Az őszi árpa környezeti igényei

Kategória: Növénytermesztés | 2022/09/06

Az őszi árpa a szárazságot (aszályt) jobban tűrő növényfajok közé tartozik. Ha a klímaváltozással összefüggő felmelegedés fokozódik, ennek a tulajdonságnak a jelentősége tovább nőhet.

A tenyészidő csapadékigényes, kritikus fázisa a vetés. A vetőágy készítéshez, a viszonylag gyors keléshez kellően csapadékos feltételek szükségesek. Az őszi árpa korán bokrosodó növény, ami megfelelő körülmények között már az ősz folyamán részben megtörténik, kora tavasszal pedig folytatódik. Amennyiben a kora tavaszi időszak száraz és az átlagosnál melegebb, a bokrosodási fázis lerövidül, és az árpa korán szárba indul. Ekkor kevesebb és kevésbé fejlett produktív hajtást nevel, ami kisebb termést jelent.

Vízigénye a szárba indulás és a kalászolás fázisában (április közepe, május közepe) szintén jelentős. A csapadékhiány következtében csökken a kalászonkénti szemszám és az ezerszemtömeg. Vízigénye az érés kezdetén átlagos. A júniusi aszályt a búzánál jobban elviseli, mert korábbi kalászolása révén szemtelítődése ekkor már előrehaladottabb szakaszban van. A szárazságtűrésben a fajták között jelentős különbségek vannak. A nyugati hűvösebb, humidabb területekről származó fajták kevésbé bírják a szárazságot a sztyeppi vagy mediterrán típusoknál. Száraz, aszályos időjárásban a korai érésű, hazai nemesítésű fajták több termést adnak a későbbi érésűeknél, termesztésük a nálunk jellemző termőhelyi viszonyok között biztonságosabb. A kalászolás időpontjában a fajták között akár 10–12 napos különbségek is lehetnek.

Az őszi árpa, a kukorica és a búza után, a harmadik legnagyobb termést adó növényünk. A legújabb fajták azonos termesztési körülmények között, száraz időjárásban, a búzánál is nagyobb termést adnak.

A termelők tudatosan kihasználták az őszi árpa adta előnyöket:

a fontosabb gabonafélék közül az egyik legjobb lehetőség a gyengébb adottságú szántóterületek hasznosítására;
kiváló tápanyag-(N) és vízfelvevő képessége folytán kisebb az inputigénye. Szárítást nem igényel, növényvédelme takarékosabb a búzáénál;
korai érésének köszönhetően a betakarítási munkacsúcsot széthúzza, ami jelentős munkaszervezési előnyt jelenthet;
nagyobb területen gazdálkodók beruházási igényét is csökkenti (kevesebb a gép- és a kombájnigény);
a gabonával zsúfolt vetésforgóba a búzánál jobban beilleszthető, mivel a kalászos előveteményt jobban tolerálja;
termése kiváló sertéstakarmány. A búzánál jobb az étrendi hatása, nagyobb súlygyarapodást eredményez magasabb nyersrosttartalma, kedvezőbb aminosav- és zsírsavösszetétele, valamint darakonzisztenciájának köszönhetően. Fehérjetartalma (12–14%) a kukoricáénál lényegesen magasabb.

Dél- és Nyugat-Európa után Magyarországon is elismerték és termesztésbe vonták az első őszi sörárpafajtákat. Az egyre bővülő választék nemcsak a takarmány- és a söripari felhasználást teszi lehetővé, hanem az egészséges, rostban gazdag táplálkozás étrendjébe is kiválóan beilleszthető a gabonafélék között a legnagyobb rosttartalommal (β-glükán) rendelkező árpa. A termesztési és a felhasználási választékot bővíti az első csupasz – Hordeum vulgare ssp. (vagy convar.) nudum (Palágyi 2002) – árpafajta (GK Árpád) hazai elismerése is.

Az árpa az egyik legősibb gabonafélénk, amelynek akár takarmánynövényként, akár emberi fogyasztás szempontjából sem elhanyagolható a jelentősége. Emellett az őszi sörárpa egyre jobb minőségű fajtái utat törtek a nagyobb arányú söripari felhasználása irányába is. Dr. Radics László Az őszi árpa termesztése című kiadványa bemutatja az őszi árpa környezeti igényeit, korszerű fajtahasználatát, modern termesztéstechnológiáját, komplex növényvédelmét, valamint az aktuálisan érvényes minőségi követelményeit.

A kiadvány megrendelhető a Szaktudás Kiadó oldalán az alábbi linkre kattintva.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarítása Parlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.Vis maior helyzet a fagykárok és az aszály miatt
Május 15-én két vis maior helyzetet is bejelentett Bóna Szabolcs agrárminiszter. A 2026. március 1 és május 3 között tapasztalható tavaszi fagyok miatt a bejelentés az ország teljes területére érvényes 21 járás kivételével – olvasható a kap.gov.hu oldalon. Ugyanitt láthatják a gazdák, hogy az április 1 és május 12 közötti aszályos időjárást is vis maiornak tekinti a minisztérium, három járás kivételével. Az idén is száraz maradt az április és a május első két hete, a vetőgépek az ország nagy részén porba szórták a kukorica és a napraforgó vetőmagját. Könnyíti a gazdák helyzetét, hogy a közlemények csatolhatók a vis maior bejelentéshez, és egyben hitelt érdemlő tanúsítást is jelentek. Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozó
A magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.Árpád-Agrár Zrt.: a Napfény, a termálenergia és a szakértelem fellegvára
Hatvanhat évvel ezelőtt, január 27.-én alakult meg az Árpád-Agrár Zrt. jogelőd szervezete, az Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet. A szövetkezet megalakításának már volt előzménye, ugyanis a szentesi kertészek 1957 januárjában önként hozták létre a Szentes és Vidéke Zöldség- és Gyümölcs Termelő és Értékesítő Szakszövetkezetet. Mindezt annak érdekében, hogy közös értékesítéssel erősítsék pozíciójukat a primőr zöldségpiacon. Ez a lépés a helyi bolgár kertészeti hagyományokra (a bolgár kertészek 1875-ös betelepülésére emlékezve) épült, kihasználva Szentes kedvező adottságait, a termálvizet, a napfényt és a termőtalajt.A mélyművelés szocialista hagyomány?
Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.Fagykárok és kártevők a kertészetekben
Szomorúan sétálgatnak kertjeikben a borsodi és a kunsági gyümölcskertészek. Látnivaló, hogy már áprilisban befejezték a szüretet. Észak-Magyarországon, Pest és Bács- Kiskun megyékben a mínusz 8 Celsius fokú hajnali lehűlések megtizedelték a meggy, a szilva és az alma ültetvényeket. A károkat még pontosan nem lehet felmérni, de a szakemberek a 30-90 százalék közé becsülik a terméskiesést. Ezzel

Az őszi árpa környezeti igényei

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Találja meg az Önnek való tartalmat

Hirdetés

Cikkek címkék

Tanulmány letöltése X

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X