2026. 07. 23., csütörtök
Lenke
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A tritikále termesztésének előnyei

Kategória: Növénytermesztés | 2022/09/08

A tritikále egy keresztezéssel előállított mesterséges fajhibrid, mely egyesíti a szülők, a búza és a rozs, legjobb tulajdonságait. Kiváló az alkalmazkodó képessége, jobban tűri a szárazságot és a hideget, mint az őszi búza. Magyarországon a tritikále, a rozshoz hasonlóan, a gyengébb termékenységű talajok kalászos gabonanövénye és elsősorban a takarmányozásban kerül felhasználásra.

A tritikále éghajlati igénye

tritikále adaptációs képessége lehetővé teszi, hogy az egész világon, különböző éghajlati viszonyok között is eredményesen termeszthető legyen. A búzánál jobban alkalmazkodik a hűvösebb klímához, a világ legjelentősebb termesztési körzetei Európa tőlünk északabbra levő részein találhatók (Lengyelország, Fehéroroszország, Németország). Hazánk éghajlata a növény termesztését az egész országban lehetővé teszi, azonban a rozshoz hasonlóan a hűvösebb, csapadékosabb klímát kedveli. Őszi és kora tavaszi fejlődéséhez megfelelő csapadékmennyiség szükséges, később a száraz időszakokat jól tolerálja a tenyészidőszak során. Érés idején a hosszabb csapadékos időszak kedvezőtlenül hat a termés minőségére és tárolhatóságára. 

A tritikále talajigénye

A tritikále a talajjal szemben a rozshoz hasonlóan igénytelenebb a többi gabonafélénél. Hazánkban a ’90-es években elsősorban a rozs elől hódította meg az őszi búza termesztésére kevésbé alkalmas, jó minőségű homoktalajokat. Tápanyag- és vízigénye nagyobb, mint a rozsé, ezért 0,8% alatti humusztartalmú homoktalajokon már nem termeszthető eredményesen. A tritikále a többi kalászosnál jobban alkalmazkodik a kedvezőtlen talajviszonyokhoz, így elfogadható termést ad enyhén szikes, savanyú vagy lúgos talajokon is. Jelenleg a tritikále termesztése Magyarországon elsősorban a búza, kukorica és árpa számára kevésbé alkalmas, gyengébb termékenységű talajokon folyik.

A tritikále talajművelése

A talaj-előkészítésnél elsődleges szempontok a talaj nedvességtartalmának megőrzése, a gyomok ritkítása és a megfelelően ülepedett magágy készítése. Az elővetemény maradványait gyors tarlóhántással minél előbb részlegesen be kell dolgozni a talajba, lehetőséget adva azok lebomlására és a felszínen levő gyommagok csírázására. A tarlóhántást hengerrel zárjuk, majd a gyomok kelését követően szükség szerint ápoljuk. Az alapművelést végezhetjük forgatással vagy a talajnedvesség megőrzése céljából forgatás nélkül is. A magágy minősége nagymértékben befolyásolja a kezdeti fejlődést, ami meghatározó az állomány későbbi teljesítménye szempontjából.

Fajtahasználat 

A tritikále sikeres magyarországi termesztését a ’90-es évek legelején honosított lengyel, majd a később megjelenő hazai nemesítésű fajták alapozták meg. A fajtaválasztásnál a terméshozam mellett érdemes figyelmet fordítani a betegségekkel szembeni ellenálló-képességre, az ökológiai alkalmazkodóképességre, a kiegyenlített és biztos terméshozamra, a tápanyag-reakcióra és a beltartalmi jellemzőkre. 

A Nemzeti Fajtajegyzékben 2021-ben 19 db őszi és 1 db tavaszi tritikále fajta található, ezek közül 12 fajta hazai nemesítésű. Ezek a fajták a hazai vetőmag- előállítás területének 64%-át foglalják el, a többi területen az EU-fajtajegyzéken szereplő fajtákat szaporítják. A hazai fajták döntő része takarmánycélú felhasználásra alkalmas, ez abraktakarmányt jelent, a szálastakarmány célú minősítés hazai kidolgozása jelenleg is folyamatban van. Három fajta étkezési célra lett minősítve.

Ma, amikor a világ a hagyományos gabonanövények (kukorica, búza, rizs) lassú termésnövekedésének problémájával és a környezetszennyezésből eredő ártalmakkal szembesül, akkor a tritikále új lehetőségeket kínál a környezetkímélő és fenntartható gabonatermelés növelésére. Sipos Tamás és Dr. Radics László A tritikále termesztése című legújabb kiadványa hasznos ismeretanyag a termesztők számára.

A kiadvány megrendelhető a Szaktudás Kiadó oldalán az alábbi linkre kattintva.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiFejlesztés az állattenyésztésben: Kocatartás A káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Az Isterra Közép-Európa Kft. integrációs tevékenysége zárt rendszerre épül
Bár a vetőmagágazat egésze a piaci nehézségek és az aszályos időjárás miatt az elmúlt időszakban gyengébb évet zárt a korábbi történelmi rekordokhoz képest, az Isterra Közép-Európa Kft. stabilan tartja pozícióját a hazai piacon. Az Isterra Közép-Európa Kft. pénzügyileg stabil, sikeres éveket tudhat maga mögött, jelentette ki Perczel Péter ügyvezető igazgató.
A jövő számára is meg kell őrizni a térség kertészeti kultúráját
A Délalföldi Kertészek Szövetkezeténél (DélKerTÉSZ) mindig történik valami, pestiesen szólva az élet sosem áll meg. Aki ismeri Nagypéter Sándor elnököt, az jól tudja, hogy az elnök mindig azon gondolkodik, és dolgozik, hogy a 2002-ben alakult szövetkezet 450 szövetkezeti tagjának - szentesi és környékbeli termelők, családi gazdaságok, társvállalkozók – termelő tevékenységét fejlessze, s a kor kihívásainak megfelelően versenyképessé tegye. A hogyan kérdése mindig tart újdonságot, ezért is beszélgettünk Nagypéter Sándorral az aktuális feladatokról. 
Új kutatás vizsgálja a sókedvelő növények alkalmazkodását
Új, hároméves kutatási projekt indult a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban, amely a sókedvelő, úgynevezett halofita növények alkalmazkodási mechanizmusait vizsgálja. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy feltárja, miként képesek egyes növényfajok olyan sós élőhelyeken is fennmaradni és fejlődni, ahol más fajok elpusztulnának.
Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó európai kezdeményezéshez
Az erdők védelme és fenntartható hasznosítása olyan közös ügy, amely országhatárokon átnyúló kezdeményezéseket és összehangolt szakpolitikai fellépést igényel, ezért Magyarország csatlakozott a Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz, amelyet a FOREST EUROPE 10. Miniszteri Konferenciáján írtak alá az európai államok képviselői júniusban.
Innováció: a gazda agya
Ha öreg parasztemberek föltámadhatnának örök álmukból, meglepetésükben kérdezgetnék, mi az a kék virágú ismeretlen növény a falu határában. Tanult gazdászok rávágnák, hogy facélia, magyarán mézontófű; a bakonyalji falukban fóciának emlegetik. A facélia a zord fekvésű tájakat kivéve az egész ország területén termeszthető.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza