2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Vigyázzunk a magyar dió hírnevére!

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Valkó Béla, 2014/10/20

Tizenkettedik alkalommal, szeptember közepén rendezték meg a Diófesztivált Lengyeltótiban. A szakmai konferencián kutatók, termelők osztották meg tapasztalataikat.

Dankó József, a Közép-Európa legnagyobb egybefüggő dióültetvényén gazdálkodó Juglans Hungária Kft. ügyvezetője elmondta, közepes 1–1,5 tonnás hektáronkénti termésre számítanak. Az esős időjárás miatt egyszerre ért be a három fő fajta, az Alsószentiváni, a Milotai és a Tiszacsécsi. A rendszeres eső és a sár nagyban nehezítette a betakarítást. A 40–50 százalékos víztartalommal bíró diót 12 százalékosra kellett szárítaniuk ahhoz, hogy export minőségű legyen, ami jelentős költségnövekedéssel jár. Szerencsére stabil a tóti dió exportpiaca: a legnagyobb felvásárló Németország, Anglia és Olaszország.

Tízéves program

A diótermesztéshez – a szőlőágazathoz hasonlóan – szükség van a hosszú távú szabályozásra. Folyamatban van a tízéves program kidolgozása – mondta Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Somogy megyei elnöke a lengyeltóti diófesztivál részeként megtartott szakmai konferencián. A kamara megyei elnöke elmondta: a programot az illetékes tárca szakembereivel együtt dolgozzák ki. Hangsúlyozta: „Somogy világhírű terméke a dió, világhírű szakemberek termesztik.” Mivel a diófának minden része hasznos és hasznosítható, véleménye szerint kormányzati programmal és megemelt normatív támogatással kellene diótermesztésre ösztönözni az agrárszakembereket.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az új uniós fejlesztési ciklus forrásaihoz várhatóan december előtt nem lehet hozzájutni, de az előző ciklus maradványpénzeiből még újabb, az agrárágazatnak is fontos pályázati kiírásokra lehet számítani októberben.

Mivel a lengyeltóti dió az amerikai és a francia dió előtt kerül a piacra, elfogadottan magasabb áron lehet értékesíteni. Mindenesetre vigyáznunk kell a magyar dió hírnevére, ugyanis sikerült elérni, hogy a német áruházakban prémiumcsomagolásban jelenik meg, a fogyasztók már kimondottan a magyar diót keresik. Talán kevesen tudják, a Milotai 10-es diófajtát a 19. században az angol tőzsdén is jegyezték

Diótermesztés Lengyeltótiban

A konferenciát követően Dankó Józsefet, a Juglans Hungária Kft. ügyvezetőjét arra kértük, mutassa be cégét olvasóinknak. Mint elmondta, a kft. elsősorban diótermesztéssel, -feldolgozással, -szárítással és -értékesítéssel foglalkozik, mintegy 180–200 hektáros területen, viszonylag kedvező ökológiai adottságok mellett. Előnyös adottságuk, hogy csupán egy kilométerre van a termőhelytől a feldolgozó és szárító, valamint a tárolóhely. Az ültetvényt szilárd burkolatú úton lehet megközelíteni, ami a betakarításnál fontos, hiszen gyorsan és veszteség nélkül tudják elszállítani az egyik helyről a másikra a gyümölcsöt.

A dió fajtaösszetétele, növény-egészségügyi állapota és kondíciója jó, a szakmai munka fejlődését külföldi és hazai kutatóintézetekkel fenntartott szoros kapcsolat biztosítja.

A diótermés 80–90 százalékát Európában értékesítik, fő felvevőpiacuk Németország, Anglia, esetenként Franciaország, de szállítottak már Brazíliába is. Jelenleg Észak-Afrikába, várhatóan Libanonba fognak exportálni a már említett német és angol piacok mellett.

Számukra rendkívül fontos a megfelelő fajtájú és méretű dió, és annak külső megjelenése, hogy az megfeleljen a piaci, illetve a fogyasztói elvárásoknak. Hogy meg tudjanak felelni ezeknek az igényeknek a régi olajtüzelésű kazánokat kicserélték, és most új, francia típusú gépekkel, gázfűtéssel szárítják a diót. Üzemük ezáltal 500 tonna export minőségű dió szárítására és csomagolására vált képessé, a saját termésük mellett más üzemekben termelt dió szárítására és értékesítésére is vállalkoznak.

– Miközben piaci értékesítési lehetőségeink kedvezőek, új ültetvények létrehozását tervezzük. Az intenzívebb telepítésekkel a jelenlegi 1–2 tonnás termésátlag megduplázható lesz. Vagyis 3–4 tonna hektáronkénti terméseredményt várunk azoktól a fajtáktól, amelyeket eltelepítünk – magyarázza Dankó József.

Mint elmondja, a betakarítást rázógépekkel végezik. A földre rázott diót pedig kézzel szedik. A kézi szedés, ami 2–3 hétig tart, 100–150 embernek ad munkát. A fáról elhullott diót legkésőbb 2–3 nap múlva a szárítóba kell vinni, így a dióbél szép szalmasárga színű lesz. A legfőbb exportirányuk a héjas sexport. A három fajta legfőbb erénye a szép, méretes gyümölcs és telt bél. Plusz a remek íz, hiszen nincs túlöntözve az ültetvény, nincs műtrágya-túladagolás.

Konkurenseikkel, az ország más diós vidékeivel inkább egymás segítői. Az idén alakult meg a FruitVeB Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezeten belül a csonthéjas szakbizottság, ebben a rendszerben próbálnak szakmai tanácsokat adni.

Arra a kérdésre, hogy érdemes- e másutt is nagyban diót telepíteni, így összegezett Dankó József:

– Igen érdemes, de csak azokon a területeken, ahol minden adottság megvan. Tehát a kiváló, magas tápértékű talaj, az átlagnál jobb fény és hőmérsékleti viszonyok, öntözési lehetőség, illetve viszonylag magas talajvíz.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza