Kategória: Növénytermesztés | 2022/09/06
Az őszi árpa a szárazságot (aszályt) jobban tűrő növényfajok közé tartozik. Ha a klímaváltozással összefüggő felmelegedés fokozódik, ennek a tulajdonságnak a jelentősége tovább nőhet.
A tenyészidő csapadékigényes, kritikus fázisa a vetés. A vetőágy készítéshez, a viszonylag gyors keléshez kellően csapadékos feltételek szükségesek. Az őszi árpa korán bokrosodó növény, ami megfelelő körülmények között már az ősz folyamán részben megtörténik, kora tavasszal pedig folytatódik. Amennyiben a kora tavaszi időszak száraz és az átlagosnál melegebb, a bokrosodási fázis lerövidül, és az árpa korán szárba indul. Ekkor kevesebb és kevésbé fejlett produktív hajtást nevel, ami kisebb termést jelent.
Vízigénye a szárba indulás és a kalászolás fázisában (április közepe, május közepe) szintén jelentős. A csapadékhiány következtében csökken a kalászonkénti szemszám és az ezerszemtömeg. Vízigénye az érés kezdetén átlagos. A júniusi aszályt a búzánál jobban elviseli, mert korábbi kalászolása révén szemtelítődése ekkor már előrehaladottabb szakaszban van. A szárazságtűrésben a fajták között jelentős különbségek vannak. A nyugati hűvösebb, humidabb területekről származó fajták kevésbé bírják a szárazságot a sztyeppi vagy mediterrán típusoknál. Száraz, aszályos időjárásban a korai érésű, hazai nemesítésű fajták több termést adnak a későbbi érésűeknél, termesztésük a nálunk jellemző termőhelyi viszonyok között biztonságosabb. A kalászolás időpontjában a fajták között akár 10–12 napos különbségek is lehetnek.
Az őszi árpa, a kukorica és a búza után, a harmadik legnagyobb termést adó növényünk. A legújabb fajták azonos termesztési körülmények között, száraz időjárásban, a búzánál is nagyobb termést adnak.
A termelők tudatosan kihasználták az őszi árpa adta előnyöket:
- a fontosabb gabonafélék közül az egyik legjobb lehetőség a gyengébb adottságú szántóterületek hasznosítására;
- kiváló tápanyag-(N) és vízfelvevő képessége folytán kisebb az inputigénye. Szárítást nem igényel, növényvédelme takarékosabb a búzáénál;
- korai érésének köszönhetően a betakarítási munkacsúcsot széthúzza, ami jelentős munkaszervezési előnyt jelenthet;
- nagyobb területen gazdálkodók beruházási igényét is csökkenti (kevesebb a gép- és a kombájnigény);
- a gabonával zsúfolt vetésforgóba a búzánál jobban beilleszthető, mivel a kalászos előveteményt jobban tolerálja;
- termése kiváló sertéstakarmány. A búzánál jobb az étrendi hatása, nagyobb súlygyarapodást eredményez magasabb nyersrosttartalma, kedvezőbb aminosav- és zsírsavösszetétele, valamint darakonzisztenciájának köszönhetően. Fehérjetartalma (12–14%) a kukoricáénál lényegesen magasabb.
Dél- és Nyugat-Európa után Magyarországon is elismerték és termesztésbe vonták az első őszi sörárpafajtákat. Az egyre bővülő választék nemcsak a takarmány- és a söripari felhasználást teszi lehetővé, hanem az egészséges, rostban gazdag táplálkozás étrendjébe is kiválóan beilleszthető a gabonafélék között a legnagyobb rosttartalommal (β-glükán) rendelkező árpa. A termesztési és a felhasználási választékot bővíti az első csupasz – Hordeum vulgare ssp. (vagy convar.) nudum (Palágyi 2002) – árpafajta (GK Árpád) hazai elismerése is.
Az árpa az egyik legősibb gabonafélénk, amelynek akár takarmánynövényként, akár emberi fogyasztás szempontjából sem elhanyagolható a jelentősége. Emellett az őszi sörárpa egyre jobb minőségű fajtái utat törtek a nagyobb arányú söripari felhasználása irányába is. Dr. Radics László Az őszi árpa termesztése című kiadványa bemutatja az őszi árpa környezeti igényeit, korszerű fajtahasználatát, modern termesztéstechnológiáját, komplex növényvédelmét, valamint az aktuálisan érvényes minőségi követelményeit.
A kiadvány megrendelhető a Szaktudás Kiadó oldalán az alábbi linkre kattintva.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Hírlevél feliratkozásLegfrisebb cikkekből ajánljuk
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?Találja meg az Önnek való tartalmat