2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A tritikále termesztésének előnyei

Kategória: Növénytermesztés | 2022/09/08

A tritikále egy keresztezéssel előállított mesterséges fajhibrid, mely egyesíti a szülők, a búza és a rozs, legjobb tulajdonságait. Kiváló az alkalmazkodó képessége, jobban tűri a szárazságot és a hideget, mint az őszi búza. Magyarországon a tritikále, a rozshoz hasonlóan, a gyengébb termékenységű talajok kalászos gabonanövénye és elsősorban a takarmányozásban kerül felhasználásra.

A tritikále éghajlati igénye

tritikále adaptációs képessége lehetővé teszi, hogy az egész világon, különböző éghajlati viszonyok között is eredményesen termeszthető legyen. A búzánál jobban alkalmazkodik a hűvösebb klímához, a világ legjelentősebb termesztési körzetei Európa tőlünk északabbra levő részein találhatók (Lengyelország, Fehéroroszország, Németország). Hazánk éghajlata a növény termesztését az egész országban lehetővé teszi, azonban a rozshoz hasonlóan a hűvösebb, csapadékosabb klímát kedveli. Őszi és kora tavaszi fejlődéséhez megfelelő csapadékmennyiség szükséges, később a száraz időszakokat jól tolerálja a tenyészidőszak során. Érés idején a hosszabb csapadékos időszak kedvezőtlenül hat a termés minőségére és tárolhatóságára. 

A tritikále talajigénye

A tritikále a talajjal szemben a rozshoz hasonlóan igénytelenebb a többi gabonafélénél. Hazánkban a ’90-es években elsősorban a rozs elől hódította meg az őszi búza termesztésére kevésbé alkalmas, jó minőségű homoktalajokat. Tápanyag- és vízigénye nagyobb, mint a rozsé, ezért 0,8% alatti humusztartalmú homoktalajokon már nem termeszthető eredményesen. A tritikále a többi kalászosnál jobban alkalmazkodik a kedvezőtlen talajviszonyokhoz, így elfogadható termést ad enyhén szikes, savanyú vagy lúgos talajokon is. Jelenleg a tritikále termesztése Magyarországon elsősorban a búza, kukorica és árpa számára kevésbé alkalmas, gyengébb termékenységű talajokon folyik.

A tritikále talajművelése

A talaj-előkészítésnél elsődleges szempontok a talaj nedvességtartalmának megőrzése, a gyomok ritkítása és a megfelelően ülepedett magágy készítése. Az elővetemény maradványait gyors tarlóhántással minél előbb részlegesen be kell dolgozni a talajba, lehetőséget adva azok lebomlására és a felszínen levő gyommagok csírázására. A tarlóhántást hengerrel zárjuk, majd a gyomok kelését követően szükség szerint ápoljuk. Az alapművelést végezhetjük forgatással vagy a talajnedvesség megőrzése céljából forgatás nélkül is. A magágy minősége nagymértékben befolyásolja a kezdeti fejlődést, ami meghatározó az állomány későbbi teljesítménye szempontjából.

Fajtahasználat 

A tritikále sikeres magyarországi termesztését a ’90-es évek legelején honosított lengyel, majd a később megjelenő hazai nemesítésű fajták alapozták meg. A fajtaválasztásnál a terméshozam mellett érdemes figyelmet fordítani a betegségekkel szembeni ellenálló-képességre, az ökológiai alkalmazkodóképességre, a kiegyenlített és biztos terméshozamra, a tápanyag-reakcióra és a beltartalmi jellemzőkre. 

A Nemzeti Fajtajegyzékben 2021-ben 19 db őszi és 1 db tavaszi tritikále fajta található, ezek közül 12 fajta hazai nemesítésű. Ezek a fajták a hazai vetőmag- előállítás területének 64%-át foglalják el, a többi területen az EU-fajtajegyzéken szereplő fajtákat szaporítják. A hazai fajták döntő része takarmánycélú felhasználásra alkalmas, ez abraktakarmányt jelent, a szálastakarmány célú minősítés hazai kidolgozása jelenleg is folyamatban van. Három fajta étkezési célra lett minősítve.

Ma, amikor a világ a hagyományos gabonanövények (kukorica, búza, rizs) lassú termésnövekedésének problémájával és a környezetszennyezésből eredő ártalmakkal szembesül, akkor a tritikále új lehetőségeket kínál a környezetkímélő és fenntartható gabonatermelés növelésére. Sipos Tamás és Dr. Radics László A tritikále termesztése című legújabb kiadványa hasznos ismeretanyag a termesztők számára.

A kiadvány megrendelhető a Szaktudás Kiadó oldalán az alábbi linkre kattintva.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiFejlesztés az állattenyésztésben: Kocatartás A káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza