2026. 05. 13., szerda
Szervác
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

15 ország szakemberei adnak elő a Tokaj-Hegyalja Egyetem kongresszusán

Kategória: Élelmiszeripar, Növénytermesztés | 2022/10/13

A Tokaj-Hegyalja Egyetem egyik fontos célkitűzése a nemzetközileg is egyedi szőlész-borász képzés megalapozása. Ehhez a neves hazai szakemberek felvonultatása mellett elengedhetetlen a kutatások (a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézettel) és a külföldi szaktekintélyek bevonása is. Ebben a szellemben szervezi meg az egyetem november 13. és 16. között a Tokaj Wine Congress-t (TWC) Sárospatakon, a világörökségi tokaji borvidéki környezetben.

A fenntarthatóságé a jövő

Mára egyértelművé vált, hogy a fenntartható megoldások nélkül elképzelhetetlen az agrárium jövője. Klímaváltozás sújtja a termőhelyeket (bármilyen kiválóak is azok), gazdasági válságok nehezítik a piacokat (akármilyen erős is egy márka), járványok adják fel a leckét a turisztikai desztinációknak, hogy csak párat említsünk az aktuális kihívások közül. Hogyan hat mindez a fajtaválasztékra, művelésmódokra, a bormarketingre vagy éppen a piacszervezésre?

A TWC ezeket a kérdéseket szőlészeti, borászati, borpiaci és turizmus-vendéglátási tematikájú szekciókban járja körül, hiánypótló alapossággal; egyúttal a megoldásokat is megvitatva a bő három napos kongresszuson.

Az öt tematikus szekciót a THE tanszékvezetői, oktatói vezetik majd, de 110 neves előadó érkezik Sárospatakra 15 országból (pl. Enrico Peterlunger Udinéből, Georgios Kotseridis Athénból, Florian Bauer Dél-Afrikából, Albert Mas, Joan Miquel Canals és Albert Bordons Katalóniából).

Az eseményt a kongresszus két fővédnöke, Prof. Dr. Stumpf István a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke és Dr. Csányi Sándor a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke nyitja meg november 13-án.

 Az ágazat minden szereplőjének hasznos

A szőlő- és borágazat dinamikus változásai közepette az első és legfontosabb lépés a közös gondolkodás és tudásmegosztás. Az angol nyelvű szekciókra és az azokat követő kerekasztalokra, workshopokra a Tokaj-Hegyalja Egyetem vár minden érdeklődőt, aki szeretne lépést tartani a szakma mai trendjeivel. A kerekasztal-beszélgetéseken olyan témák kerülnek majd a fókuszba, mint az organikus és biodinamukus szőlőtermesztési megoldások, a borvidéki turizmus fejlesztése vagy az elmúlt években megerősődő pezsgőborok által felvetődő kérdések. Egyúttal kiváló lehetőség ez az eszmecserén túl a szakmaközi kapcsolatépítésre is elismert külföldi és hazai szakemberek társaságában.

A novemberi esemény fő helyszíne a Tokaj-Hegyalja Egyetem épülete és A Művelődés Háza Sárospatakon (vagyis a Makovecz tér), de olyan festői helyszíneken is zajlanak majd izgalmas szakmai programok, mint a Rákóczi Szüretelőház Tarcalon, a Gróf Degenfeld Kastélyszálló, a Henye Borászat vagy a Grand Tokaj szegi pincéje.

 A teljes program és a regisztráció a https://twcs.hu oldalon érhető el (regisztráció vége: október 15).

Ajánlott kiadványokRakonczás Nándor - Kállai Zoltán:
Terroir - A hagyomány forradalma I. Technológiai megközelítés
Dr. Somlyay István:
Gyakorlati borászat - kémiai alapok
Dr. Fülöp Lajos:
A vincellérmester könyve
Hevér László:
Vörösborkészítés I. A tőkéktől az erjedésig
Murányi Zoltán:
Boranalitika
Harasztiné Lajtár Klára:
A szüret, szőlőfeldolgozás és erjesztés berendezései - Borászati technológiák eszközei I.
Pók Tamás - B.Tóth Szabolcs:
Borászat
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Termelői szemmel a tejpiaci válságról
Az európai tejágazat az elmúlt évek egyik legsúlyosabb piaci krízisét éli. A 2025 végén kibontakozó folyamatok olyan gyors és mély árzuhanást hoztak, amelyre régóta nem volt példa az ágazatban. A nyerstej felvásárlási ára rövid idő alatt a korábbi, literenként mintegy 200 forintos szintről sok esetben januárra 60–80 forint közé esett vissza, ami már messze az önköltségi ár alatt van. A spot piacon – vagyis az előre le nem szerződött, napi áras értékesítésben – egyes ügyletek ennél is alacsonyabb szinten köttettek. A kialakult helyzetet Dr. Sziráki Bencével, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. operatív igazgatójával elemezzük, aki termelői oldalról rálát a válság mindennapi hatásaira. 
Mértékletesség: húsvét után önmegtartóztatás
Ha nem lenne mezőgazdaság és állattenyésztés, nem lenne mit ennünk, hiszen minden falat a gazda keze nyomát viseli – állítja Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Erre a kijelentésre különösen emlékezhetünk húsvét után, amikor bővebben falatozhattunk a sonkából, kóstolhattuk a szokásoknak megfelelő festett tojásokat.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Válságjelekkel indult az év a tejpiacon
Már tavaly év végén tejválságról beszéltek az agráriumban, és a helyzet az év elején, az új szerződések kötésekor sem lett jobb. Az agrártárca támogatásokkal, pályázatokkal próbálja stabilizálni a helyzetet, de a tejtermelőknek még hosszú hónapokon keresztül szembe kell nézniük azzal, hogy önköltség alatti áron lesznek kénytelenek értékesíteni a nyerstejet. A piaci nyomást a tejfelesleg és a kínai vámok gerjesztik.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza