Komplex megoldások születnek a MATE Genetika és Biotechnológia Intézetben

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: (hajtungy), 2022/11/04

prof. Dr. Posta Katalin 
A MATE Genetika és Biotechnológia Intézet vezetője

A MATE megalakulásával Európa egyik legnagyobb, agrárfókuszú, multidiszciplináris képzési helye jött létre, folytatva a jogelőd Szent István Egyetem szellemi örökségét. Mindez minőségi változást is eredményez az agrár felsőoktatásban. A korábbi kari struktúra megszűnt, intézetek képezik az egyetem oktatási és kutatási alapját. Igen széles multidiszciplináris területet felölelve 21 intézet jött létre, s a különböző szakokat un. gesztor intézetek szakmai irányítása alá helyezték. Ez a változás a kutatási tevékenységek formáját is befolyásolja, új alapokra helyezve. Az agrártudományi területekhez - amelyek az agrárium teljes vertikumát átfogják és a kutatási tevékenységben meghatározók - jól kapcsolódnak az élet- és a természettudomány kutatási területei, mivel szoros egységet képeznek, és egy adott problémát igen tág, multidiszciplináris megközelítésmódban oldanak meg.

Az intézet: oktatás és kutatás egysége

A Genetika és Biotechnológiai Intézet - ahogy az intézet neve is jelzi - olyan területeket fed le, amelyek meghatározó szerepet töltenek be életünkben. A 21. században nem csak az agráriumban, hanem az élet minden területén előtérbe került a genetika, biotechnológia és mikrobiológia eredményeinek a felhasználása. A pandémia is rávilágított arra, hogy milyen fontos az ezeken a területeken végzendő kutatás-fejlesztés és arra is, hogy mennyire fontos ezt a tudást népszerűsíteni, közkinccsé tenni. Az intézetnek az is célja, hogy az intézetben felhalmozódott tudást széles körben ismertté tegye. 

A Genetika és Biotechnológia Intézet kutatás-fejlesztésre, innovációra, továbbá oktatásra és az eredmények hasznosítására fókuszál. Feladata olyan eredmények elérése és szolgáltatások biztosítása a genetika, biotechnológia területén, melyek a fenntartható fejlődés, a minőség és a fogyasztó-orientált élelmiszertermelés igényeinek figyelembevételével hozzájárulnak a magyar mezőgazdaság versenyképességének növeléséhez és biztosítják ennek oktatási hátterét hazai és nemzetközi viszonylatban is. Mindemellett a multidiszciplináris megközelítési módszerek miatt szoros kapcsolatban áll az intézet gyógyszer- és humán vonatkozású területekkel is, tudtuk meg az intézetigazgatótól. 

Hazánkban egyedüliként, és Európában is csak néhány intézményt találunk, ahol a Mezőgazdasági biotechnológus MSc képzést állatbiotechnológia és növénybiotechnológia specializációval indítanak. A MATE Genetika és Biotechnológia Intézete kiváló szakmai hátteret biztosít erre, magyar és angol nyelven egyaránt. Emellett még a Növénygenetika és növénynemesítés szakirányú továbbképzési szakok befogadó intézete is. Mindemellett a duális képzés keretében létrejött vállalati együttműködések révén a hazai legkiválóbb cégek legkorszerűbb technológiájának a megismerésében is részt vehetnek a hallgatóik.

Posta Katalin elmondta, hogy 2021 őszétől egy hat európai országot magába foglaló Erasmus Mundus Master Joint képzésben is részt vesznek, amely az EmPLANT+ néven ismert. Hamarosan indulhat a Perugia Egyetemmel nemzetközi, kettős diplomát adó (double-degree) MSc képzésük is. Az elmúlt 10 évben több, mint 400 hallgató kapott diplomát ezen a szakon, akik egy része a doktori képzéseken folytatja a tanulmányait. 

A Genetika és Biotechnológia Intézetben a kutatások egy része alapkutatás orientált, ez azonban nem jelenti azt, hogy az alkalmazott kutatás háttérbe szorult volna. Posta Katalin hangsúlyozta, hogy világ-szinten érzékelik azt, hogy igazán alkalmazott kutatást akkor tudnak jól elvégezni, ha annak adottak az alapkutatási eredményei is, vagyis, sokkal eredményesebb a tevékenység, ha az alap- és az alkalmazott kutatás egymásra épül. Az intézet felépítésében nem választják szét az oktatási és kutatási egységeket. Fontosnak tartják azt, hogy az oktatásba bekerüljenek azok az eredmények, melyek a kutatók munkája során megjelennek, hangsúlyozta az intézetigazgató.

A négy tanszék egysége

Az intézetet erős oktatási és kutatási alapokon nyugvó négy tanszék alkotja, melyen belül 19 kutatási, illetve szolgáltatást végző csoport található. A biotechnológia területe vonzó a fiatalok körében is, mert olyan témákkal foglalkoznak, amelyek napjainkban erőteljesen foglalkoztatja az agrárium szereplőit, jelentette ki Posta Katalin.

• Az Állatbiotechnológia Tanszék négy kutatócsoportját nagyon erős gárda alkotja. Céljuk, hogy az állatbiotechnológiai kutatások módszereit a hazai igényeket figyelembe véve adaptálják. Mindemellett az emlősállatok és baromfik precíziós nemesítésére alkalmas technológiák kifejlesztésén dolgoznak, melyek segítségével lehetőség nyílik egészséges és jó minőségű élelmiszerek előállítására. Példaként említhetjük, hogy hét régi magyar házityúk, gyöngytyúk, illetve liba esetében ősivarsejt alapú génbankot sikerült létrehozni, melyek biztos alapot szolgáltatnak a stressz tűrő fajták kiválasztásához.

• A Genetika és Genomika Tanszéket szintén négy kutatócsoport alkotja. A tanszéken zajló kutatások célja a mezőgazdasági termesztésben fontos növény- és állatfajok korszerű genomikai és genetikai vizsgálata, illetve ezek eredményeinek a gyakorlatba történő felhasználása. Részt vesznek nagy genom projektek megvalósításában, amikor is a teljes genom, a DNS-t alkotó nukleotid bázis sorrendjének a meghatározását, a genetikai információk feltárását végzik. A világon elsőként az intézetben „rajzolták meg” a dámszarvas genetikai térképét, jelenleg is két állatfaj van munkájuk fókuszában. Posta Katalin kifejtette, hogy több olyan területen dolgoznak, ahol a genomi szekvenálásban úttörő szerepet tudnak betölteni nem csak idehaza, hanem a világban is. Ebben a munkában az alapot az adatbázis létrehozása jelenti, amely adathalmazt meg kell fejteni, fel kell dolgozni. Az intézeten belül kiváló bioinformatikus csoport elemzi az adatokat, akik lefordítják az adatokat a kutatók és gyakorlati szakemberek számára. 

• A Mikrobiológia és Alkalmazott Biotechnológia Tanszék öt kutatócsoportból áll, melyek közül négy a Szent István, egy pedig a Georgikon Campuson működik. Igen sokszínű, több kutatási területet ölel fel a tevékenységük, így a klasszikus talajmikrobiológia mellett foglalkoznak a növény-mikroba interakciók genetikai vizsgálatával és biotechnológiai felhasználásával a környezeti terhelés csökkentése és a termésbiztonság, a növények biotikus és abiotikus stressz-tűrő képesség növelése céljából. Mindemellett a mikrobiális ökoszisztémák és az antibiotikum-rezisztencia terjedési mechanizmusainak vizsgálatát is elvégzik.

• A Növénybiotechnológia Tanszéket hat kutatócsoport alkotja, gödöllői és budai helyszínen. A tanszék kutatási profiljában meghatározó figyelem irányul a kertészeti és kultúrnövények gazdasági szempontból kiemelt jelentőségű tulajdonságainak molekuláris és epigenetikai vizsgálatára, az abiotikus és biotikus stresszhatásokkal kapcsolatos védőmechanizmusok tisztázására, és a genomszerkesztési eljárások fejlesztésére. Olyan stressztűrő fajtákat állítanak elő, amelyek korunk kihívásainak – lásd klímaváltozás, rezisztencia, szárazságtűrés stb. – megfelelnek. A fiatal kutatók közül többen olyan nemzetközi eredményeket értek el a nemesítésekben, amelyek a szántóföldi növényi kultúrákban is jól megállják a helyüket. Az itt alkalmazott biotechnológiai módszerek és eljárások izgalmas és új utakat nyithatnak meg az agronómiai szempontból fontos tulajdonságok célzott javításához. Így például a burgonya tenyész idejének lerövidítését és a baktériumos hervadással és barna gumórothadással szembeni ellenálló képességének javulását szeretnék elérni, fogalmazott az intézetigazgató.

Források a tevékenységhez

Adódik a kérdés, hogy honnan van forrás ezekhez a fontos, nagyívű, tegyük hozzá, egyáltalán nem olcsó alapkutatásokhoz. Posta Katalin elmondta, hogy vannak olyan hazai és nemzetközi pályázatok, amelyek kifejezetten alapkutatás centrikusak. A teljesség igénye nélkül néhányat megemlített. Az intézet a hazai pályázatok közül az NKFI-OTKA pályázatokon évek óta sikeresen vesz részt, idén három OTKA pályázatot nyertek el, míg az elmúlt években öt ilyen projekten dolgoztak. Az uniós pályázatok közül egy nyertes Horizon 2020 pályázat (NeoGiant) ad lehetőséget az intézetnek, hogy nyolc európai ország és Argentína részvételével olyan kutatási programot folytassanak, melynek célja, hogy a szőlőtörköly hulladékból kivont anyaggal antibiotikumok kiváltását biztosító készítményt fejlesszenek ki, mely az állattenyésztésben felhasználható. 

Az „Agrárbiotechnológia és precíziós nemesítés az élelmezésbiztonságért” Nemzeti Laboratórium (NL) a hazai agrárkutatás történetének egyik legjelentősebb összefogásával jött létre, és az intézetük is a konzorcium tagja, hangsúlyozta Posta Katalin. A projekt az agrárökoszisztéma főbb elemeit, a mikroba-növény-állat kapcsolatrendszert foglalja magába, közös célként megjelölve a WHO „One Health-szemléletű” élelmiszerbiztonságot.

Vannak még K+F+I, a korábbi KTIA, GINOP és más pályázatok, amelyek szintén forrást biztosítanak a kutatásaikhoz. A bevételi oldalt erősítik azok a megbízások is, amelyek közvetlenül a vállalkozóktól érkeznek. A 30 éves szakmai tapasztalatra épülő szolgáltatásuk homozigóta, dihaploid (DH) paprika vonalak in vitro portok kultúrával történő előállítását biztosítja hazai és külföldi partnerek részére. Hazánkban ez az első és a mai napig egyetlen ilyen jellegű laboratórium.

Felkarolják az ötlet megvalósítását

Az említett pályázatokon kívül több lehetőség is van a MATE-n egy ötlet megvalósításához. A „Proof of Concept – Innováció-finanszírozási” program (a továbbiakban: PoC program) az egyetemen folyó innovációs tevékenység támogatása céljából, illetve a keletkezett technológiák piaci hasznosításának elősegítése érdekében jött létre, mondta az intézetvezető. A PoC program célja, hogy segítse az egyetem kutatóit innovációs ötleteik megvalósításában, támogatást nyújtson az ötletek értékeléséhez, validálásához, prototípusok fejlesztéséhez, illetve a kutatási eredmények, prototípusok esetében kijelölje az utat a hasznosításra, és olyan fázisba juttassa a technológiákat, amely akár a licenciára vagy spin-off cégalapítás útján történő tőkebevonásra is alkalmas. 

A PoC program célja továbbá felgyorsítani a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen keletkező kutatási eredmények hasznosítási lehetőségeinek feltérképezését, a hasznosítási útvonalterv előkészítését és a hasznosítási folyamatot, hogy azok újabb mérföldköveket érjenek el a termék- vagy szolgáltatásfejlesztés és tesztelés területén, melybe a hallgatók is bekapcsolódhatnak. Fontos, hogy a kollégáknak is megérje a kutatási eredmények MATE színeiben történő szabadalmaztatása. Ezért annak jogi szabályozása már elkészült, így nincs akadálya annak, hogy az innovációk, a szabadalmak is megjelenjenek. Így megvalósul az az egyetemi célkitűzés is, hogy a hallgatók, diplomával a zsebükben már piacképes tudással lépjenek át a nagybetűs életbe.

A gazdálkodókért tesznek

Az intézet a növény, az állat, a mikrobiális biotechnológia biztosította lehetőségekkel élve, egy adott probléma megoldásában igyekszik komplex megoldásokat kínálni. Leginkább azoknak a problémáknak a megoldására koncentrálnak, amelyek a gazdálkodók hatékonyabb, gazdaságosabb termelését teszi lehetővé, és hosszú távon alkalmazhatók. Követve korunk kihívásait, egy rövidebb időintervallumon belül megvalósítható eredmények elérésére fókuszálnak, komplex megoldásokkal, az agrárium szereplőivel karöltve, mondta végezetül Posta Katalin.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai