Az őszi árpa környezeti igényei

Kategória: Növénytermesztés | 2022/09/06

A tenyészidő csapadékigényes, kritikus fázisa a vetés. A vetőágy készítéshez, a viszonylag gyors keléshez kellően csapadékos feltételek szükségesek. Az őszi árpa korán bokrosodó növény, ami megfelelő körülmények között már az ősz folyamán részben megtörténik, kora tavasszal pedig folytatódik. Amennyiben a kora tavaszi időszak száraz és az átlagosnál melegebb, a bokrosodási fázis lerövidül, és az árpa korán szárba indul. Ekkor kevesebb és kevésbé fejlett produktív hajtást nevel, ami kisebb termést jelent. 

Vízigénye a szárba indulás és a kalászolás fázisában (április közepe, május közepe) szintén jelentős. A csapadékhiány következtében csökken a kalászonkénti szemszám és az ezerszemtömeg. Vízigénye az érés kezdetén átlagos. A júniusi aszályt a búzánál jobban elviseli, mert korábbi kalászolása révén szemtelítődése ekkor már előrehaladottabb szakaszban van. A szárazságtűrésben a fajták között jelentős különbségek vannak. A nyugati hűvösebb, humidabb területekről származó fajták kevésbé bírják a szárazságot a sztyeppi vagy mediterrán típusoknál. Száraz, aszályos időjárásban a korai érésű, hazai nemesítésű fajták több termést adnak a későbbi érésűeknél, termesztésük a nálunk jellemző termőhelyi viszonyok között biztonságosabb. A kalászolás időpontjában a fajták között akár 10–12 napos különbségek is lehetnek. 

Az őszi árpa, a kukorica és a búza után, a harmadik legnagyobb termést adó növényünk. A legújabb fajták azonos termesztési körülmények között, száraz időjárásban, a búzánál is nagyobb termést adnak. 

A termelők tudatosan kihasználták az őszi árpa adta előnyöket:

1. a fontosabb gabonafélék közül az egyik legjobb lehetőség a gyengébb adottságú szántóterületek hasznosítására; 
2. kiváló tápanyag-(N) és vízfelvevő képessége folytán kisebb az inputigénye. Szárítást nem igényel, növényvédelme takarékosabb a búzáénál; 
3. korai érésének köszönhetően a betakarítási munkacsúcsot széthúzza, ami jelentős munkaszervezési előnyt jelenthet; 
4. nagyobb területen gazdálkodók beruházási igényét is csökkenti (kevesebb a gép- és a kombájnigény); 
5. a gabonával zsúfolt vetésforgóba a búzánál jobban beilleszthető, mivel a kalászos előveteményt jobban tolerálja; 
6. termése kiváló sertéstakarmány. A búzánál jobb az étrendi hatása, nagyobb súlygyarapodást eredményez magasabb nyersrosttartalma, kedvezőbb aminosav- és zsírsavösszetétele, valamint darakonzisztenciájának köszönhetően. Fehérjetartalma (12–14%) a kukoricáénál lényegesen magasabb. 

Dél- és Nyugat-Európa után Magyarországon is elismerték és termesztésbe vonták az első őszi sörárpafajtákat. Az egyre bővülő választék nemcsak a takarmány- és a söripari felhasználást teszi lehetővé, hanem az egészséges, rostban gazdag táplálkozás étrendjébe is kiválóan beilleszthető a gabonafélék között a legnagyobb rosttartalommal (β-glükán) rendelkező árpa. A termesztési és a felhasználási választékot bővíti az első csupasz – Hordeum vulgare ssp. (vagy convar.) nudum (Palágyi 2002) – árpafajta (GK Árpád) hazai elismerése is.

Az árpa az egyik legősibb gabonafélénk, amelynek akár takarmánynövényként, akár emberi fogyasztás szempontjából sem elhanyagolható a jelentősége. Emellett az őszi sörárpa egyre jobb minőségű fajtái utat törtek a nagyobb arányú söripari felhasználása irányába is. Dr. Radics László Az őszi árpa termesztése című kiadványa bemutatja az őszi árpa környezeti igényeit, korszerű fajtahasználatát, modern termesztéstechnológiáját, komplex növényvédelmét, valamint az aktuálisan érvényes minőségi követelményeit.

A kiadvány megrendelhető a Szaktudás Kiadó oldalán az alábbi linkre kattintva.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai