A borjak takarmányozása és egészségvédelme

Kategória: Állattenyésztés | 2022/09/01

A szarvasmarha-tenyésztésben kiemelt jelentőséggel bír a megfelelő állományutánpótlás biztosítása. Már régóta ismert, hogy a borjú elhullás a borjúnevelési időszakban a legmagasabb, melyet leggyakrabban valamilyen fertőző, illetve nem fertőző eredetű emésztőszervi, illetve légzőszervi megbetegedés idéz elő, amit a föcstej nem megfelelő itatására is vissza lehet vezetni (Hartman és mtsai, 1974; Godden, 2008). Az üszők becsült elhullási aránya az Egyesült Államokban a nem megfelelő minőségű föcstej itatása miatt 8-11% közötti értékre tehető (Godden, 2008). Hazai állományokban jellemző tartástechnológiai hiba, hogy nincs elegendő hely a borjak elhelyezésére, illetve nem megfelelő a borjúnevelő tisztítása és fertőtlenítése. A borjak immunrendszere 8-12 napos kortól kezd kis mennyiségben immunglobulinokat termelni, majd 6-8 hetes korukra érik el a megfelelő mennyiségű immunglobulin termelést. A borjak passzív immunitásának kialakulásában döntő szerepe van az életük első 24 órájának, amikor megfelelő minőségű és mennyiségű föcstejet kell felvenniük (Godden, 2008).

Sramek Ágnes-Póti Péter-Bodnár Ákos-Bárdos László-Szakolczi Dóra Lúcia-Pajor Ferenc: Tőgyegészségügyi vizsgálatok többször ellett tehenekben és a megszerzett maternális immunitás monitorozása egy hazai holstein-fríz szarvasmarha tenyészetben című szakmai anyaga teljes terjedelmében az ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS folyóirat 2022. 71. 2. számában olvasható. A lap elérhető a Szaktudás webshopban, ITT.

A föcstejes időszak a születéstől 3–5 napos korig tart. Ebben az időszakban a borjú kizárólagos tápláléka a föcstej (kolosztrum) amely a normál tejtől eltérő összetételű (táblázat), sárgás, kissé vörhenyes színű (kép), nagy magnézium tartalma miatt hashajtó hatású. Tartalmazza a borjú számára szükséges fehérjéket, vitaminokat (A-, D-vitamin, aszkorbinsav, riboflavin) és magas a szárazanyag-tartalma. A föcstej és a „normális” tej összetétele jelentősen különbözik, ami viszonylag gyorsan, 3–5 nap alatt kiegyenlítődik. A föcstej a legmegfelelőbb összetételben tartalmazza a borjú részére szükséges táplálóanyagokat, ásványi anyagokat és vitaminokat. Szárazanyag tartalma több mint kétszerese, A- és D-vitamin-tartalma 30–40-szerese a normális tejének. Táplálkozás élettani értékét elsősorban az immunológiailag fontos gammaglobulin tartalma adja.

A normál tej (A) és a föcstej (B) eltérő színe

A vemhes tehén placentájának sajátosságai miatt a borjak gyakorlatilag specifikus védőanyagoktól mentesen születnek, számukra a föcstej biztosítja a passzív immunitást nyújtó ellenanyagokat. A föcstejben lévő immunanyagok a születés után rövid ideig (24 óra) lebontás nélkül felszívódnak a bélcsatornából. Az ellés után a föcstej immunanyag-tartalma (5. táblázat). és annak lebontás nélküli felszívódásának lehetősége gyorsan csökken. Ezért fontos, hogy a borjú a születés után minél előbb, de legalább 2 órán belül föcstejet fogyasszon, majd az életének első napjaiban minél gyakrabban, minél több föcstejet igyon. A megfelelő mennyiség megállapításánál fontos tudni, hogy a borjú testtömegének 10%-át nyugodtan megitathatjuk egyszerre, bár az első itatáskor általában ezt a mennyiséget nem fogyassza el a borjú, mivel az újszülött borjú oltógyomrának befogadó képessége 1,5–2 liter. Általánosan elfogadott szabály, hogy a borjú az ellést követő első 4–6 órában kapjon a testtömege 10–15 százalékának megfelelő (kb. 3–4 liter) jó minőségű kolosztrumot, melynek első felét az első 1-2 órában kapja meg. A kolosztrum napi 3–4 alkalommal történő itatását a születést követő 72. óráig folytassuk, mivel az ellenanyagoknak lokális hatása van az emésztőrendszerben fellépő megbetegedések megelőzésére. A megfelelő hőmérséklet elérése az itatáskor nagyon fontos, mivel a tőgymelegnél (37–39 °C) alacsonyabb hőmérsékleten itatott kolosztrum emésztőszerv-rendszeri problémákhoz vezethet.

A föcstej, az átmeneti tej és a teljes tej összetételének változása

A föcstejet nemcsak itathatjuk, hanem szoptathatjuk is a borjúval. Ez az állategészségügyi helyzettől, az elletés módjától és az újszülött borjú elhelyezésétől függ. Az ún. csikóboxos vagy kiscsoportos elletéskor a borjút az anyjával együtt helyezzük el néhány napig. Ekkor a föcstejet kiszopatjuk a borjúval. Vannak, akik a szoptatást jobb módszernek tartják, mert ekkor a borjúra van bízva hányszor és mennyit szopik. Az ellést követő első órákban azonban ebben a tartásmódban fokozott figyelemmel kell kísérni, hogy szopik-e a borjú. Ugyanis egyrészt az első alkalommal szoptatáskor is gyakran szükség van segítségre, másrészt gyakorlati tapasztalat, ha nem figyelünk oda az anyja mellett maradó borjak kb. fele nem vesz fel elegendő föcstejet.

Az itatásos borjúnevelés teljes technológiáját Dr. Holló István A sikeres borjúnevelés gyakorlata című kiadványából ismerhetik meg. Megjelent a Gyakorlati Tudástár sorozatban, elérhető a szaktudas.hu oldalon, ITT.

Az újszülött borjak leggyakoribb gazdasági kárt okozó fertőző betegsége a kólihasmenés, amely intenzív állományok mesterségesen nevelt borjai között gyakori. A téli, kora tavaszi hónapok hajlamosítanak a betegségre: ilyenkor rosszabbak az istállóhigiéniai viszonyok, a vemhes állatok téli takarmányozásra miatt a föcstejtermelés csökken, a született borjak ellenálló képessége gyengébb, az ellések száma nagyobb, az anyák takarmányozása karotinhiányos.
Megelőzésében az elletési higiénia szakszerű alkalmazása segít a leginkább: bőséges, tiszta alom; az anya lemosása; tiszta, fertőtlenített ellető kötelek használata. Alapvető fontosságú a köldök fertőtlenítése.
A betegség tünetei: a borjú étvágytalan, bágyadt, szőre borzolt, bőre ráncolt, szemei beesettek. Az 1-2 napos korban megbetegedett borjak gyorsan, 24-48 órán belül elpusztulhatnak, a 4-6 napos korban kezdődő betegség lefolyása lassúbb, a gyógyulási esélyek kedvezőbbek.  

További hasznos, gyakorlati tanácsok arról, hogy mi mindent tehet a gazda a tenyésztés, szaporítás, tartás, takarmányozás, állategészségügy területén ahhoz, hogy megőrizze állatai egészségét Dr. Böő István Gazdasági állataink betegségmegelőzése című könyvében olvashatók. A kötet kapható a Szaktudás Kiadónál: ITT!

Ajánlott kiadványokDr. Mézes Miklós - Dr. Erdélyi Márta:
Takarmány-adalékanyagok és alkalmazásuk a takarmányozásbanDr. Böő István:
Gazdasági állataink betegségmegelőzéseDr. Holló Gabriella - Dr. Tőzsér János:
Ultrahang - Digitális képalkotó eljárások a precíziós állattenyésztésben I.Dr. Holló István:
A sikeres borjúnevelés gyakorlataDr. Tóth László:
Állattartó épületek klímája (Légcsere, szellőztetés, fűtés, hűtés)Dr. Tóth László:
Információtechnika (IT) a korszerű szarvasmarhatartásbanDr. Böő István:
A szarvasmarhatartás gyakorlata I.Dr. Babinszky László:
Precíziós takarmányozás: tények és tévhitekDr. Böő István:
A szarvasmarhatartás gyakorlata II.-:
Állattenyésztés és Takarmányozás 2022.71.2

Ez is érdekelhetiFejlesztés az állattenyésztésben: Kocatartás A káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag