2026. 07. 23., csütörtök
Lenke
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Az őszi árpa környezeti igényei

Kategória: Növénytermesztés | 2022/09/06

Az őszi árpa a szárazságot (aszályt) jobban tűrő növényfajok közé tartozik. Ha a klímaváltozással összefüggő felmelegedés fokozódik, ennek a tulajdonságnak a jelentősége tovább nőhet.

A tenyészidő csapadékigényes, kritikus fázisa a vetés. A vetőágy készítéshez, a viszonylag gyors keléshez kellően csapadékos feltételek szükségesek. Az őszi árpa korán bokrosodó növény, ami megfelelő körülmények között már az ősz folyamán részben megtörténik, kora tavasszal pedig folytatódik. Amennyiben a kora tavaszi időszak száraz és az átlagosnál melegebb, a bokrosodási fázis lerövidül, és az árpa korán szárba indul. Ekkor kevesebb és kevésbé fejlett produktív hajtást nevel, ami kisebb termést jelent. 

Vízigénye a szárba indulás és a kalászolás fázisában (április közepe, május közepe) szintén jelentős. A csapadékhiány következtében csökken a kalászonkénti szemszám és az ezerszemtömeg. Vízigénye az érés kezdetén átlagos. A júniusi aszályt a búzánál jobban elviseli, mert korábbi kalászolása révén szemtelítődése ekkor már előrehaladottabb szakaszban van. A szárazságtűrésben a fajták között jelentős különbségek vannak. A nyugati hűvösebb, humidabb területekről származó fajták kevésbé bírják a szárazságot a sztyeppi vagy mediterrán típusoknál. Száraz, aszályos időjárásban a korai érésű, hazai nemesítésű fajták több termést adnak a későbbi érésűeknél, termesztésük a nálunk jellemző termőhelyi viszonyok között biztonságosabb. A kalászolás időpontjában a fajták között akár 10–12 napos különbségek is lehetnek. 

Az őszi árpa, a kukorica és a búza után, a harmadik legnagyobb termést adó növényünk. A legújabb fajták azonos termesztési körülmények között, száraz időjárásban, a búzánál is nagyobb termést adnak. 

A termelők tudatosan kihasználták az őszi árpa adta előnyöket:

  1. a fontosabb gabonafélék közül az egyik legjobb lehetőség a gyengébb adottságú szántóterületek hasznosítására; 
  2. kiváló tápanyag-(N) és vízfelvevő képessége folytán kisebb az inputigénye. Szárítást nem igényel, növényvédelme takarékosabb a búzáénál; 
  3. korai érésének köszönhetően a betakarítási munkacsúcsot széthúzza, ami jelentős munkaszervezési előnyt jelenthet; 
  4. nagyobb területen gazdálkodók beruházási igényét is csökkenti (kevesebb a gép- és a kombájnigény); 
  5. a gabonával zsúfolt vetésforgóba a búzánál jobban beilleszthető, mivel a kalászos előveteményt jobban tolerálja; 
  6. termése kiváló sertéstakarmány. A búzánál jobb az étrendi hatása, nagyobb súlygyarapodást eredményez magasabb nyersrosttartalma, kedvezőbb aminosav- és zsírsavösszetétele, valamint darakonzisztenciájának köszönhetően. Fehérjetartalma (12–14%) a kukoricáénál lényegesen magasabb. 

Dél- és Nyugat-Európa után Magyarországon is elismerték és termesztésbe vonták az első őszi sörárpafajtákat. Az egyre bővülő választék nemcsak a takarmány- és a söripari felhasználást teszi lehetővé, hanem az egészséges, rostban gazdag táplálkozás étrendjébe is kiválóan beilleszthető a gabonafélék között a legnagyobb rosttartalommal (β-glükán) rendelkező árpa. A termesztési és a felhasználási választékot bővíti az első csupasz – Hordeum vulgare ssp. (vagy convar.) nudum (Palágyi 2002) – árpafajta (GK Árpád) hazai elismerése is.

Az árpa az egyik legősibb gabonafélénk, amelynek akár takarmánynövényként, akár emberi fogyasztás szempontjából sem elhanyagolható a jelentősége. Emellett az őszi sörárpa egyre jobb minőségű fajtái utat törtek a nagyobb arányú söripari felhasználása irányába is. Dr. Radics László Az őszi árpa termesztése című kiadványa bemutatja az őszi árpa környezeti igényeit, korszerű fajtahasználatát, modern termesztéstechnológiáját, komplex növényvédelmét, valamint az aktuálisan érvényes minőségi követelményeit.

A kiadvány megrendelhető a Szaktudás Kiadó oldalán az alábbi linkre kattintva.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Az Isterra Közép-Európa Kft. integrációs tevékenysége zárt rendszerre épül
Bár a vetőmagágazat egésze a piaci nehézségek és az aszályos időjárás miatt az elmúlt időszakban gyengébb évet zárt a korábbi történelmi rekordokhoz képest, az Isterra Közép-Európa Kft. stabilan tartja pozícióját a hazai piacon. Az Isterra Közép-Európa Kft. pénzügyileg stabil, sikeres éveket tudhat maga mögött, jelentette ki Perczel Péter ügyvezető igazgató.
A jövő számára is meg kell őrizni a térség kertészeti kultúráját
A Délalföldi Kertészek Szövetkezeténél (DélKerTÉSZ) mindig történik valami, pestiesen szólva az élet sosem áll meg. Aki ismeri Nagypéter Sándor elnököt, az jól tudja, hogy az elnök mindig azon gondolkodik, és dolgozik, hogy a 2002-ben alakult szövetkezet 450 szövetkezeti tagjának - szentesi és környékbeli termelők, családi gazdaságok, társvállalkozók – termelő tevékenységét fejlessze, s a kor kihívásainak megfelelően versenyképessé tegye. A hogyan kérdése mindig tart újdonságot, ezért is beszélgettünk Nagypéter Sándorral az aktuális feladatokról. 
Új kutatás vizsgálja a sókedvelő növények alkalmazkodását
Új, hároméves kutatási projekt indult a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban, amely a sókedvelő, úgynevezett halofita növények alkalmazkodási mechanizmusait vizsgálja. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy feltárja, miként képesek egyes növényfajok olyan sós élőhelyeken is fennmaradni és fejlődni, ahol más fajok elpusztulnának.
Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó európai kezdeményezéshez
Az erdők védelme és fenntartható hasznosítása olyan közös ügy, amely országhatárokon átnyúló kezdeményezéseket és összehangolt szakpolitikai fellépést igényel, ezért Magyarország csatlakozott a Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz, amelyet a FOREST EUROPE 10. Miniszteri Konferenciáján írtak alá az európai államok képviselői júniusban.
Innováció: a gazda agya
Ha öreg parasztemberek föltámadhatnának örök álmukból, meglepetésükben kérdezgetnék, mi az a kék virágú ismeretlen növény a falu határában. Tanult gazdászok rávágnák, hogy facélia, magyarán mézontófű; a bakonyalji falukban fóciának emlegetik. A facélia a zord fekvésű tájakat kivéve az egész ország területén termeszthető.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza