt szigorúan vezetett regiszterben (ma egyre inkább számítógépben) rögzíteni kell, még akkor is, ha ez a kisebb gazdaságokban felesleges tehernek tűnik. Ha a körülmények úgy hozzák, hogy a feldolgozással várni kell (szüreti munkacsúcs), a termést hűvös helyen, letakarva (esetleg mérsékelten megkénezve) kell átmenetileg tárolni. A termést az üzem léptékétől, illetve a szüretelő edény jellegétől függően a fogadógaratba vagy közvetlenül a bogyózó gépbe (ládás szüret) ürítik. A szállító edényeket (szüretelő láda, konténer, szőlőszállító kocsi stb.) ürítést követően el kell mosni (minimum öblíteni); szinte minden esetben keletkezik törődésmust, ami nemkívánatos erjedési folyamatokat indíthat el. A szüret folyamatossága érdekében a szállító járművet (a ládákkal együtt) az ürítés után vissza kell irányítani az ültetvénybe.

 A szőlőfürtök kezelése

A prémium minőségű és/vagy drága borok alapanyagát bogyózás előtt (bizonyos technológiákban utána is!) válogatóasztalon ellenőrzik, mely során eltávolítják a beteg, éretlen, sérült fürtöket (illetve bogyókat) és az idegen anyagokat (szőlőlevél, hajtás darabok stb.).

Meleg éghajlatú termőhelyeken, főleg korai érésű fajták esetében a technológia szerves része a fürtök bogyózás előtti hűtése. A magas, akár 30 °C hőmérsékletű bogyók feltárása után intenzívebben mennek végbe a kedvezőtlen biokémiai folyamatok; ezt megelőzendő, célszerű az ép fürtöket lehűteni. Ennek egyik módja lehet folyékony vagy szilárd széndioxid (száraz jég) adagolása a leszüretelt termésbe már a szállítás előtt vagy a borászati üzemben, a bogyózást megelőzően. Gyors hőelvonás történik a fürtök hűtőalagútban történő lassú átvezetésével is. Egy másik, költségesebb lehetőség a hűtőkamrában (10 °C alatti hőmérsékleten) való folyamatos (3–10 napig) tárolás. A hűtés hatékonysága a hideg levegő áramoltatásával növelhető. Ez esetben számolni kell az intenzív légmozgás okozta vízveszteséggel. Más esetekben, eltérő céllal alkalmazzák a fürtök hűtését. Alacsony hőmérsékleten, esetleg CO2   atmoszférában végzett tárolás alatt hosszabb macerációs idő áll rendelkezésre, fokozódik az aroma és fenolos anyagok extrakciója - ezen értékes anyagok oxidálódásának veszélye nélkül.

 A szőlőbogyó feltárása

A fürtkocsányból, - különösen, ha az éretlen és töredezik – sok húzós, keserű fenolos anyag áramolhat a szőlőfeldolgozás folyamán a mustba. Ezt megelőzendő általános gyakorlat a leszüretelt fürtök bogyózása, a bogyók kocsánytól való elválasztása. Miután a bogyók feltárása kellőképpen megtörténik a bogyózás folyamán, a borászati gyakorlat napjainkra lényegében elhagyta a zúzás műveletét. Két technológiai változatban a bogyózás is elmarad, az egyik: a gépi szüretelés, hiszen a kombájn rázószerkezete lerázza a bogyókat a kocsányról, így gyakorlatilag (jó esetben kénezett) cefreként érkezik be a termés a borászatba. A másik az egészfürtös préselés (érett, egészséges termés esetén), melynek lényege az alacsony préselési nyomás igény és az oxidáció lehetőségének csökkentése.

A modern bogyózó gépek kialakítása számos ponton (a verőlécek, illetve a perforált henger forgási iránya, sebessége, lejtőszöge stb.) kínál műszaki megoldást ahhoz, hogy a berendezés működése a szőlőfürtök mindenkori tulajdonságaihoz (fajtaadottság, évjárati sajátságok stb.) rugalmasan igazítható legyen. Az optimális gépbeállítás az alacsony (1,5–2,0 %) mustveszteség egyik fontos feltétele. A bogyóktól megfosztott kocsány a helyesen beállított (lejtőszögű) perforált dob végén kihullik a bogyózó gépből és felhalmozódik. A kocsánykihordás a nagyüzemekben gépesített (csigasor vagy szállítószalag végzi), a kisebbekben kézzel történik. A kocsányt általában a keletkezés ütemében, de legalább a nap végén (higiéniai okokból is) visszajuttatják a szőlőültetvénybe, vagy elszállítják a komposztálás helyszínére.

A bogyózás után bizonyos fajtáknál és termőhelyeken (de mindenképp a prémium borok kategóriájában) még egy termésválogatást végeznek. A tömött fürtök (pl. Pinot fajták) belsejében éretlen, továbbá beteg bogyók lehetnek, amiket csak a fürtök megbontása után lehet felismerni és eltávolítani.

Az utóbbi évek technológiai újítása végre a bogyózó gépek vonatkozásában is eredményeket hozott. Az erősen roncsoló verőléceket (melyek végeit hiába vonták be gumival) teljesen kiiktatták és a bogyók leverése, ütése helyett dörzsölő, görgető mozgást végző vagy fésülő, gereblyéző szerkezetekkel helyettesítették. A bogyókat lefésülő ujjakat a fürtöket szállító szalag hozza mozgásba, a kocsányról leválasztott bogyók gyakorlatilag sértetlenek maradnak. Csökken a káros oxidáció lehetősége, nincs kocsány aprítás vagy torlódás, a magok sem sérülnek. Egy másik megoldás az inercia hatáson alapszik. Ennek lényege az, hogy a fürtök „tehetetlenül”, szabadon oda-vissza lengő mozgást végeznek egy vagy két perforált kosárban. A bogyók ledörzsölődnek a kocsányról, majd a perforációkon áthullva egy gyűjtő, osztályozó tálcára gurulnak. További fejlesztés sikere a bogyók fotometriai szelekciója. A szétterített bogyósorokat előre beprogramozott értékek alapján szín és méret szerint válogatja ki és különíti el egy optikai automata szerkezet.

A törkölyös must belső súrlódása (viszkozitása) elég alacsony ahhoz, hogy cefreszivattyúval alacsony felületi súrlódás mellett mozgatható legyen (kellő átmérőjű, viszonylag rövid és legfeljebb enyhén kanyarodó cefrevezetékben).

Több szempontból is ideális megoldás a cefre gravitációs továbbítása. A minőség megóvása mellett ez energiatakarékos és környezetkímélő is. A vertikális szőlőfeldolgozó gazdaságos és célszerű kialakítása azonban az üzem területének kedvező domborzati viszonyain is múlik.

Pók Tamás és B. Tóth Szabolcs Borászat című kiadványa elsősorban a házi borkészítőkhöz, hobbiborászokhoz és borkedvelő fogyasztókhoz szól, de gyakorló borászok is találnak benne hasznos információkat. A modern szakmai anyag végig vezet a borszőlő minőségi mutatóitól, a mustkészítésen és a bor erjesztésén, kezelésén át egészen a bor palackozásáig tartó folyamatokon. Kizárólag a Szaktudás Kiadó szakkönyv kínálatában kapható, IDE kattintva!

Ajánlott kiadványokPók Tamás - B.Tóth Szabolcs:
Borászat
Zsigó György:
Védekezés a kórokozók és kártevők ellen a szőlőben
Harasztiné Lajtár Klára:
A szüret, szőlőfeldolgozás és erjesztés berendezései - Borászati technológiák eszközei I.
Murányi Zoltán:
Boranalitika
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Hevér László:
Vörösborkészítés I. A tőkéktől az erjedésig
Rakonczás Nándor - Kállai Zoltán:
Terroir - A hagyomány forradalma I. Technológiai megközelítés
Dr. Somlyay István:
Gyakorlati borászat - kémiai alapok

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza