Adószabályok 2023-ra és a KATA

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2022/09/05

Ennek egyik lépése az köznyelv számára „extraprofit”adók bevezetése egyes szektorok részére meg is történt, ugyanakkor a szokásos éves adócsomag – a 2023-as évre – elmaradt. Ugyanis júniusban a Pénzügyminiszter - ahogy az minden évben lenni szokott – beterjesztette a jövő évi költségvetés törvénytervezetét, majd néhány nap késésessel az azt megalapozó salátatörvényt, de a külön törvénytervezet elmaradt az adócsomagról. Csupán az előbbi salátatörvény tartalmaz adózást is érintő rendelkezéseket, azonban ez se számosságában, se horderejében nem hasonlítható az ilyenkor aktuális adócsomagokhoz. Ettől teljesen elkülönülten az elmúlt napokban viszont a Parlament elé került az egyik leginkább várt – vagy épen nem várt – törvényjavaslat, mely a KATA adózást hívott újraírni.

KATA

A benyújtott tervezet teljesen átírja az eddigi szabályokat. A KATA összege marad továbbra is 50.000,- ft, viszont az adózást választók és abban tovább maradók köre minimálisra csökken, ugyanis csak főállású tevékenység keretében és csak magánszemélyek részére lehet értékesítést végezni vagy szolgáltatást nyújtani a jövőben. Ráadásul a változásra gyorsan kerül sor, a törvénytervezet jelen formája szerint már augusztus 1-jén hatályba lépne. A módosítás során megemelik a KATA adózás bevételi értékhatárát az eddig 12 millió forintról 18 millió forintra. A változás komolyan érinti a jelenleg KATA alany betéti társaságokat is. Ők 2022. szeptember 1-jétől a KIVA alá tudnak átjelentkezni, vagy az általános szabályok szerinti társasági adó keretében adózhatnak tovább.

Szintén kiszorulnak a nem főállású, 36 órát el nem érő, illetve kiegészítő tevékenységet végző, vagyis nyugdíj mellett vállalkozó személyek is a KATA alól, valamint azok, akik nem az egyéni vállalkozókról szóló törvény, hanem a személyi jövedelemadó törvény szerinti egyéni vállalkozók. Ezzel együtt a magasabb összegű (75.000) tételes adó is megszűnik.

Nem választhatja a KATA adózást az az egyéni vállalkozó, aki saját vagy bérlet ingatlan bérbeadásából szerzett bevételt az adott évben, tovább a KATA alanyiság megszűnik az ilyen ingatlan bérbeadásából származó bevétel szerzését megelőző napon, és akkor is, ha nem magánszemélytől – kifizetőtől – szerez bevételt. Ez alól csak a taxis személyszállításból származó bevétel és a kamat képez kivételt.

A tételes adóval szerzett ellátási alap 108.000,- Ft marad, ami jelentősen kevesebb, mint a jelenlegi 200.000,- Ft-os minimálbér után figyelembe vehető összeg. Ez egyébként azt is jelenti, hogy 2022-es év 365 napján KATA alany vállalkozó a szolgálati idő szempontjából mindössze 197 napot szerez. 
Ha a KATA alany az adóévben mezőgazdasági őstermelőnek is minősült, akkor erre választhatja az átalányadózást, továbbá a mind a két tevékenységével kapcsolatos költségeit a bevétel arányában kell megosztania.

Az új KATA adózásra történtő bejelentkezésre 2022. augusztus 1-jétől nyílik meg a lehetőség, de legkésőbb 2022. szeptember 25-éig kell megtenni. Ez esetben az adóalanyiság 2022. szeptember 1-jével jön létre.  Ennek pontos módja még nem ismert, arról majd a NAV honlapján lehet tájékozódni. Az új KATA adózásra nem jogosultak pedig 2022. október 31-ig jelenthetik be az adóhatósághoz, ha 2022-re a személyi jövedelemadó szerinti átalányadózást választják, ha annak az egyéb feltételei fennálnak.

Átalányadózás

Az adózási mód választásának elsődleges feltétele, hogy az adóév arányos részében, jelen esetben az év első 8 hónapjában a bevétel nem haladta meg a 8 havi minimálbér tízszeresét – kiskereskedelmi tevékenység esetén ötvenszeresét – vagyis a 16 millió forintot.

Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben az egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele az éves minimálbér tízszeresét, azaz a 24 millió forintot, a kiskereskedelmi tevékenység esetén az éves minimálbér ötvenszeresét, azaz a 120 millió forintot nem haladja meg.

Az általányban megállapított jövedelem kiszámítása során a bevételből kell levonni főszabály szerint annak 40%-át költséghányad címén. Ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenység és kiskereskedelmi tevékenység (pl. építőipari szolgáltatás, taxis személyszállítás, fodrászat, szépségápolás, gépjármű-, számítógép-, háztartási cikk javítás, vendéglátás) esetén 80%-a lesz a költséghányad, míg kizárólag kiskereskedelmi tevékenység estén 90%.
Ha az így kiszámolt jövedelem nem haladja meg az éves minimálbér felét, vagyis az 1.200.000,- Ft-ot, akkor nem kell adót fizetni és bevallást benyújtani. Az efeletti rész után viszont már adóelőleget kell megállapítani és azt havonta a tárgyhót követő hónap 12. napjáig a 2258-as számú bevalláson bevallani, míg az adót megfizetni negyedévente a negyedévet követő hónap 12-éig kell. Az adó mértéke összesen 46,5 %, (ez a 15% SZJA-t, 18,5% TB járulékot, és a 13 % szociális hozzájárulási adót tartalmazza.)

SZJA

A tervezet szerint a jövőben az állami adó- és vámhatóság a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatban olyan üzemanyag fogyasztói árát is közzéteszi, amelynek forgalmazását jellemzően csak egy nagy cég végzi országos hatáskörrel (CNG).

Módosul a 25 év alatti fiatalok kedvezményére jogosultak esetében, hogy már nemcsak a munkáltatójuknak vagy a számukra rendszeres bevételt juttató kifizetőknek tehetnének nyilatkozatot arról, hogy nem kérik a kedvezmény érvényesítését, hanem minden kifizetőnek. Ez megteremti annak az elkerülését, hogy az év végén – a keret túllépése esetén adófizetési kötelezettsége keletkezzen a kedvezményt igénybe vevőnek.

Változás még, hogy az igazolás nélkül elszámolható költségek között a jövőben szerepelni fog a tölthető hibrid járművek használata esetén az üzemanyagfogyasztási norma meghatározása, valamint az, hogy tisztán elektromos meghajtású járművek használata esetén 3 liter/100 km ESZ 95 ólmozatlan motorbenzinnek az állami adó- és vámhatóság által közzétett árával meghatározott összege számolható el igazolás nélkül.
Ehhez hasonlóan az önálló tevékenységet végző magánszemélyek saját tulajdonú (bérelt, lízingelt) járművének hivatalos célú használatával összefüggésben üzemanyag-felhasználás címén elszámolható összeg meghatározásához választható módszerek felsorolása kiegészül a tölthető hibrid és a tisztán elektromos meghajtású járművekre vonatkozó módszerekkel.

TAO

A jövőben csökkenti az adóalapot a tulajdoni részesedésnek a könyvekből történő kikerülésekor a megelőző adóévekben az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt – az adóbevallásokkal és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt – értékvesztés összegéből az a rész, amellyel visszaírásként még nem történt adóalap-csökkentés. Azonban növelni fogja az adóalapot az adózó döntése szerint az adóévben a tulajdoni részesedésre az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt értékvesztés összege.

A törvényjavaslat a transzferárazással összefüggésben is tartalmaz változásokat, többek közt megjelenne egy új kötelezettség: a transzferárnyilvántartási kötelezettség hatálya alá tartozó adózó a társasági adóbevallásában a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben adatszolgáltatásra is köteles lesz. Az adatszolgáltatás pontos tartalmát a transzferár rendelet határozza meg.
A javaslat megújítaná továbbá az interkvartilis tartomány alkalmazására vonatkozó szabályozást. A módosítás szerint az interkvartilis tartományt akkor kell alkalmazni, ha a transzferármódszereket az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vagy vállalkozásra vonatkozó nyilvános vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt, netán egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatok figyelembevételével alkalmazzák.

Módosításra kerülnének a szokásos piaci árra vonatkozó szabályok is. Ez alapján, ha az alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon belül van, akkor transzferár-kiigazításnak nincs helye, az ellenérték szokásos piaci árnak tekintendő. Ha az alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon kívül van, akkor a mediánt kell szokásos piaci árként figyelembe venni, a transzferár-kiigazítást ez alapján kell elvégezni. Ez alól kivétel, ha az adózó igazolja, hogy a tartományon belül egy, a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek, amely esetben a medián helyett ezt az értéket kell alkalmazni.

ÁFA

Hiánypótló módosítás, hogy a csoportos adóalanyiság fennállásának időszakával megegyezően a csoportos adóalanyiság megszűnését követően is a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok által kijelölt képviselő tehet a megszűnt csoportos adóalany nevében érvényes jognyilatkozatot az áfakötelezettség vonatkozásában, biztosítva ezzel a folyamatos kapcsolattartást.

A törvényjavaslat alapján pénzvisszafizetés esetén az utólagos adóalapcsökkentési jog akkor is megilleti az adóalanyt, ha a pénzvisszatérítést úgy biztosítja, hogy azt nem közvetlenül a végső fogyasztó részére teljesíti. A javaslat ezzel a rendelkezéssel olyan értékesítési konstrukciókat kíván kezelni, amikor az értékesítő adóalany az értékesítési láncban nincs közvetlen kapcsolatban azzal a vevővel, aki azt a terméket, szolgáltatást megvásárolja.
A javaslat értelmében a támogatásvolumen-szerződés alapján teljesített befizetésből fakadó utólagos adóalapcsökkentési igény érvényesítése esetén az adóalanynak nem kellene önellenőrzést végeznie, hanem legkorábban a pénzvisszatérítés teljesítésének időpontját magában foglaló adómegállapítási időszakban számolhatná el az érintett összeget.

Innovációs járulék

A módosítás értelmében innovációs járulékfizetési kötelezettsége keletkezne a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelyének is, beleértve a fióktelepet. Az így az innovációs járulék hatálya alá kerülő telephely a 2022. adóévi innovációs járulék előlegét 2022. október 20. napjáig állapítaná meg, vallaná be és fizetné meg. Járulékelőleg a 2022. adóévre a járulékalanyiság napjaira arányosan számított, várható fizetendő összeg. A 2023. adóév első két negyedévére is kell járulékelőleget fizetni, a negyedéves összeg a 2022-re várható fizetendő járulék egynegyede.

JÖVEDÉKI ADÓ

A dohánygyártmányokon belül külön kategória jö létre a hevített dohánytermékekre vonatkozóan. Ennek lényege, hogy a hevítéssel fogyasztható, azonban dohányt vagy nikotint nem tartalmazó (jellemzően gyógynövény alapú) termékek is jövedékiadó- köteles termékekké váljanak.

CÉGAUTÓADÓ

A módosítás átveszi, ha úgy tetszik véglegezi az extraprofit adókról szóló kormányrendeletben az idei évre vonatkozó módosítást, előrevetítve, hogy a cégautóadó emelés a következő évekre is fennmarad. Így tehát a jövőben az alábbi táblázat szerint alakul az adó mértéke. (1. táblázat)

1. táblázat

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai