2024. 02. 23., péntek
Alfréd
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Az őszi búza termesztése

Kategória: Növénytermesztés | 2022/09/07

Míg a geográfiai, klimatikus és edafikus tényezők adottak, azokhoz a fajtaválasztással csak alkalmazkodni tudunk, addig az agrotechnikai tényezőket magunk is változtathatjuk, figyelembe véve a fajták igényét.

A fajtáktól megkívánjuk, hogy a jó agrotechnikára fokozottan reagáljanak és a nagyobb befektetést több terméssel hálálják meg, illetve olyan területeken, ahol a jó agrotechnika nem biztosítható, a fajta jó alkalmazkodóképessége révén minél több termést érjünk el. Ha az optimális viszonyok nem adottak, akkor a termesztett fajta átlag feletti alkalmazkodóképessége az, ami bizonyos mértékig ellensúlyozhatja a terméscsökkenést. 

Jó agrotechnikai feltételek mellett, kicsit is kedvező időjárás esetén elérhető a 6–8 t/ha termés. Jelenleg a fajták potenciális termőképességének kb. 65%-át használjuk ki. Kedvező termesztési feltételek között fokozott jelentősége van a fajták műtrágya-reakciójának és az állóképességnek. 

A búzafajták kiválasztásakor alapvetően három tulajdonságot, illetve tulajdonságcsoportot veszünk figyelembe. Ezek a mennyiségi, minőségi és termésbiztonsági tulajdonságok. 

mennyiségi tényező a termőképesség. Ez a fajtáknak genetikailag meghatározott tulajdonsága, amit a termesztés során realizálhatunk. A fajták minősége különböző. Ez megfontolható a termelés céljától függően. A minőség lehet prémium, malmi, takarmánybúza vagy speciális célra alkalmas (pl. kekszbúza). 

A termésbiztonság több tulajdonságtól függ. Ilyenek a télállóság, a szárazság- és a hőtűrés, a betegségrezisztencia, a gépi arathatóság és a pergés-ellenállóság stb. 

Hazánkban a fajtavizsgálatok pontosítása céljából három tenyészidőcsoportot alakítottak ki: 

  • korai érésű, 
  • középérésű, 
  • középkésői érésű. 

A tenyészidőcsoportok között a különbség éréskor 3–4 nap a termőhelytől és vetésidőtől függően. Általában több termést várnak későiektől, a NÉBIH adatai szerint azonban ez nem igazolódik. Nincs szignifikáns különbség a tenyészidőcsoportok között. A termésstabilitása a legjobb a koraiaknak, alig maradnak el ettől a középérésűek és a legjobban a középkésőiek ingadoznak. 

A magyar fajták féltörpék és csak intenzív termesztési körülmények között van jelentősége a szárrövidítő regulátorok használatának. 
Többségük hidegtűrése és télállósága megfelelő, szárazság- és aszálytűrő képességük jónak mondható. A betegségrezisztenciájuk (lisztharmat, szár- és levélrozsda) különböző, de egyre több az olyan, amely mindhárom kórokozóval szemben toleráns vagy rezisztens. 

A fajták minősége is különböző, ezért közülük a termesztési célnak megfelelően lehet választani. A fajták azonban csak a lehetőségét biztosítják a kiváló technológiai minőség előállítására, ennek eléréséhez a cél elérését legjobban támogató agronómiai kezelések használatára is szükség van. Az agrotechnikai hiányosságok, különösen a rossz elővetemény és nitrogénműtrágya megvonása minőségrontó tényező. Ilyen okok miatt nem tudják minden esetben elérni a köztermesztésben a fajtára jellemző minőséget. A fajták szárának rövidítésével sikerült elérni, hogy a gépi aratás ma már általános és nehézségektől mentes.


Dr. Radics László Az őszi búza termesztése című kiadványa bemutatja a világ búzatermesztését, az őszi búza környezeti igényeit, korszerű fajtahasználatát, modern termesztéstechnológiáját, komplex növényvédelmét, valamint az aktuálisan érvényes minőségi követelményeit.

A kiadvány megrendelhető a Szaktudás Kiadó oldalán az alábbi linkre kattintva.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiDinamikusan bővül a piac, de ellenszélben az uniós baromfiágazatA paradicsom kórokozói - A paradicsomvészDrónpilóta képző oktatás az ISM Tech-nél

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nagy István: a sikeres agrártermelés alapja a minőségi vetőmag
Vetőmag nélkül nincs élelmiszer-termelés, a hazai vetőmagszektor nemzetstratégiai jelentőségű ágazat, hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter Siófokon, a 30 éves Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács jubileumi rendezvényén.
Nem mondanak le az új, magyar növényfajták nemesítéséről
Dr. Kruppa József agrármérnök, növénynemesítő, címzetes egyetemi tanár, neve közismert az agrárszakmában, mivel több, mint 40 éves szakmai (kutatási, nemesítési, termesztési, felsőfokú oktatási és szaktanácsadási) tapasztalattal rendelkező agrármérnök. A nevével fémjelzett Kruppa-Mag Kutató Kft. 2006-ban alakult családi vállalkozás, melynek alapítója és ügyvezető tulajdonosa, valamint vezető kutatója is. A cégtulajdonos joggal büszke a családjára, mert a generációváltást családon belül megoldotta, ugyanis a családtagok közül hárman (2 agrármérnök, 1 biológus és 1 mg. technikus) folytatják, viszik tovább az édesapa tevékenységét.
A paradicsom bolygónk legjelentősebb zöldségfaja
A paradicsomtermelés jelene és jövője az egyik legfontosabb témaköre a bolygó kertészeti ágazatának. Az Európai Unió legfrissebb mezőgazdasági piaci kilátásokról szóló jelentése szerint a friss (étkezési) paradicsom termelése 2031-ig stabil marad, évente csupán 0,4 százalékos termelési csökkenéssel számolnak. A magyar paradicsomtermelésről Prof. Helyes Lajossal, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Doktori és Habilitációs Központ főigazgatójával, az MTA doktorával beszélgettünk.
Bioszén és termésnövelő tényezői
Ma már valós tényező, hogy a mezőgazdasági termelésben a hagyományosan alkalmazott segédanyagok: energia, növényvédő szerek és műtrágyát árai jelentősen növekednek. A földön élő lakosság száma egyre inkább növekszik, ezért is több élelmiszerrel van szükségünk. Az élelmiszer előállításnak a területigénye az éghajlatváltozással egyre inkább csökken, amihez hozzájárul a gyakori nem megfelelő földhasználat, ami például elsivatagosodást is eredményezi. Ezekkel párhuzamosan mind a növénytermesztés, mind pedig az egyéb élő szervezetek a vízzel szembeni igénye is növekszik. Ma ezek az emberiség előtt álló leginkább kritikus és megoldandó feladatok.
A biogazdálkodás jövedelmezőbb lehet a hagyományos gazdálkodásnál
Az eddigi tapasztalatok szerint azok a termelők, akik át akartak térni a biogazdálkodásra, megkapták az ehhez szükséges támogatást, ugyanis annyi dotációt biztosított erre a kormány, amennyire igény volt – mondta az Agráriumnak dr. Roszik Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője. Mint hozzátette: az új közös agrárpolitika keretei között is kiemelt szerep jut az ökogazdálkodásnak.
Kopogtat a jövő: egyre közelebb kerülünk a drónos növényvédelemhez
Jelenleg még kísérleti fázisban van a drónos növényvédelem, amelynek szabályozásában Magyarország annak ellenére is európai éllovas, hogy egyelőre egy drónra engedélyezett szer van. az Agráriumnak nyilatkozó Borhi András, Magyarország és az Európai Unió első hivatalos növényvédelmi drónpilótája a kockázatokkal együtt is lát jövőt ebben a technológiában, egyben a szakértelem fontosságára hívja fel a figyelmet.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2021 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza