2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Az őszi búza termesztése

Kategória: Növénytermesztés | 2022/09/07

Míg a geográfiai, klimatikus és edafikus tényezők adottak, azokhoz a fajtaválasztással csak alkalmazkodni tudunk, addig az agrotechnikai tényezőket magunk is változtathatjuk, figyelembe véve a fajták igényét.

A fajtáktól megkívánjuk, hogy a jó agrotechnikára fokozottan reagáljanak és a nagyobb befektetést több terméssel hálálják meg, illetve olyan területeken, ahol a jó agrotechnika nem biztosítható, a fajta jó alkalmazkodóképessége révén minél több termést érjünk el. Ha az optimális viszonyok nem adottak, akkor a termesztett fajta átlag feletti alkalmazkodóképessége az, ami bizonyos mértékig ellensúlyozhatja a terméscsökkenést. 

Jó agrotechnikai feltételek mellett, kicsit is kedvező időjárás esetén elérhető a 6–8 t/ha termés. Jelenleg a fajták potenciális termőképességének kb. 65%-át használjuk ki. Kedvező termesztési feltételek között fokozott jelentősége van a fajták műtrágya-reakciójának és az állóképességnek. 

A búzafajták kiválasztásakor alapvetően három tulajdonságot, illetve tulajdonságcsoportot veszünk figyelembe. Ezek a mennyiségi, minőségi és termésbiztonsági tulajdonságok. 

mennyiségi tényező a termőképesség. Ez a fajtáknak genetikailag meghatározott tulajdonsága, amit a termesztés során realizálhatunk. A fajták minősége különböző. Ez megfontolható a termelés céljától függően. A minőség lehet prémium, malmi, takarmánybúza vagy speciális célra alkalmas (pl. kekszbúza). 

A termésbiztonság több tulajdonságtól függ. Ilyenek a télállóság, a szárazság- és a hőtűrés, a betegségrezisztencia, a gépi arathatóság és a pergés-ellenállóság stb. 

Hazánkban a fajtavizsgálatok pontosítása céljából három tenyészidőcsoportot alakítottak ki: 

  • korai érésű, 
  • középérésű, 
  • középkésői érésű. 

A tenyészidőcsoportok között a különbség éréskor 3–4 nap a termőhelytől és vetésidőtől függően. Általában több termést várnak későiektől, a NÉBIH adatai szerint azonban ez nem igazolódik. Nincs szignifikáns különbség a tenyészidőcsoportok között. A termésstabilitása a legjobb a koraiaknak, alig maradnak el ettől a középérésűek és a legjobban a középkésőiek ingadoznak. 

A magyar fajták féltörpék és csak intenzív termesztési körülmények között van jelentősége a szárrövidítő regulátorok használatának. 
Többségük hidegtűrése és télállósága megfelelő, szárazság- és aszálytűrő képességük jónak mondható. A betegségrezisztenciájuk (lisztharmat, szár- és levélrozsda) különböző, de egyre több az olyan, amely mindhárom kórokozóval szemben toleráns vagy rezisztens. 

A fajták minősége is különböző, ezért közülük a termesztési célnak megfelelően lehet választani. A fajták azonban csak a lehetőségét biztosítják a kiváló technológiai minőség előállítására, ennek eléréséhez a cél elérését legjobban támogató agronómiai kezelések használatára is szükség van. Az agrotechnikai hiányosságok, különösen a rossz elővetemény és nitrogénműtrágya megvonása minőségrontó tényező. Ilyen okok miatt nem tudják minden esetben elérni a köztermesztésben a fajtára jellemző minőséget. A fajták szárának rövidítésével sikerült elérni, hogy a gépi aratás ma már általános és nehézségektől mentes.


Dr. Radics László Az őszi búza termesztése című kiadványa bemutatja a világ búzatermesztését, az őszi búza környezeti igényeit, korszerű fajtahasználatát, modern termesztéstechnológiáját, komplex növényvédelmét, valamint az aktuálisan érvényes minőségi követelményeit.

A kiadvány megrendelhető a Szaktudás Kiadó oldalán az alábbi linkre kattintva.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza