2026. 06. 05., péntek
Fatime
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Vigyázzunk a magyar dió hírnevére!

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Valkó Béla, 2014/10/20

Tizenkettedik alkalommal, szeptember közepén rendezték meg a Diófesztivált Lengyeltótiban. A szakmai konferencián kutatók, termelők osztották meg tapasztalataikat.

Dankó József, a Közép-Európa legnagyobb egybefüggő dióültetvényén gazdálkodó Juglans Hungária Kft. ügyvezetője elmondta, közepes 1–1,5 tonnás hektáronkénti termésre számítanak. Az esős időjárás miatt egyszerre ért be a három fő fajta, az Alsószentiváni, a Milotai és a Tiszacsécsi. A rendszeres eső és a sár nagyban nehezítette a betakarítást. A 40–50 százalékos víztartalommal bíró diót 12 százalékosra kellett szárítaniuk ahhoz, hogy export minőségű legyen, ami jelentős költségnövekedéssel jár. Szerencsére stabil a tóti dió exportpiaca: a legnagyobb felvásárló Németország, Anglia és Olaszország.

Tízéves program

A diótermesztéshez – a szőlőágazathoz hasonlóan – szükség van a hosszú távú szabályozásra. Folyamatban van a tízéves program kidolgozása – mondta Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Somogy megyei elnöke a lengyeltóti diófesztivál részeként megtartott szakmai konferencián. A kamara megyei elnöke elmondta: a programot az illetékes tárca szakembereivel együtt dolgozzák ki. Hangsúlyozta: „Somogy világhírű terméke a dió, világhírű szakemberek termesztik.” Mivel a diófának minden része hasznos és hasznosítható, véleménye szerint kormányzati programmal és megemelt normatív támogatással kellene diótermesztésre ösztönözni az agrárszakembereket.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az új uniós fejlesztési ciklus forrásaihoz várhatóan december előtt nem lehet hozzájutni, de az előző ciklus maradványpénzeiből még újabb, az agrárágazatnak is fontos pályázati kiírásokra lehet számítani októberben.

Mivel a lengyeltóti dió az amerikai és a francia dió előtt kerül a piacra, elfogadottan magasabb áron lehet értékesíteni. Mindenesetre vigyáznunk kell a magyar dió hírnevére, ugyanis sikerült elérni, hogy a német áruházakban prémiumcsomagolásban jelenik meg, a fogyasztók már kimondottan a magyar diót keresik. Talán kevesen tudják, a Milotai 10-es diófajtát a 19. században az angol tőzsdén is jegyezték

Diótermesztés Lengyeltótiban

A konferenciát követően Dankó Józsefet, a Juglans Hungária Kft. ügyvezetőjét arra kértük, mutassa be cégét olvasóinknak. Mint elmondta, a kft. elsősorban diótermesztéssel, -feldolgozással, -szárítással és -értékesítéssel foglalkozik, mintegy 180–200 hektáros területen, viszonylag kedvező ökológiai adottságok mellett. Előnyös adottságuk, hogy csupán egy kilométerre van a termőhelytől a feldolgozó és szárító, valamint a tárolóhely. Az ültetvényt szilárd burkolatú úton lehet megközelíteni, ami a betakarításnál fontos, hiszen gyorsan és veszteség nélkül tudják elszállítani az egyik helyről a másikra a gyümölcsöt.

A dió fajtaösszetétele, növény-egészségügyi állapota és kondíciója jó, a szakmai munka fejlődését külföldi és hazai kutatóintézetekkel fenntartott szoros kapcsolat biztosítja.

A diótermés 80–90 százalékát Európában értékesítik, fő felvevőpiacuk Németország, Anglia, esetenként Franciaország, de szállítottak már Brazíliába is. Jelenleg Észak-Afrikába, várhatóan Libanonba fognak exportálni a már említett német és angol piacok mellett.

Számukra rendkívül fontos a megfelelő fajtájú és méretű dió, és annak külső megjelenése, hogy az megfeleljen a piaci, illetve a fogyasztói elvárásoknak. Hogy meg tudjanak felelni ezeknek az igényeknek a régi olajtüzelésű kazánokat kicserélték, és most új, francia típusú gépekkel, gázfűtéssel szárítják a diót. Üzemük ezáltal 500 tonna export minőségű dió szárítására és csomagolására vált képessé, a saját termésük mellett más üzemekben termelt dió szárítására és értékesítésére is vállalkoznak.

– Miközben piaci értékesítési lehetőségeink kedvezőek, új ültetvények létrehozását tervezzük. Az intenzívebb telepítésekkel a jelenlegi 1–2 tonnás termésátlag megduplázható lesz. Vagyis 3–4 tonna hektáronkénti terméseredményt várunk azoktól a fajtáktól, amelyeket eltelepítünk – magyarázza Dankó József.

Mint elmondja, a betakarítást rázógépekkel végezik. A földre rázott diót pedig kézzel szedik. A kézi szedés, ami 2–3 hétig tart, 100–150 embernek ad munkát. A fáról elhullott diót legkésőbb 2–3 nap múlva a szárítóba kell vinni, így a dióbél szép szalmasárga színű lesz. A legfőbb exportirányuk a héjas sexport. A három fajta legfőbb erénye a szép, méretes gyümölcs és telt bél. Plusz a remek íz, hiszen nincs túlöntözve az ültetvény, nincs műtrágya-túladagolás.

Konkurenseikkel, az ország más diós vidékeivel inkább egymás segítői. Az idén alakult meg a FruitVeB Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezeten belül a csonthéjas szakbizottság, ebben a rendszerben próbálnak szakmai tanácsokat adni.

Arra a kérdésre, hogy érdemes- e másutt is nagyban diót telepíteni, így összegezett Dankó József:

– Igen érdemes, de csak azokon a területeken, ahol minden adottság megvan. Tehát a kiváló, magas tápértékű talaj, az átlagnál jobb fény és hőmérsékleti viszonyok, öntözési lehetőség, illetve viszonylag magas talajvíz.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Vis maior helyzet a fagykárok és az aszály miatt
Május 15-én két vis maior helyzetet is bejelentett Bóna Szabolcs agrárminiszter. A 2026. március 1 és május 3 között tapasztalható tavaszi fagyok miatt a bejelentés az ország teljes területére érvényes 21 járás kivételével – olvasható a kap.gov.hu oldalon. Ugyanitt láthatják a gazdák, hogy az április 1 és május 12 közötti aszályos időjárást is vis maiornak tekinti a minisztérium, három járás kivételével. Az idén is száraz maradt az április és a május első két hete, a vetőgépek az ország nagy részén porba szórták a kukorica és a napraforgó vetőmagját. Könnyíti a gazdák helyzetét, hogy a közlemények csatolhatók a vis maior bejelentéshez, és egyben hitelt érdemlő tanúsítást is jelentek. 
Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozó
A magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.
Árpád-Agrár Zrt.: a Napfény, a termálenergia és a szakértelem fellegvára
Hatvanhat évvel ezelőtt, január 27.-én alakult meg az Árpád-Agrár Zrt. jogelőd szervezete, az Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet. A szövetkezet megalakításának már volt előzménye, ugyanis a szentesi kertészek 1957 januárjában önként hozták létre a Szentes és Vidéke Zöldség- és Gyümölcs Termelő és Értékesítő Szakszövetkezetet. Mindezt annak érdekében, hogy közös értékesítéssel erősítsék pozíciójukat a primőr zöldségpiacon. Ez a lépés a helyi bolgár kertészeti hagyományokra (a bolgár kertészek 1875-ös betelepülésére emlékezve) épült, kihasználva Szentes kedvező adottságait, a termálvizet, a napfényt és a termőtalajt.
A mélyművelés szocialista hagyomány?
Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.
Fagykárok és kártevők a kertészetekben
Szomorúan sétálgatnak kertjeikben a borsodi és a kunsági gyümölcskertészek. Látnivaló, hogy már áprilisban befejezték a szüretet. Észak-Magyarországon, Pest és Bács- Kiskun megyékben a mínusz 8 Celsius fokú hajnali lehűlések megtizedelték a meggy, a szilva és az alma ültetvényeket. A károkat még pontosan nem lehet felmérni, de a szakemberek a 30-90 százalék közé becsülik a terméskiesést. Ezzel

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza