2026. 09. 09., szerda
Ádám
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Körforgásos gazdálkodás

Kategória: Fenntartható gazdálkodás, Növénytermesztés | 2022/10/06

Az Európai Unióban a biomassza-alapú gazdaság a bruttó hozzáadott érték 4 százalékát teszi ki, s ennek kétharmadát a mezőgzadaság és az élelmiszeripar adja. Az összes foglalkoztatottnak viszont a 8 százaléka dolgozik a biomassza-alapú gazdaságban, ami alacsony termelékenységre utal.

A fenntarthatóság szempontjából a hulladékok csökkentése, beleértve a háztartási hulladékokat is, általános feladattá vált. A hulladékok nem csak környezetterhelést jelentenek, de gazdasági veszteséget okoznak. A törekvések és a tények a lineáris gazdaság helyett a körforgásos gazdaság irányába való fordulást sürgetik. A szakirodalmak a körforgásos gazdaságban többek között a 3R  (reduce, reuse, recycle - csökkent, újrahasznál, újrahasznosít) koncepciók ötvözetét fogalmazzák meg. A kutatás igazolta pédául, hogy vidéken a mezőgazdasági jellegből következően a szerves hulladékok újrahasznosítása jellemzőbb. Megfigyelhető a természet felé fordulás, a mezőgazdaság szerepének felértékelődése, a megtermelt javak önálló előállítása.

A Gazdálkodás agrárökonómiai tudományos folyóirat 2022. 3. számában olvashatják Németh Nikoletta és Mészáros Katalin Vidéki háztartások a körforgásos gazdaság megvalósulásáért című tanulmányát. Mivel a körforgásos gazdaság gyakorlati megvalósítása érdekében nélkülözhetetlen a szelektív hulladékgyűjtés és a hulladék mennyiségének csökkentése, a vizsgálat során véletlen mintavételi technikával választott háztartások hulladék-csökkentés érdekében tett lépéseit mérték fel. 
A lapszám elérhető a Szaktudás webshopban, IDE kattintva!

A körforgásos gazdaság olyan koncepció, amely során a termékek, anyagok a lehető leghosszabb ideig vesznek részt a gazdasági körfolyamatokban. A hulladékok másodlagos nyersanyagként kerülnek felhasználásra, ezt követően visszaforgathatóak, újrahasznosíthatóak lesznek. A körforgásos gazdálkodás rendszerszintű változást jelent, üzleti, gazdasági lehetőségeket generál, környezeti és társadalmi előnyöket nyújt. Másfelől: a tapasztalatok azt mutatják, hogy amíg verbális szinten egyre több nyilatkozat van a körforgásos gazdálkodás és a rövid ellátási láncok szerepéről, ezek a rendszerek alig léteznek az Európai Unió új tagországaiban.

Oláh Judit és Popp József A fenntartható fejlődés záloga a körforgásos bioökonómia című könyve végigköveti annak a rendszerszintű változásnak minden elemét, amely az áruk előállítása, fogyasztása és hulladékkezelése terén megkerülhetetlen. 
Bemutatja a fenntartható élelmiszer-ellátás kihívásait, kitérve az élelmezés- és környezetbiztonsági kérdésekre is. Megismertet a körforgásos gazdaság rendszerével és a biomassza-alapú gazdaság megvalósításának feladataival. 
A könyv, mely a gazdák és a mezőgazdasági vállalkozók mellett hasznos szakmai forrás a magyar agrároktatás szereplői és a szakmai érdekképviseleti szervezetek számára is, elérhető a Szaktudás Kiadó Ház kínálatában ITT.

Ajánlott kiadványokDr. Pupos Tibor:
Fenntarthatóság és versenyképesség a mezőgazdaságban
Oláh Judit és Popp József:
A fenntartható fejlődés záloga a körforgásos bioökonómia
-:
Gazdálkodás 2022. 3.
Dr. Oláh Judit:
A körforgásos bioökonómia hatása az élelmezés-, energia- és környezetbiztonság alakulására a 2050-ig szóló EU Stratégia tükrében

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A GOSZ-VSZT-NAK őszi búza és őszi káposztarepce kísérletek eredményei
A szélsőséges időjárás az idei GOSZ-VSZT-NAK fajtakísérletek eredményeiben is megmutatkozott: jelentős különbségek alakultak ki az egyes országrészek között. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködésében zajló, egységes módszertan szerint végzett posztregisztrációs kísérletek ugyanakkor idén is értékes információkat adnak a gazdálkodók számára.
Talajművelés: követhető hagyományok
Az idei aszály a gazdák harmadának sorsát megpecsételheti. A károsult gazdák nagy része a négy évvel ezelőtti szárazsághoz képest is rosszabb helyzetre számít. Egy Debrecen környéki termelő szerint a szemes kukorica az aszály miatt már silónak sem alkalmas. Sok száz milliárdos a becsült kár, a mezőgazdaság az ország nemzeti össztermékét is fél-egy százalékkal ronthatja az idén.
Hőstressz és takarmányhiány
Egész Európában növekszik a hőhullámos napok száma - írja a Sustainable Agriculture című agrár szakmai folyóirat. Magyarországon az ezredforduló óta kilenccel nőtt a hőhullámos napok száma, és az emelkedés nem áll meg az előrejelzések szerint. Ennek hatása a gabonatermelésben az idén 2 milliárd euró veszteséget okozhat Európában, Magyarországon 450 – 500 milliárd forint lehet a kár; de elérte az állattenyésztési ágazatokat is.
Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.
Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.
Helyspecifikus gazdálkodás: hiányzó gyakorlat
Helyspecifikus gazdálkodás lehet az egyik módja a költségek optimalizálásának – javasolják íróasztal mögül a gazdáknak. Ennek van egy anekdotába illő valóságos tapasztalata. Egy bakonyalji faluban, homokos dűlőben – ahogy a nagykönyvben írva van – dohány zöldellt. A palántákat nem a dombra, hanem a lap aljára, fagyzugos területre ültették. Ez még a gyakornok gyereknek is föltűnt, és szóvá is tette az akkori termelőszövetkezet főagronómusának, hogy a késői fagyok miatt elfagyhatnak a palánták.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza