2026. 09. 20., vasárnap
Friderika
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Vigyázzunk a magyar dió hírnevére!

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Valkó Béla, 2014/10/20

Tizenkettedik alkalommal, szeptember közepén rendezték meg a Diófesztivált Lengyeltótiban. A szakmai konferencián kutatók, termelők osztották meg tapasztalataikat.

Dankó József, a Közép-Európa legnagyobb egybefüggő dióültetvényén gazdálkodó Juglans Hungária Kft. ügyvezetője elmondta, közepes 1–1,5 tonnás hektáronkénti termésre számítanak. Az esős időjárás miatt egyszerre ért be a három fő fajta, az Alsószentiváni, a Milotai és a Tiszacsécsi. A rendszeres eső és a sár nagyban nehezítette a betakarítást. A 40–50 százalékos víztartalommal bíró diót 12 százalékosra kellett szárítaniuk ahhoz, hogy export minőségű legyen, ami jelentős költségnövekedéssel jár. Szerencsére stabil a tóti dió exportpiaca: a legnagyobb felvásárló Németország, Anglia és Olaszország.

Tízéves program

A diótermesztéshez – a szőlőágazathoz hasonlóan – szükség van a hosszú távú szabályozásra. Folyamatban van a tízéves program kidolgozása – mondta Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Somogy megyei elnöke a lengyeltóti diófesztivál részeként megtartott szakmai konferencián. A kamara megyei elnöke elmondta: a programot az illetékes tárca szakembereivel együtt dolgozzák ki. Hangsúlyozta: „Somogy világhírű terméke a dió, világhírű szakemberek termesztik.” Mivel a diófának minden része hasznos és hasznosítható, véleménye szerint kormányzati programmal és megemelt normatív támogatással kellene diótermesztésre ösztönözni az agrárszakembereket.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az új uniós fejlesztési ciklus forrásaihoz várhatóan december előtt nem lehet hozzájutni, de az előző ciklus maradványpénzeiből még újabb, az agrárágazatnak is fontos pályázati kiírásokra lehet számítani októberben.

Mivel a lengyeltóti dió az amerikai és a francia dió előtt kerül a piacra, elfogadottan magasabb áron lehet értékesíteni. Mindenesetre vigyáznunk kell a magyar dió hírnevére, ugyanis sikerült elérni, hogy a német áruházakban prémiumcsomagolásban jelenik meg, a fogyasztók már kimondottan a magyar diót keresik. Talán kevesen tudják, a Milotai 10-es diófajtát a 19. században az angol tőzsdén is jegyezték

Diótermesztés Lengyeltótiban

A konferenciát követően Dankó Józsefet, a Juglans Hungária Kft. ügyvezetőjét arra kértük, mutassa be cégét olvasóinknak. Mint elmondta, a kft. elsősorban diótermesztéssel, -feldolgozással, -szárítással és -értékesítéssel foglalkozik, mintegy 180–200 hektáros területen, viszonylag kedvező ökológiai adottságok mellett. Előnyös adottságuk, hogy csupán egy kilométerre van a termőhelytől a feldolgozó és szárító, valamint a tárolóhely. Az ültetvényt szilárd burkolatú úton lehet megközelíteni, ami a betakarításnál fontos, hiszen gyorsan és veszteség nélkül tudják elszállítani az egyik helyről a másikra a gyümölcsöt.

A dió fajtaösszetétele, növény-egészségügyi állapota és kondíciója jó, a szakmai munka fejlődését külföldi és hazai kutatóintézetekkel fenntartott szoros kapcsolat biztosítja.

A diótermés 80–90 százalékát Európában értékesítik, fő felvevőpiacuk Németország, Anglia, esetenként Franciaország, de szállítottak már Brazíliába is. Jelenleg Észak-Afrikába, várhatóan Libanonba fognak exportálni a már említett német és angol piacok mellett.

Számukra rendkívül fontos a megfelelő fajtájú és méretű dió, és annak külső megjelenése, hogy az megfeleljen a piaci, illetve a fogyasztói elvárásoknak. Hogy meg tudjanak felelni ezeknek az igényeknek a régi olajtüzelésű kazánokat kicserélték, és most új, francia típusú gépekkel, gázfűtéssel szárítják a diót. Üzemük ezáltal 500 tonna export minőségű dió szárítására és csomagolására vált képessé, a saját termésük mellett más üzemekben termelt dió szárítására és értékesítésére is vállalkoznak.

– Miközben piaci értékesítési lehetőségeink kedvezőek, új ültetvények létrehozását tervezzük. Az intenzívebb telepítésekkel a jelenlegi 1–2 tonnás termésátlag megduplázható lesz. Vagyis 3–4 tonna hektáronkénti terméseredményt várunk azoktól a fajtáktól, amelyeket eltelepítünk – magyarázza Dankó József.

Mint elmondja, a betakarítást rázógépekkel végezik. A földre rázott diót pedig kézzel szedik. A kézi szedés, ami 2–3 hétig tart, 100–150 embernek ad munkát. A fáról elhullott diót legkésőbb 2–3 nap múlva a szárítóba kell vinni, így a dióbél szép szalmasárga színű lesz. A legfőbb exportirányuk a héjas sexport. A három fajta legfőbb erénye a szép, méretes gyümölcs és telt bél. Plusz a remek íz, hiszen nincs túlöntözve az ültetvény, nincs műtrágya-túladagolás.

Konkurenseikkel, az ország más diós vidékeivel inkább egymás segítői. Az idén alakult meg a FruitVeB Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezeten belül a csonthéjas szakbizottság, ebben a rendszerben próbálnak szakmai tanácsokat adni.

Arra a kérdésre, hogy érdemes- e másutt is nagyban diót telepíteni, így összegezett Dankó József:

– Igen érdemes, de csak azokon a területeken, ahol minden adottság megvan. Tehát a kiváló, magas tápértékű talaj, az átlagnál jobb fény és hőmérsékleti viszonyok, öntözési lehetőség, illetve viszonylag magas talajvíz.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?
DélKerTÉSZ: Stabil lábakon a gazdálkodás
A DélKerTÉSZ (Délalföldi Kertészek Szövetkezete) állandó, aktuális feladatai közé tartozik a 450 termelő összefogása, a hazai hajtatott zöldségek (főként paprika és paradicsom) piaci pozíciójának erősítése, valamint a 2026 áprilisában elindított szentesi mentorprogram és az új értékesítési csatornák működtetése. Ennek fényében mindig fontos feladatokat kell megoldani a szövetkezet vezetésének. Nagypéter Sándorral, a TÉSZ elnökével beszélgettünk.
A hazai mezőgazdaság versenyképességét a fémzárolt vetőmagok használata garantálja
A klímaváltozás, az aszály, a vízhiány komoly kihívás elé állította a magyar mezőgazdaságot és a vetőmagágazatot, ami nemcsak a gyenge terméseredményekben mutatkozik meg, hanem a vetőmag-előállítás biztonságát is veszélyezteti. Perczel Péter, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetője, egyben a Vetőmag Szövetség elnökségi tagja, a Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Szekcióbizottság elnöke álláspontja szerint az exportpiaci bizonytalanságokkal és növekvő költségekkel párosulva olyan nehéz helyzet alakult ki, amelynek kezelésére széles összefogás mellett gyors alkalmazkodásra, innovatív nemesítésre és tervszerű cselekvésre, fokozottabb öntözésfejlesztésre van szükség.
A GOSZ-VSZT-NAK őszi búza és őszi káposztarepce kísérletek eredményei
A szélsőséges időjárás az idei GOSZ-VSZT-NAK fajtakísérletek eredményeiben is megmutatkozott: jelentős különbségek alakultak ki az egyes országrészek között. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködésében zajló, egységes módszertan szerint végzett posztregisztrációs kísérletek ugyanakkor idén is értékes információkat adnak a gazdálkodók számára.
Talajművelés: követhető hagyományok
Az idei aszály a gazdák harmadának sorsát megpecsételheti. A károsult gazdák nagy része a négy évvel ezelőtti szárazsághoz képest is rosszabb helyzetre számít. Egy Debrecen környéki termelő szerint a szemes kukorica az aszály miatt már silónak sem alkalmas. Sok száz milliárdos a becsült kár, a mezőgazdaság az ország nemzeti össztermékét is fél-egy százalékkal ronthatja az idén.
Az Isterra Közép-Európa Kft. integrációs tevékenysége zárt rendszerre épül
Bár a vetőmagágazat egésze a piaci nehézségek és az aszályos időjárás miatt az elmúlt időszakban gyengébb évet zárt a korábbi történelmi rekordokhoz képest, az Isterra Közép-Európa Kft. stabilan tartja pozícióját a hazai piacon. Az Isterra Közép-Európa Kft. pénzügyileg stabil, sikeres éveket tudhat maga mögött, jelentette ki Perczel Péter ügyvezető igazgató.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza