2025. 01. 24., péntek
Timót
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A palántanevelés technológiája

Kategória: Növénytermesztés | 2022/10/04

Az üvegházak elsődleges célja a termesztési időszak meghosszabbítása, időzítése, a megfelelő hőmérséklet és fényellátás biztosítása. Mindkettőben fontos szerepe van a napenergia intenzív hasznosításának. Az üvegházak igen hatékonyan képesek felhasználni a napból érkező energiát, emellett meggátolják a meleg levegő kiáramlását is. Ezzel a fűtési költségeken jelentős megtakarítás érhető el.

Az üvegházak hasznosításánál kiemelt szerepe van a palántanevelésnek, melyeket nemcsak saját célra, de értékesítésre is elő lehet állítani.
A zöldségtermesztésben általánosan elfogadott szaporítási mód a palántanevelés. A hazánkban termesztett fajok közel 60–70%-ánál alkalmazzák ezt a szaporítási módot.
A palánta előállítása munkaigényes és költséges művelet.
Előnyeként kell megemlíteni, hogy használatával a termesztés biztonságosabb, az állomány kiegyenlítettebb, rövidül a tenyészidő, azaz korábbi a szedés, nagyobb a hozam, valamint betakarítást követően újabb kultúra kialakítására van lehetőség.
Hátránya, hogy – megnöveli a termesztés költségét, kézimunkaerő- és eszközigényes, korai termesztésnél fűtést igényel, továbbá fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemre.

A sikeres termesztés feltétele a jó minőségű palánta. A növény fejlődésének ezen kezdeti időszaka az egyik legkritikusabb. Bizonyos fajoknál sejtszinten ekkor alakulnak ki a generatív szervek, paprikánál az első két bogyó, paradicsomnál az első négy fürt. Ez a magyarázata annak, hogy a palánta minőségével meghatározzuk az első kötések kialakulását, ezáltal a koraiság elérésének lehetőségét.

Palántanevelésnél előforduló hibák:
• Gyenge csírázás lehetséges okai: hideg termesztőközeg, gyenge minőségű vetőmag, alacsony léghőmérséklet és gyenge vízellátás, a földkeverék (ismeretlen eredetű) nagy sótartalma és rossz szerkezete (tömörödésre hajlamos), fonálféreg-fertőzöttség.
• Megnyúlt palántát eredményezhet: túl sűrű állomány, nagy tőszám a szaporítótálcában, nem megfelelő sejtméretű tálca alkalmazása, nem megfelelő hőmérséklet- és fényviszonyok, túlöntözés.
• Beszáradó foltok a levélen: okozhatja az alacsony Ca-ellátottság és tápelemhiány.
• Gyenge növényegészségi állapot: fertőzések és kártevők jelenéte.
• Koravén palánták kialakulásának okai: túl hosszú palántanevelési idő, nagy sótartalom (EC), sanyargatott növény: alacsonyabb hőmérséklet és gyengébb vízellátottság.

Manapság a tálcás palánta előállítása a leggyakoribb, még akkor is, ha jelentős az eszköz- és helyigénye. Az ilyen szaporítóanyag előnyeként említhető, hogy a növények kiemelésekor a gyökerek nem sérülnek, ezáltal gyorsabb az eredés, mint a szálas palánták használatánál.
A 3×3 vagy 4×4 cm-es lyukméretű, merev falú és kúp alakú sejtekkel rendelkező tálcák (1. ábra) használata a legkedvezőbb, amelyek megkönnyítik a kész palánták gyors kiemelését az ültetés folyamán.


1. ábra. Merev falú, kúp alakú sejtekkel rendelkező tálca

A palántanevelés ideje kb. 5–7 hét, fajtól függően. Ettől hosszabb idő nem ajánlott, mivel a növények kinövik a szűk tápközeges környezetet, ami stresszhatást okoz a gyökerek fejlődésében. Az ilyen megöregedett növényeket nehéz helyrehozni kiültetést követően, így például csemegekukoricánál, ahol az ötödik levél formálódását követően már a torzsavirágzat inicializálódik (csőkezdemény kialakulása). A gyökérfejlődés ilyen zavara a generatív szakasz kialakulását gátolja.
Tűzdeléses palánta előállítását akkor alkalmazzuk, amikor az adott faj termesztése korai hajtatásban szerepel (üvegház vagy fűtött fólia). Ehhez a magokat szaporító tálcába vetik el, majd a fajnak megfelelően egy-két lombleveles állapotban áttűzdelik (pikírozzuk) 56–276 lyukú, 60×40-es tálcákba. Ezzel a módszerrel a keléshez szükséges nagyobb hőmérsékletet kisebb területen kell biztosítani, így az első 3–4 hét költségtakarékosabb időszakot jelenthet. Abban az esetben, ha üvegházi hajtatást alkalmazunk paradicsomnál, illetve paprikánál, a beültetés ideje még a tél folyamán kezdődik, így a palántanevelés hosszabb időt vesz igénybe (paprikánál 10–12 hét). Ennél a tűzdelést sok esetben nem tálcákba, hanem ásványgyapot kockákba vagy cserepekbe végzik. Ez utóbbi főként a kabakosok (uborka, dinnyék) esetében fontos, mivel lehetővé teszi a cserepek szétrakását, ezáltal az önárnyékolás, egyben a megnyúlás megakadályozását.

A magvetés ideje és annak pontos meghatározása függ a fajtától és a technológiától. A várható kiültetés idejétől számítunk vissza 4–12 hetet fajtól és technológiától függően. Kisüzemi palántanevelésnél gyakran kézi vetést is alkalmaznak, de egyre elterjedtebb az automata gépek használata is (2. ábra).


2. ábra. Automatizált vetés

A termesztőközeg minősége meghatározó jelentőségű. A hazai termesztésben ma már jórészt hibrid vetőmagot használnak, amely jelentős költséget jelent, de emellett jó minőséget, egységes állományt (egyöntetűséget) és jó ellenálló képességet biztosít. Ez csak akkor garantálható, ha kellő technológiai színvonalat biztosítunk a növény igényeinek megfelelően, melynek kezdeti szakasza a palántanevelés.
A hazai forgalomban lévő termesztőközegek között jelentős különbségek lehetnek. A saját keverék összeállításához mindenki egyedi receptúra szerint rakja össze különböző tőzegek, perlitek és tápanyagok keverékét. Azok számára, akik nem rendelkeznek ilyen tapasztalattal, javasolt a kereskedelemben kapható, ilyen célra kifejlesztett palántanevelő közegek használata, melyeknek minősége megbízható, a csomagoláson feltüntetett tápanyag-koncentráció biztos, szerkezete jó és fokozott vízellátás esetén sem tömörödik. Emellett kedvező a pH-értéke (kb. 6,5), ezáltal jó kelést eredményezhet.

A palántanevelés eszközeinél fontos szerepe van a tálcák megfelelő előkészítésének. Ezeket fertőtleníteni kell 10%-os hypo- vagy 3%-os formalinoldattal. Ezt követően lehet megtölteni a szaporítóközeggel, melyet előtte a csírázási hőmérsékletnek megfelelően temperálni, majd azt követően nedvesíteni kell.
A tálcák túlzott tömörítése levegőtlen viszonyokat eredményezhet, ami rontja a közeg porozitását, egyben az optimális levegő-víz arányt. A tápanyagfeltöltés csak abban az esetben szükséges, ha nem készre összeállított tőzeget használunk. A szerves trágyát tartalmazó tápközegek kevesebb foszfort igényelnek, de veszélyt jelenthet a fonálféreg-fertőzés.

Fenti cikkünk részlet Takácsné dr. Hájos Mária Az üvegházi zöldségtermesztés tech­nológiája című szakmai kötetéből. A kiadvány elérhető a Szaktudás Kiadó Gyakorlati Tudástár sorozatában, ITT!

A kötet fő fejezetei:
• Automatizált üvegház kialakítása, klimatikus tényezők szabályozása
• Alkalmazható termesztetőközegek és azok jellemzői 
• Tápoldatozó berendezések a hajtatásban
• Burgonyafélékhez tartozó fajok palántanevelése
• Kabakosak családjába tartozó fajok palántanevelése
• Levélzöldségfajok palántanevelése
•  Paprika üvegházi termesztése
• Paradicsom üvegházi termesztése
• Uborka üvegházi termesztése

Ha szeretne értesítést kapni agrárszakmai újdonságainkról, iratkozzon fel HÍRLEVELÜNKRE!

Ajánlott kiadványokTakácsné dr. Hájos Mária:
Üvegházi zöldségtermesztés gyakorlata
Dr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözése
Dr. Radics László - Dr. Polgár Zsolt - Wolf István:
A burgonya termesztése
Dr. Láng Zoltán:
Korszerű zöldségbetakarító gépek
Takácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlata
Tóth Árpád:
Az öntözés praktikuma
Dr. Terbe István:
Fólia alatti zöldségtermesztés
Havasréti Béla - Varga András:
Növényvédelem a zöldségeskertekben

Ez is érdekelhetiA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályaiFejlesztés előtt: Juhok elhelyezése - hagyományos és precíziós megoldásokFejlesztés előtt: Brojleristállók építése

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A genetika és a technológia kölcsönhatása a kukoricatermesztésben
Első lépés a jövedelmező kukoricatermelésben: a hibrid vetőmagok kiválasztása. A döntésnél figyelni kell az érésidőre, a tőszámra, a termőképességre, a szárazságtűrésre, a szárszilárdságra, a vízleadásra, a szemnedvesség- tartalomra.
A 2024-es globális gabonatermelés előrejelzése megegyezik a 2023-as termeléssel
A FAO legfrissebb, a 2024-es globális gabonatermelésére vonatkozó előrejelzését szeptemberben 2,8 millió tonnával csökkentette, most 2851 millió tonnára szabva, ami majdnem megegyezik a 2023-assal. Az új Gabonakínálati és Keresleti Tájékoztató a módosításokat a durva szemek, köztük a kukorica betakarítási várakozásainak csökkenésével magyarázza, elsősorban az Európai Unióban, Mexikóban és Ukrajnában tapasztalható meleg és száraz időjárás miatt. Eközben a FAO megemelte a 2024-es globális búzatermelésre, valamint a rizsre vonatkozó előrejelzését.
A káposztafélék gépi betakarítása
A szabadföldön termesztett zöldségfélék betakarítása a termesztés költségeinek 50-80 %-át is kiteszi, ezért a megfelelően megválasztott gépesítési szint igen jelentős megtakarítást eredményezhet. A betakarítógép alkalmazása azonban – amellett, hogy sokszorosan túlszárnyalja az ember szedési kapacitását – nagy költségigényű, jelentős veszteséggel és rosszabb munkaminőséggel járhat együtt.
Változtatásokkal fenntartható a növénytermesztés
Az idei kukoricatermés problémái (toxinok) súlyos veszélyt jelentenek mind az emberi egészségre, mind az állattenyésztésre. Ezek a toxinok penészgombák által termelődnek, egyrészük meleg, száraz, másrészük nedves környezetben szaporodik el. A megelőző intézkedések, a megfelelő tárolás, a mezőgazdasági technikák javítása és a rendszeres ellenőrzés segíthetnek a toxin szintek csökkentésében.
Gabona kontra kiskultúrás növénytermelés?
Régóta ismert tény, hogy nem vagyunk önellátóak zöldségfélékből és gyümölcsökből. Az elmúlt évben például 130 ezer tonna volt az export, 225 ezer tonna az import a zöldségfélékből. Uborkából például háromszor, burgonyából tizenhétszer, vöröshagymából nyolcszor többet importálunk a kivitelhez képest.
2027-re 500 ezer hektárra emelkedhet az ökológiai gazdálkodás területe
A jövő évtől induló támogatási programok újabb lendületet adhatnak a hazai ökológiai gazdálkodásnak, amelynek a jelenlegi 320 ezer hektáros területe 2027-re akár 500 ezer hektárra is bővülhet. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) ökológiai munkacsoportja szerint az ágazat fejlődése érdekében fontos, hogy megfelelő fajták álljanak az öko gazdák rendelkezésére, amellyel növelhetik a termelési hatékonyságukat.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza