Az eddig használt talajművelési és tápanyagpótlási módszerek juttatták a talajainkat a kimerülés közvetlen közelébe. Ideje cselekedni!

Kategória: Agrárgazdaság | 2022/09/11

A talajdegradáció során az onnan eltűnő szervesanyag tartalom legjelentősebb része a levegőbe kerül ÜHG (üvegház hatású gáz) formájában, hiszen a fizikai megmunkálás, mint a szántás és tárcsázás, feltárja és a levegőbe juttatja a szerves anyagokat. Az ilyenkor lejuttatott inputanyagok csak sokszorosára (25-300x) emelik ezt az ÜHG kibocsátást és emellett az elvesztett hatóanyag költségnövekedést okoz. Amikor ezt belátjuk, nyilvánvalóvá válik az a teljesen abszurd szituáció, hogy a gazdák saját költségük árán gyorsítják a klímaváltozást és ellehetetlenítik a saját és az emberiség jövőjét!

A fizika törvényszerűségein alapul az a tény, hogy NINCS olyan mechanikai beavatkozás, amely a talaj felső rétegének bolygatása mellett, ne okozza annak degradációját és emellett ne növelje annak ÜHG kibocsátását. Tévedés a szántást vagy tárcsázást meliorációs, azaz talajjavító jelzővel illetni. Az ilyen irányú fejlesztések eredménye nem lehet megfelelően jó, csak maximum kevésbé rossz a talaj és így a klímaváltozás szempontjából. Teljesen mindegy, hogy a folyó felének vagy a kétharmadának az átúszása után fulladunk bele a vízbe.

Sajnos az elmúlt évtizedek intenzív talajművelési technológiája csak a rövidtávú haszon, azaz a terméshozam szempontjait vette figyelembe. Így, mára feléltük a világ termőtalajainak tartalékait és tönkretettük annak szerkezetét, zsákutcába jutottunk.

A jövő a „4R”-alapelvű technológiáké

Nemzetközi szinten a szakemberek szerint, jelenleg a „4R”-alapelv alkalmazása az egyetlen kivezető út a fenntartható mezőgazdaság eléréséhez és a klímaváltozás elkerüléséhez. Ez, mint a neve is mutatja, 4 pillérből áll és mind a négynek teljesülnie kell ahhoz, hogy lassíthassuk, majd visszafordíthassuk a termőterületek degradációját és az üvegházgázok kijuttatását a levegőbe.

Ezek a pillérek a

• Right source (Megfelelő tápanyag)
• Right rate (Megfelelő mennyiségben)
• Right time (Megfelelő időben)
• Right place (Megfelelő helyre)

A jelenleg használt vagy fejlesztett technológiák egyike sem tudja biztosítani a „4R” minden pillérének a kontrollját, különös tekintettel az input anyagok bolygatás mentesen a megfelelő helyre „Right place” és így a megfelelő mennyiségben „Right rate” történő lejuttatására, így nem is adnak valódi „4R” megoldást, amelyek legjobb esetben is csak lassítják a klímakatasztrófa bekövetkeztét, az pedig messze nem elfogadható opció!

A BLOOMAIR magyar szabadalommal védett technológia azonban valódi 4R megoldás, amellyel teljes mértékben kontrollálhatjuk a „4R” összes aspektusát a talaj felszínének bolygatás mentessége mellett! 

A „4R” maximális kontrolljának köszönhetően a BLOOMAIR kifejezetten és egyedülálló módon alkalmas a degradált, kimerült, más mezőgazdasági tevékenységre nem alkalmas területek rekultiválására. E mellett kiváló hatékonysággal támogatja meg a már meglévő növénykultúrákat.

BLOOMAIR magasnyomású precíziós talajlazítás és injektálás

A talajban élő mikroorganizmusok (mikrobiom) az anyagcsere folyamataikon keresztül táplálják a növényzetet, ennek hiányában nem képesek a növények a tápanyagok felvételére, azaz vegetálnak és/vagy elpusztulnak. Még mindig sokan gondolják azt (tanulmányaik ellenére), hogy a növényeket tápláljuk amikor műtrágyázunk. Természetesen a mikrobákat tápláljuk, és csak azok metabolikus termékein keresztül tápláljuk a növényeket. Ezen metabolizmusok végtermékei csak aerob körülmények között támogatják a növényi növekedést, anaerob körülmények között a klímaromboló anyagok kerülnek előtérbe (metán, ammónia, nitrogén- és dinitrogén-oxidok). A vízzel telített vagy ugyan száraz de tömörödött talajokban egyértelműen az anaerob folyamatok kerülnek előtérbe. Az aerob környezet kialakítása csak kellően porózus talajban tud kialakulni, ez könnyen belátható.

A növények telepítése után jellemzően nem törődnek a talajszerkezet alakulásával, megfelelő technológia hiányában ez egyébként sem volt eddig (a bevásárló központok parkolóiban vegetáló fák, kellően plasztikusan mutatják be a fenti állítások helytállóságát). A földeken történő többszöri gépi munka a céljával ellentétben csak tovább rontja a helyzetet. 

A magas nyomású levegő diffúz módon lazítja a talajt, így megnyitja a pórusjáratokat és a bejuttatott levegő megszünteti az oxigénhiányos (anaerob) állapotot, javítja a gyökérlégzést, a mikrobiális aktivitást az aerob irányba tolja el, a káros, reduktív állapotú ionok is oxidálódnak. Az ekkor bejuttatott megfelelő mennyiségű folyékony tápanyagok (Right source), melyek akár a BLOOMAIR technológiájával injektálásonként 5 liter is lehet azonnal a megfelelő helyre kerülnek (Right place) és a növények tápanyag ellátását (Right rate) napra pontosan (Right time) lehet szabályozni. A legyengült, hiányos mikrobiommal rendelkező talajok a tápanyaggal együtt mikrobiom pótlást is kaphatnak, amely szintén diffúz módon kellően eloszolva és azonnal működőképes állapotban kerül a talaj megfelelő részébe. A talaj visszarendeződő tulajdonsága miatt a kezelést a helyi adottságoktól függően időnként ismételni kell, melynek szükségét a talaj-növény-gyökér-vizsgálatok és a növényzet képe alapján lehet eldönteni.

A termés mennyiségét és minőségét egyaránt látványosan befolyásolja a gazdák által a földre kijuttatott tápanyag, legyen az műtrágya vagy szerves trágya. Jelenleg a földekre, ültetvényekre a trágyát/műtrágyát szórással, locsolással, permetezéssel tudják a gazdák kijuttatni. Az így kihelyezett anyagok hasznosulása mind mennyiségben, mind behatási időben nagyban függ az időjárási viszonyoktól, a talaj szerkezetétől és mikrobiális állapotától, hiszen nem közvetlenül a gyökér tápanyagfelvételi zónájában jelenik meg a műtrágya, és azt még át is kell(ene) alakítani a mikrobáknak. Általánosságban 10-40% lehet a tényleges hasznosulása a kijuttatott mennyiségnek. A nem hasznosuló műtrágya nem csak kidobott pénzzé válik, hanem a környezeti terhelést is növeli és ÜHG-ként a klímaváltozás meggyorsítását eredményezi. 

Ez pontosan az ellenkezője, mint ami a mezőgazdaság és természetesen az emberiség érdeke! A nitrogén például az ammónia és a N2O emisszió fő felelőse, amely a klímavédelem szempontjából problémás üvegházhatású anyagok prominens képviselője. 300x olyan erős üvegházhatású gáz, mint a CO2!

2016-ban Magyarország teljes ammónia emissziójának a szervestrágya-kijuttatás adta a legnagyobb részarányát, 26%-kal. Ezt követte a műtrágya-kijuttatás és a szarvasmarhatartás 19%-kal, majd a baromfitartás 15%-kal és végül a sertéstartás 14%-kal. A kijuttatás mellett a 2009 óta tapasztalható ammónia-kibocsátás növekedésének másik oka a műtrágyafelhasználás növekedése. A 2030-ig elérendő 32%-os ammónia-csökkentési célértékhez ez a technológia nagyban hozzá tud járulni.

Ennek a technológiának a gazdasági és a környezeti hatása egyaránt pozitív!
Amellett, hogy pénzt takarít meg a gazdáknak, csökkenthetik a gazdálkodásuk környezetre gyakorolt negatív hatását is. Az ilyen módon műtrágyázott területeken a várható termésátlag növekedés (gyümölcs, szőlő, növény növekedése) a nem kezelt időszakhoz képest 10-50% (kiindulási állapot, injektált anyag minősége-mennyisége, időjárás, stb.).

A legfontosabb eredmény, hogy nem történik ÜHG kibocsátás a kihelyezett tápanyagokból, így rövid időn belül kialakítható a FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai