Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Valkó Béla, 2014/10/20
A hegybíróktól beérkezett termésbecslési adatok összegzését és korrekcióját követően a 2014. évi szőlőtermés mennyiségét országosan mintegy 3,9 millió mázsára tesszük, amely mintegy 2,7 millió hektoliter seprős újbornak felel meg – tájékoztat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa legutóbbi közleménye.

Az augusztus 15-i becslések szerint az idei termés a tavalyit alig, mindössze 1–2 százalékkal fogja meghaladni. Ez beleillik az összeurópai szinten is várható, a tavalyi nagyságrendeket tükröző tendenciákba. Sajnos az elmúlt hetek időjárása nem kedvezett a szőlőtermelőknek, így a tényleges szüret termésmennyisége jelentősen csökken – tudhatjuk még meg a HNT idézett közleményéből.
A számítások pontosításánál a nem árutermő ültetvények (amelyek termését nem értékesítik, vagy nem készítenek belőle kereskedelmi céllal bort) módosító hatását és a valós szőlőtermésben tapasztalt eltéréseket ugyanúgy figyelembe vettük, mint a korábbi évek becsléseiben.
Az elmúlt öt év adatai alapján Magyarország az EU bortermelésének átlagosan mindössze 1,5 százalékát adta. Ez nagyjából az osztrák bortermeléssel azonos nagyságrend. Az import mennyisége az elmúlt pár év során jelentősen megnőtt. Magyarország mennyiségi szempontból kiegyenlített bor-külkereskedelmi mérleggel rendelkezik, a borkereskedelem értékét tekintve egyértelműen pozitív szaldóval járul hozzá az ország külkereskedelmi többletéhez. Ám az adatok arra is felhívják a figyelmet, hogy magasabb árú borokat exportálunk és alacsonyabb értékűeket importálunk.
Megemelte a minőségi szőlő átvételi árát a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék legnagyobb szőlőfelvásárlója és feldolgozója, a kizárólag állami tulajdonban lévő Tokaj Kereskedőház Zrt.: a cég a termelőknek akár 50–60 forinttal is többet fizet a szőlő kilójáért. A cég közlése szerint október 9-től az egészséges szőlő felvásárlási árát kilogrammonként 80–120 forintról 140–170 forintra emelték fel a mustfoktól függően.
A Tokaj Kereskedőház vezetése azért döntött úgy, hogy az idén bevezetett differenciált árrendszer alapelveinek fenntartása mellett a minőségi szempontokat követve megemeli a felvásárlási árakat, mert ezzel egyszerre ösztönzi a termelőket a jó minőségű szőlő válogatására és beszállítására, valamint tartja magát a korábban megfogalmazott minőségi elvárásokhoz.
A szüret a történelmi borvidéken egyébként hagyományosan a Sárgamuskotályos szedésével indult szeptember közepén. Október 3-án kezdődött el a Furmint, a Hárslevelű, a Zéta, a Kabar és a Kövérszőlő fajták felvásárlása.
Második alkalommal adta ki az Országkóstoló zárásaként a Földművelésügyi Minisztérium a Fehér Borkiválóságok kiadványt, amely exkluzív formában mutatja be, hogyan állunk országosan fehér borok tekintetében.

Fazekas Sándor a díjátadón kiemelte, a kötet iránytűként szolgálhat a magyar borok fogyasztóinak és a diplomácia területén, továbbá fokozza az érdeklődést a magas minőségű, kereskedelmi forgalomban kapható nedűk iránt. A beérkezett minták kimagasló számából azt látjuk, hogy a kezdeményezés megmozgatta a borvidékeket, és eddig nem látható sikertörténetet írhatunk. Több mint 500 különféle fehérbor minta érkezett be borvidékeinkről és a határon túlról, amelyek közül 272 került be a kötetbe. Az Országkóstolón három tételt ítéltek legmagasabb minősítésűnek, 5 csillagosnak: Balassa Pincészet Villő 6 puttonyos Tokaji Aszú (2009), Csendes Dűlő Szőlőbirtok Badacsonyi Hárslevelű (2012), illetve Szarka Pince Tokaji Cuvée (késői szüretelésű 2012).
Kiss Eliza eredetvédelemért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a 2014-es Fehér Borválogatott a termelők piacra jutását segíti, angol nyelven ismét megjelenő változatával a külpiacokat is megcélozza. Az elmúlt egy év tapasztalata alapján megállapítható, hogy a borászok összefogása példaértékű az ágazatban, a tárca és az ágazati szereplők közös munkája pedig a fogyasztók számára is kellő orientációt jelent a borok széles spektrumában történő eligazodáshoz.
A Balassa Pincészet Villő 6 puttonyos Tokaji Aszú (2009) díjazottja, Balassa István arra a megállapításomra, miszerint egy ilyen értékes borra elsősorban a külföldi, tehetősebb vásárlók tartanak igényt, a tokaji borász mosolyogva válaszol:
– Nézze, mivel mi extrém minőséget próbálunk ilyenkor készíteni, a mennyiség korlátozott, tehát nem sok palack készül belőle, s hála Istennek ezeknek a palackoknak a nagy része magyar fogyasztóknál köt ki, ami nagyon jó dolog. Jelzi, hogy Magyarországon is igényesek a borfogyasztók. A borkultúránknak köszönhetően a jót és a nagyon jót keresik, és szívesen vásárolják. Ebben jótékony szerepe van, hogy széles nyilvánosságot kapunk. Nemcsak mi, de a négycsillagosok is, amelyek között számtalan világszínvonalú bor van. Csak dicsérni lehet, hogy elindult a borkiválóságok programja.
– Hogy alakult az idei év? Hogy érinti ez a Hegyalját?
– Hát, fogalmazzunk úgy, hogy minden év más, és most egy karcos évjáratot kaptunk. Tavaly viszont nagyon-nagyon nagy és kellemes évjáratban volt részünk. Az idén az alapadottságok szintén nagyon jók. Azokon a helyeken, ahol megfelelő odafigyeléssel voltak a szőlőművelésre, úgy gondolom, elég komoly minőség fog bejönni, bár a mennyiség mindenképpen kisebb lesz. A mostani jelek alapján összességében bízom benne, hogy nagyon szép eredménye lehet ennek az évnek is.
– Tervek?
– Mostanáig minden energiánkat arra fordítottuk, hogy megszerezzük a megfelelő termőhelyeket, s ez nagyon komoly harc volt. Talán a következő tíz év lesz majd az, amikor azt mondjuk, hogy tudunk az infrastruktúrában is fejleszteni. Olyan dolgokat venni, olyan dolgokat építeni, ami a kiteljesedéshez szükséges. Egyelőre még mindig abban a fázisban vagyunk, hogy csiszolgatjuk a minőséget.
– A szekszárdi az egyik leggyorsabban fejlődő magyar borvidék, kiváló nemzetközi és hazai eredményekkel – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Szekszárdon, amikor megnyitotta a város szüreti fesztiválját.
A tárca vezetője a program fővédnökeként a Béla király téren rendezett ünnepségen gratulált ahhoz, hogy az idei országos borversenyen, amelyen 118 borászat 382 bora versenyzett, a három nagy aranyérem közül kettőt szekszárdi borászat, a Mészáros Borház és a Takler Pince egy-egy bora kapta.
A megnyitón Fazekas Sándor elsőként vett lopóval a város borából. Ezt a címet már nem először a Mészáros Borház nyerte el, ezúttal 2011-es évjáratú bikavérével. A verseny eredményét Horváth István, Szekszárd polgármestere hirdette ki. A város bora kóstolóján mások mellett ott voltak a fesztivál védnökei, Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
Az O-I Manufacturing Magyarország Üvegipari Kft. és a Szekszárd Borvidék Nonprofit Kft. együttműködésének köszönhetően elkészült a borvidék borainak „hivatalos” üvege, amelyet a Szekszárdi Szüreti Napok hivatalos megnyitó ünnepségén mutattak be.
A palack célja, hogy egységes arculat és egységes borkészítési stílus legyen köthető a borvidék nagy boraihoz, valamint szimbólumot teremtsen az egyedi szekszárdi jegyeknek, melyek megkülönböztetik a borvidéket versenytársaitól. A közös boros üveget kizárólag a Szekszárdi Borászok Céhének tagjai használhatják majd, minősített boraik palackozásához, melyeket tesztkóstolással ellenőriznek. A boroknak emellett minőségi kritériumrendszernek is meg kell felelniük, így garantáltan csak a legkiválóbb borok kerülnek a palackba. Az első szekszárdi palackba töltött borok várhatóan 2015 első negyedévében kerülnek az üzletekbe.
A 75 cl-es palack „uvag” színben készül, ami egy különleges ultraibolya sugarakat elnyelő színes üveg. Ez megvédi a borokat az UV-sugárzás káros hatásaitól, ami különösen a vörös borok esetében fontos.
– Az O-I büszke arra, hogy az új, közös palack tervezésével és gyártásával hozzájárulhat a borvidék borászati stratégiájának megvalósításához. A szekszárdi borászok együttműködése példaértékű összefogás valamennyi magyar borrégió számára. Bízunk benne, hogy a sikeres munka, valamint az egymásba vetett kölcsönös bizalom eredményeképpen további borvidékek is csatlakoznak a közös palack hagyományának megteremtéséhez – mondta el Szabó József, az O-I értékesítési vezetője.
– Nagy örömmel tapasztaljuk, hogy a Szekszárdi Borvidék borai egyre népszerűbbek, boraink ismertsége és elismertsége egyre nő. A piac, valamint a borkedvelők igényeit követve 2013-ban 465 különféle szekszárdi eredetjelölésű, vörös bor került forgalomba. Bízunk abban, hogy a Borvidékünk számára készített egyedi palack segítségével egyre többen fedezik fel és szeretik meg különleges borainkat – mondta Heimann Zoltán, a Szekszárdi Borvidék elnöke.
Vida Péter, akit 2011-ben az év borászának választottak, a szekszárdi értekezleten lapunknak elmondta, hogy szükség van összefogásra. Az hogy Szekszárd nagy változáson megy keresztül, ennek mindenképpen örül. Tény, hogy Szekszárd úgymond divatba jött. Az a fajta történelmiség, ami áthatja az egész borvidéket, azt sokáig el lehetett nyomni, sokáig lehetett titkolni, de mára ez a felszínre tört.
– „Prózaibb” dolgokra térve, milyennek látja saját gazdaságának helyzetét?
– Eljutottunk oda, hogy 20 hektáros termőterülettel rendelkezünk. A nagyon ősi, régi ültetvényeket, amelyeket egyszerűen nem lehet gazdaságosan művelni, fokozatosan kivágjuk, és új, korszerű, az én általam elképzelt fajtaszerkezetű, tő- és sortávolságú ültetvényt telepítünk. Ma mindannyian tudjuk, hogy egy korszerű ültetvény hektáronként minimum 5 ezer tőkét jelent. Ott meg lehet tenni, hogy egy tőkén egy-másfél kiló szőlőt hagyok. Összességében így is jelentős hozamokkal lehet számolni.
– Az idei termés?
– Mindenképpen azt látjuk, hogy a korai fajtáknál nagy baj van. Ott nincs mese, ott mentés van, ott le kell szedni a gyümölcsöt. De a mi ültetvényeinket szemlélve megállapítható, hogy győztünk a lisztharmat és peronoszpóra elleni küzdelemben. Ma is egészségesek az ültetvényeink. Ez önmagában nagy dolog. A Merlot, a Cabernet, a Kékfrankos nagyon szép állapotban van. Egy a baj, nem akar sütni nap. Azt várjuk, hogy vége legyen ennek a nyamvadt, esős időszaknak. Bízom benne, hogy a Mindenható segíteni fog.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza