Cél az öntözéses gazdálkodás további fejlesztése

Kategória: Agrárgazdaság, Gépesítés | Forrás: Agrárium infó, 2022/09/13

Az öntözés és a vízgazdálkodás különösen az idei évben vált központi kérdéssé, mivel soha nem tapasztalat aszály érte el az országot. A történelmi aszály következtében az ország kiszáradt termőterületeinek nagysága elérheti az egymillió hektárt, a hazai termőföld 20 százalékát. A búzánál elkönyvelt 25 százalékos terméskiesés után mára a kukoricaállomány Közép-Magyarország és az Alföld jelentős részén megsemmisült és már a dunántúli termést is fenyegeti a szárazság. Az alföldi területeken a gyepek is teljesen kisültek, a gazdálkodók nem tudnak legeltetni és kaszálni.

Az agrárium gyors és hatékony megsegítésére létrejött aszály veszélyhelyzeti operatív törzs az első ülését követően ötpontos, azonnali intézkedéscsomag bevezetését javasolta. Ezek között szerepel a hiteltörlesztési-moratórium lehetőségének biztosítása a rászoruló mezőgazdasági vállalkozások számára, a gyorsabbá és rugalmasabbá tett biztosítói kártérítési folyamat, a 3 milliárd forintos takarmányszállítási támogatási keret a tömegtakarmányokhoz, az állami öntözőművek megnövekedett energiaköltségeinek 1,4 milliárd forintos támogatása és a lehetőség, hogy a termelők újból benyújthassák kérelmeiket rendkívüli vízhasználati igényükre. Az intézkedések már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. 

A kormány deklarált célja, hogy növelje az agrárium aszállyal szembeni ellenálló képességét. Az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket történtek az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére: létrejöttek az öntözési közösségek, és több tízmilliárd értében valósultak meg öntözési beruházások, már 45 milliárd forint támogatást kaptak a gazdák az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére, és további 70 milliárd forintot terveznek erre a célra. Magyarország első öntözéses gazdálkodásról szóló törvénye 2020. január 1-jével lépett hatályba, majd 2020. június 29-én annak végrehajtási rendelete, melyek az adminisztratív terhek csökkentésével, az öntözési szolgalom bevezetésével és az öntözési közösségek megalakításának támogatásával komoly előre lépést jelentettek. 

Az öntözés kapcsán nem csupán a víz rendelkezésre állása a kérdés, a beruházások költségigénye is gátolhatja a gazdákat abban, hogy megfelelő mennyiségű vízhez juttassák a növényeket. Ennek a problémának a megoldására dolgozta ki a kormány a termelők közösségbe szerveződésének lehetőségét. Jelenleg 118 elismert öntözési közösség létezik, melyek összesen 56 067 hektárnyi művelt ingatlanon folytatnak öntözéses gazdálkodást. A már elismert öntözési közösségeken kívül 19 közösség kérelmeit vizsgálja az Agrárminisztérium, és további 49 közösség jelentette be megalakulási szándékát. Ma már mindenki tudja, hogy átfogó vízügyi rendezést kell végrehajtani országszerte, mivel öntözés nélkül nem lehetséges a megváltozott éghajlati körülmények között földet művelni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai