2025. 06. 26., csütörtök
János
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A Charolais szarvasmarha meghatározó húsmarha

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Hajtungy, 2022/09/03

A XXIX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok az év legfontosabb rendezvénye a hazai állattenyésztési ágazat szereplői számára. A fajtabírálatok során ugyanis megmérettetnek a törzstenyészetek. Dr. Török Mártonnal, a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete (MCTE) ügyvezetőjével beszélgettünk.

Dr. Török Márton, 
a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete (MCTE) ügyvezetője

Török Márton 14 éve dolgozik az egyesületnél, s mielőtt másfél éve kinevezték ügyvezetőnek, a tenyésztésvezetői pozíciót töltötte be, vagyis a szakmai ügyekért felelt.

Fél évszázada honosították meg idehaza a Charolais szarvasmarhát, mert szükség volt egy új vérvonalra a marhahús termeléshez. Az óta több húsmarha fajta termelésével is foglalkoznak Magyarországon. Milyen helyet foglal el a Charolais fajta ebben a piaci versenyben?

A tehénlétszámot tekintve folyamatos a fejlődés. Az egyesület harminc évvel ezelőtti megalakulásakor 1700 tehén tartozott az egyesület ellenőrzése alá, mivel a 19 alapító tag közül ötnek volt állata. Az egyesület húsz éves jubileumára már 9500 fölött volt a tehenek száma, amit 120 tag tartott. Napjainkban 13 ezer feletti a tehénlétszám, amelyet a megközelítően 250 tagnál ellenőrzünk. A fajta szerepe azonban jóval nagyobb az egyesületi létszámoknál, mert az országos statisztikák alapján tudjuk, hogy kb. 30 ezer Charolaisnak tekinthető tehén van az országban. A tenyészbika előállítási számokból pedig az is kiderül, hogy mintegy 50-70 ezer tehenet Charolais bikák termékenyítenek meg. Azt is figyelembe véve, hogy összesen 160-180 ezer húshasznú tehén van az országban, ebből könnyű kiszámolni, hogy a Charolais fajta az egyharmadát teszi ki az állománynak.

Lefedi-e a tagságuk a Charolais tartásával foglalkozó gazdálkodók többségét?

A nem tenyészállat előállító gazdák száma jóval nagyobb, mint ahány tagunk van, ők végterméket állítanak elő. Számukra nem szükséges az egyesületi tagság, persze, vannak olyan szolgáltatásaink is, amelyek az árutermelők számára is hasznos lehet, de sajnos, ezekkel a gazdákkal nincsen kapcsolatunk. Ami viszont a törzstenyésztőket illeti, ott jól állunk, mondhatni reprezentatív a tagi létszámunk, lefedjük a hazai termelői kört.

Milyen a piacuk? Megdrágult-e a tartás önköltsége?

Mint minden állattartó ágazatban, nálunk is jelentkeztek az input anyagok áremelkedései. Év elején volt egy megtorpanás a piacon, mert a magasabb árakat még nem tudták az árban érvényesíteni. De az első negyedév végére már magasabb átvételi árakat tapasztaltunk a végtermékeknél. Nekünk két féle piacon kell helytállnunk. Az egyik a tenyészállat értékesítése, ahol nem jelenik meg a drasztikus, mindenkit érintő áremelkedés. A végtermék, azaz a húspiacon az átvételi árakban viszont már van változás, de nem tudom pontosan, hogy milyen mértékben. Tavasszal, nyáron azért magasabbak az átvételi árak, mert kevesebb a termék, hiszen tavasszal elletnek a gazdák, míg nyáron a legelőn van a borjú az anyjával. A borjút ősszel leválasztják az anyjától, és akkor viszik a piacra, így ilyenkor nagyobb a kínálat, s az árak is szerényebben vagy nem nőnek.

Tenyésztésvezetőként miért felelt az egyesületnél?

Elsősorban a törzskönyvek vezetéséért, s a származási igazolások kiadásáért. Fontos a fajtatiszta állatok származásának ismerete, a törzskönyv vezetése, miként a teljesítmény vizsgálatok folyamatos végzése is meghatározó. Egy tenyészbikánál egy STV (Saját Teljesítmény Vizsgálat) elvégzését követően születik döntés arról, hogy tenyészbikaként tartható, avagy húsként értékesítik. Ennek a minősítésnek, teljesítményvizsgálatnak van egy rendszere, amit a tenyésztési programban kell összefoglalnia minden tenyésztőszervezetnek. Gyakorlatilag a tenyésztési program szerinti működés ellenőrzése volt a feladatom, tehát a minősítés, ennek az előkészítése, a szemléknek a megszervezése és azokon való részvétel tartozott a munkakörömbe. Ügyvezetőként is foglalkozom ezzel a témakörrel, amennyiben az egyesületi ügyvezetésből adódó feladatok elvégzése után még marad időm.

Az egyesületi ügyvezetés természetesen más munkával jár…
Így igaz, mert a döntéshozókkal, társszervezetekkel szoros együttműködésben kell dolgozni, s az egyesület tevékenységét is szervezni kell. Mint például a kiállításokon való részvétel, külföldi tanulmányutak szervezése, de az egyesület gazdasági működésének a fenntartása, biztosítása is fontos feladatom. 
A szakmai munkából is igyekszem kivenni a részemet.

Az egyesületről

A húsmarhatenyésztéssel foglalkozók mai szervezeti formája két lépésben történt meg: először 1988-ban a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülése jött létre, majd 1992-ben megalakult az Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete. A Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete 1992. június 30-án alakult meg a Szikszói Állami Gazdaság első emeleti tanácstermében, Szikszói székhellyel. Az egyesület alakuló közgyűlése előtt a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülése közgyűlése kimondta annak felszámolását. Mivel a jogszabályok nem tették lehetővé a gazdasági társaságból társadalmi szervezetté történő átalakulást, ezért az új egyesület nem lett jogutódja az egyesülésnek. Az alapítók viszont korábban is a charolais fajtával foglalkozók köréből kerültek ki, céljaik, programjuk szinte teljesen megegyezett az egyesülés keretein belül megfogalmazottokéval. A felgyorsult húsmarhalétszám erodáció miatt a régi tagok csak kis részénél maradt meg a húsmarha, ezért kevesen csatlakoztak az új szervezethez. A 19 alapító tag közül 5 rendelkezett húsmarhával, mintegy 1700 anyatehénnel. A fajlagos tehénlétszám 425 volt, leszámítva egy magánszemélyt, aki csak 20 állattal rendelkezett. Szegényes anyagi körülmények és sok-sok munka, nagy lelkesedés jellemezte a kezdeteket. Az MCTE idén ünnepli a megalakulásának 30. évfordulóját.

Hódmezővásárhely, a XXIX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok rendezvény mindig is kiemelten fontos volt az állattenyésztő ágazatoknak, mivel itt megmérettetnek a tenyésztők, és az egy év alatt végzet munka végeredménye. Hogyan szerepeltek az idei kiállításon?

Ez hálás téma, szívesen beszámolók róla. Mi a kezdetektől, 1994 óta veszünk részt a kiállításon. Az első egy-két évben posztereken mutatták be a Charolais fajtát, majd 1999-ig csak boxokban tekinthették meg az állatokat. Az ezredforduló előtti évben nagy lépés történt, ugyanis a mai formátumú fajtabemutatóval jelentkezett az egyesületünk. Igaz, csak három tenyészet öt állatát vezették fel, de kezdetnek ez is jó volt. Aztán 2000-ben a következő nagy lépést tettük meg, mivel Magyarországon elsőként a húsmarha ágazatban nálunk volt show-bírálat, amit az óta is minden évben megtart az egyesület. A többi húsmarha fajta csak ez után csatlakozott a show-bírálathoz. Ennyit a múltról, amivel nem kell szégyenkeznünk, mert szép eredményeket, díjakat tudunk felmutatni. Ami az idei évet illeti, a kiállítás Tenyésztési Nagydíját a mi tenyésztőnk kapta, s ami még nem volt, a legszebb nő-, és hímivarú állat díját is ugyanaz a tenyésztő kapta meg, nevezetesen az NPK Charolais Farm Kft. Ez a cég vitte el az egyesületi fődíjat is, mert két ponttal előzte meg a második helyen végzett vetélytársat. 

S az MCTE is kapott egy különdíjat…

Ez teljesen meglepett engem, de így is elismerték az egyesület 30 éves munkáját: a Magyar Állattenyésztők Szövetsége Tenyésztőszervezeti Nagydíját nyertük el az idei évben.

Magyarországon igen alacsony, négy kilogramm körüli a marhahús fogyasztás. Fontos-e növelni a marhahús fogyasztást?

Mindenképpen, hiszen a marhahús rendkívül egészséges étel, ha mértékletesen fogyasztjuk. A marhahús fogyasztás előnyeiről sokat beszélhetünk (lásd keretes anyag), ugyanakkor az ágazatra is pozitív hatással volna a fogyasztás növekedése. Ha – mondjuk – 8 kilogrammra nőne az egy főre jutó éves marhahús fogyasztása, akkor az ágazat a jelenlegi termelési helyzetében nem tudná teljes mértékben kiszolgálni a vevőket akkor sem, ha az export mennyisége itthon maradna. Így viszont erősen exportorientált az ágazat, hiszen szinte kizárólag exportra termelnek a gazdák, ami azért nem jó, mert így nem kiszámítható az ágazat helyzete. A belföldi piac a stabil piac. Az elmúlt években a törökök vették leginkább a magyar termékeket, ám ez a trend is megállt a covid járvány kezdetétől. A törökök jó áron vették a borjút, ám most a nagy súlyra hizlalt jószágokat keresik a balkáni, a szlovén, a horvát, a szerb, az olasz, az osztrák, a német, a lengyel piacokon. Az export során a hosszú távú utaztatása az élő állatoknak sok állatvédelmi, állategészségügyi problémát vet fel, és még az ökológiai lábnyom is jelentősebb. Ezért is mondom, hogy a hazai piac erősítésére volna szükség.

Szerintem az értékesítési láncokat is meg kellene erősíteniük…

Ez igaz, mert kicsi a kínálat a különféle marhahúsból a kiskereskedelmi láncokban. Több tagunk már foglalkozik a hús értékesítésével, ez a forrás folyamatosan nő, de még messze vagyunk attól, hogy bármelyik üzletben fajta szerinti húskészletből lehessen válogatni. Ám ez a távlati jövő, s ezért is dolgozik az egyesület. A hódmezővásárhelyi kiállításon – miként tavaly – kóstoltattuk a nagyközönséget, amit idén egy show műsorral is „megfejeltünk” Rákóczi Ferivel. Ezzel is népszerűsítettük a Charolais marhahúst, és sok emberhez eljutott, hogy bár nem olcsó termékről van szó, de a gasztronómiai, élettani értéke is jóval nagyobb, mint más húsfajtának.

Milyenek a tartási körülmények, a tartási technológiák?

Több tagunknál is tapasztaljuk, hogy már precíziós műszereket is használnak, például bendőbóluszt, mely a bendő vizsgálatával nyújt információkat, de ez még nem terjedt el széles körben. A takarmány megtermelésénél viszont egyre többen alkalmazzák a precíziós technológiákat. A telepek összességében az elmúlt évtizedek pályázatainak köszönhetően megújultak, s a technológiai feltételek is sokat javultak az épületek, a gépek, berendezések szintjén. A legelőkkel kapcsolatban a területek állateltartó képességeivel, minőségével van leginkább probléma. Főként nemzeti parkokban, védett területeken vannak ezek a legelők, ahol korlátozottak az elvégezhető fenntartó munkálatok, és gyorsan leromlanak az állapotok, s a tápanyag utánpótlás hiánya miatt nem tudnak a rétek, legelők kellően megújulni. Nem véletlen, hogy országos kezdeményezés indult azért, hogy a legelők állapotát felmérjék. Az eredmény birtokában a döntéshozók új szabályozásokat is bevezethetnek. A forró, száraz nyarak idején hamar kisülnek a legelők, míg a tavaszi csapadékhiány miatt később lehet az állatokat kihajtani.

Nem kerülhetjük meg a kérdést: sok támadás éri a szarvasmarha ágazatot a környezetvédők által. Jön a Green Deal, ami további szigorításokat hoz a tartástechnológiákba.

Kétségtelen tény, hogy a szarvasmarha sokat böfög, de a szénkörforgásban ennek adott a helye. Amerikai kutatók kiszámolták, hogy az USA jelenlegi teljes szarvasmarha állománya kevesebb metánt termel, mint a Kolumbusz előtti időkben ugyanazon a területen élő bölény- és szarvascsordák. Tehát nem a szarvasmarha okozza a globális felmelegedést, máshol kellene keresni a probléma gyökereit. 
A marhát lehet kárhoztatni, de a marha olyan emberi fogyasztásra alkalmatlan takarmányból csinál nagy biológiai értékű emberi táplálékot, amit máshol nem lehet hasznosítani. A legelők hasznosítása is igazából csak állatok legeltetésével oldható meg. S ha nem legeltetünk, akkor elgazosodik, elbozótosodik, és lesznek a sztyeppetüzek, ami senkinek sem jó. A műhúsok, húshelyettesítő készítmények, növényi eredetű húspótlók nem egészségesebb táplálékok, mint a bionak tekinthető marhahús. A baj az, hogy olyan mértéket kezd ölteni az állat-, és húsellenesség, hogy erről beszélni kell, és meg kell védeni magunkat.   

Végezetül szóljunk a marketingkommunikációról.  Nem hiszem, hogy egy kiállítási kóstoltatással jelentősen megnőne a fogyasztók száma.
Nyilvánvalóan az lenne hatékony, ha országos szinten, megfelelő forrással kampány indulhatna, kóstoltatással egybekötve a marhahús fogyasztásának növelése érdekében. De ilyen kampány jelenleg nincs. A másik oldalról viszont a marhatartók szakmai szervezetei óriási munkát fejtenek ki a húsfogyasztás növelésére, de itt korlátozott a forrás. 

Az elmúlt évtizedben apránként változik a piaci helyzet, s egyre több ember ismerte fel a marhahúsfogyasztás fontosságát. A fizetőképes kereslet is mozdult előre, de egy országos kampányra nekünk is szükségünk volna. Bízom benne, hogy előbb-utóbb ezen a téren is elmozdulunk.

Miért együnk több marhahúst?

Dietetikus szakemberek mondják, hogy az egyoldalú baromfihús fogyasztása hozzájárul a csontritkulás kialakulásához. Sokan hiszik azt, hogy a vörös hús, köztük a marhahús nem egészséges, de ez óriási tévhit. A marhahús talán az egyik leggazdagabb élelmiszer. Tartalmazza az összes fontos tápanyagot, ráadásul a többi húshoz, fehérjeforráshoz képest sokkal koncentráltabb formában. A marhahús az egyik legfontosabb fehérje, és cink forrása a szervezetnek. A gabonák és magvak után a marha tartalmazza a legtöbb vasat. A fehérje a szervezet számára nélkülözhetetlen, ez adja izmaink fő építőanyagát. A B-vitamin elősegíti az ételekből történő energiafelvételt, ráadásul a vassal együtt segít megelőzni a vérzékenységet. A cink pedig elengedhetetlen az egészséges immunrendszerhez, a betegségek megelőzéséhez. 

A marhahús emellett még kiváló foszforforrás is, ami a csontjaink és a fogaink alapvető tápanyaga. Azt pedig, hogy az erős csontok és fogak miért jók, nem sok embernek kell magyarázni. A vas szintén nagyon fontos a szervezetünk számára, segíti az izmok és a sejtek oxigénellátását a vérben, ezúton a fáradtság, fáradékonyság legyőzését. A sovány marha természetes formában tartalmaz CLA zsírsavakat, ami segít a rák megelőzésében, csökkenti a testzsírt, és elősegíti a zsírmentes izomzat építését, a testépítők is előszeretettel fogyasztják emiatt, valamint az erős kreatin tartalma miatt, ami intenzívebb edzést tesz lehetővé. Nem utolsó szempont, hogy a marhahús a csirkéhez képest sokkal gazdagabb ízélményt jelent, és sokkal változatosabban elkészíthető hús, elég csak egy kiadós steakre gondolni. Manapság pedig a marha már nem jelent egyet a zsírral és az olajjal, készíthetjük ugyanis számos egészséges megoldással is a húst: többek között sütőzacskóval, vagy lassúfőzővel, de akár főzve, párolva is.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Magas szintű járványvédelemre van szükség
A tavaly ősszel indult madárinfluenza járványban Magyarországon több mint 200 állattartó telepen jelent meg a magas patogenitású madárinfluenza vírus. A vadmadárvizsgálatok azt mutatják, hogy sajnos a vírus a vadmadarakban egész évben jelen van, így a betegség megjelenésének veszélyével folyamatosan számolnunk kell. A betegség fellobbanása, a baromfiállományokba történő behurcolásának kockázata a vándorló vadmadarak vonulásával pedig tovább nő. Magyarország madárinfluenza szempontjából különösen veszélyeztett, mert a vándorló vadmadarak fő vonulási útvonalai közül néhány érinti hazánkat is. E kockázat mellett figyelembe kell venni, hogy az ország egyes térségeiben igen nagy a telepsűrűség, mely a járvány gyors terjedését okozza. Dr. Csorbai Attilával, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnökével értékeltük az elmúlt időszak eseményeit.
Több mint ötven év után újra megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség
Lapzártánk idején már négy magyarországi szarvasmarha-tartó telepen jelent meg a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) betegség. A fertőzött telepeken az állományt teljes egészében fel kell számolni, a kitörések meghatározott körzetében pedig szigorú intézkedések lépnek életbe a betegség tovább terjedésének a megakadályozása érdekében. Bár az esetek egy viszonylag szűkebb területre korlátozódnak, hatásuk a hazai állattenyésztés baromfin kívül eső részét igen érzékenyen érinti, hiszen már komoly gazdasági károkat okoztak, illetve vetítenek előre.
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. Ennek aktualitása, hogy május 14-től kezdődően ismét több lépcsőben lehet benyújtani a támogatási pályázatokat. Azok a gazdálkodók lehetnek eredményes pályázók, akiknek árbevételüknek legalább a fele mezőgazdasági tevékenységből származik.
A FAO új iránymutatást tesz közzé a szarvasmarhák influenza felügyeletére vonatkozóan
A szarvasmarhák és más emlősök bejelentett madárinfluenza-fertőzésének hulláma közepette az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új iránymutatásokat adott ki, amelyekben tanácsot ad tagjainak, hogyan hajtsanak végre hatékony felügyeleti programokat a szarvasmarhák influenza fertőzésének korai kimutatására – adta hírül honlapján a szervezet.
Világszínvonalú a magyar vadgazdálkodás
Február 6-án megnyílt a 31. FeHoVa Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban. A február 9-ig nyitva tartó rendezvényen 13 országból 200 kiállító mutatja be termékeit.
Fejlesztés az állattenyésztésben: tojástermelés
Minden mozog a tojástermelésben. A statisztikai adatok szerint a ketreces tartásból származó étkezési tojás ára a csomagolás helyén 17 százalékkal volt alacsonyabb 2024-ben, mint egy évvel korábban; a mélyalmos tartásnál ez a csökkenés csak 13 százalék. Ezt természetesen a gazdasági adatok elemzésekor is érzékelik a termelők: 2023-ban a ketreces étkezési tojástermelés költségarányos jövedelme 38 százalék volt, a tavalyi, még becsült adatok alapján már csak 11 százalék.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza