2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Vigyázzunk a magyar dió hírnevére!

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Valkó Béla, 2014/10/20

Tizenkettedik alkalommal, szeptember közepén rendezték meg a Diófesztivált Lengyeltótiban. A szakmai konferencián kutatók, termelők osztották meg tapasztalataikat.

Dankó József, a Közép-Európa legnagyobb egybefüggő dióültetvényén gazdálkodó Juglans Hungária Kft. ügyvezetője elmondta, közepes 1–1,5 tonnás hektáronkénti termésre számítanak. Az esős időjárás miatt egyszerre ért be a három fő fajta, az Alsószentiváni, a Milotai és a Tiszacsécsi. A rendszeres eső és a sár nagyban nehezítette a betakarítást. A 40–50 százalékos víztartalommal bíró diót 12 százalékosra kellett szárítaniuk ahhoz, hogy export minőségű legyen, ami jelentős költségnövekedéssel jár. Szerencsére stabil a tóti dió exportpiaca: a legnagyobb felvásárló Németország, Anglia és Olaszország.

Tízéves program

A diótermesztéshez – a szőlőágazathoz hasonlóan – szükség van a hosszú távú szabályozásra. Folyamatban van a tízéves program kidolgozása – mondta Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Somogy megyei elnöke a lengyeltóti diófesztivál részeként megtartott szakmai konferencián. A kamara megyei elnöke elmondta: a programot az illetékes tárca szakembereivel együtt dolgozzák ki. Hangsúlyozta: „Somogy világhírű terméke a dió, világhírű szakemberek termesztik.” Mivel a diófának minden része hasznos és hasznosítható, véleménye szerint kormányzati programmal és megemelt normatív támogatással kellene diótermesztésre ösztönözni az agrárszakembereket.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az új uniós fejlesztési ciklus forrásaihoz várhatóan december előtt nem lehet hozzájutni, de az előző ciklus maradványpénzeiből még újabb, az agrárágazatnak is fontos pályázati kiírásokra lehet számítani októberben.

Mivel a lengyeltóti dió az amerikai és a francia dió előtt kerül a piacra, elfogadottan magasabb áron lehet értékesíteni. Mindenesetre vigyáznunk kell a magyar dió hírnevére, ugyanis sikerült elérni, hogy a német áruházakban prémiumcsomagolásban jelenik meg, a fogyasztók már kimondottan a magyar diót keresik. Talán kevesen tudják, a Milotai 10-es diófajtát a 19. században az angol tőzsdén is jegyezték

Diótermesztés Lengyeltótiban

A konferenciát követően Dankó Józsefet, a Juglans Hungária Kft. ügyvezetőjét arra kértük, mutassa be cégét olvasóinknak. Mint elmondta, a kft. elsősorban diótermesztéssel, -feldolgozással, -szárítással és -értékesítéssel foglalkozik, mintegy 180–200 hektáros területen, viszonylag kedvező ökológiai adottságok mellett. Előnyös adottságuk, hogy csupán egy kilométerre van a termőhelytől a feldolgozó és szárító, valamint a tárolóhely. Az ültetvényt szilárd burkolatú úton lehet megközelíteni, ami a betakarításnál fontos, hiszen gyorsan és veszteség nélkül tudják elszállítani az egyik helyről a másikra a gyümölcsöt.

A dió fajtaösszetétele, növény-egészségügyi állapota és kondíciója jó, a szakmai munka fejlődését külföldi és hazai kutatóintézetekkel fenntartott szoros kapcsolat biztosítja.

A diótermés 80–90 százalékát Európában értékesítik, fő felvevőpiacuk Németország, Anglia, esetenként Franciaország, de szállítottak már Brazíliába is. Jelenleg Észak-Afrikába, várhatóan Libanonba fognak exportálni a már említett német és angol piacok mellett.

Számukra rendkívül fontos a megfelelő fajtájú és méretű dió, és annak külső megjelenése, hogy az megfeleljen a piaci, illetve a fogyasztói elvárásoknak. Hogy meg tudjanak felelni ezeknek az igényeknek a régi olajtüzelésű kazánokat kicserélték, és most új, francia típusú gépekkel, gázfűtéssel szárítják a diót. Üzemük ezáltal 500 tonna export minőségű dió szárítására és csomagolására vált képessé, a saját termésük mellett más üzemekben termelt dió szárítására és értékesítésére is vállalkoznak.

– Miközben piaci értékesítési lehetőségeink kedvezőek, új ültetvények létrehozását tervezzük. Az intenzívebb telepítésekkel a jelenlegi 1–2 tonnás termésátlag megduplázható lesz. Vagyis 3–4 tonna hektáronkénti terméseredményt várunk azoktól a fajtáktól, amelyeket eltelepítünk – magyarázza Dankó József.

Mint elmondja, a betakarítást rázógépekkel végezik. A földre rázott diót pedig kézzel szedik. A kézi szedés, ami 2–3 hétig tart, 100–150 embernek ad munkát. A fáról elhullott diót legkésőbb 2–3 nap múlva a szárítóba kell vinni, így a dióbél szép szalmasárga színű lesz. A legfőbb exportirányuk a héjas sexport. A három fajta legfőbb erénye a szép, méretes gyümölcs és telt bél. Plusz a remek íz, hiszen nincs túlöntözve az ültetvény, nincs műtrágya-túladagolás.

Konkurenseikkel, az ország más diós vidékeivel inkább egymás segítői. Az idén alakult meg a FruitVeB Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezeten belül a csonthéjas szakbizottság, ebben a rendszerben próbálnak szakmai tanácsokat adni.

Arra a kérdésre, hogy érdemes- e másutt is nagyban diót telepíteni, így összegezett Dankó József:

– Igen érdemes, de csak azokon a területeken, ahol minden adottság megvan. Tehát a kiváló, magas tápértékű talaj, az átlagnál jobb fény és hőmérsékleti viszonyok, öntözési lehetőség, illetve viszonylag magas talajvíz.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza